Halálbüntetést szabnak ki olyan tisztességtelen tárgyalások után, amelyekből hiányoznak az alapvető garanciák; Legalább 102 embert végeztek ki 2015 első hat hónapjában, míg 2014-ben összesen 90 kivégzés történt; Átlagban minden második nap kivégeznek egy embert, többnyire lefejezéssel; Az utóbbi években a kivégzések majdnem fele halált nem okozó bűncselekményért történt; 1985 januárja és 2015 között legalább 2208 embert végeztek ki; Az 1985 óta a kivégzettek majdnem fele külföldi állampolgár volt; A kivégzettek között több fiatalkorú elkövető és értelmi fogyatékos is volt.

Sokszáz embert halálra ítéltek, miután tisztességtelen tárgyalásokon bűnösnek találták őket Szaúd-Arábia mélységesen hibás igazságszolgáltatási rendszerében – jelentette ki az Amnesty International egy ma kiadott dokumentumban.

Gyilkolni az igazság nevében: a halálbüntetés Szaúd-Arábiában (Killing in the Name of Justice: The Death Penalty in Saudi Arabia) című dokumentum rávilágít a halálbüntetés sokkolóan önkényes használatára a királyságban, ahol a halálos ítéletet gyakran olyan tárgyalások után szabják ki, melyek egyértelműen sértik a nemzetközi szabályokat.

Töltsd le jelentésünket!

„Szégyenletes emberek százait halálra ítélni egy mélységesen tisztességtelen jogi procedúrát követően. A halálbüntetés használata minden esetben szörnyű, de különösen sajnálatos, amikor önkényesen használják egyértelműen tisztességtelen tárgyalások után” – mondta Said Boumedouha, az Amnesty International közel-keleti és észak-afrikai programjának igazgató-helyettese. „Szaúd-Arábia hibás igazságszolgáltatási rendszere a kivégzéseket tömeges mértékben teszi lehetővé. Sok esetben a vádlottaktól megtagadják az ügyvédhez való hozzáférést és néhány esetben olyan „beismerő vallomások” alapján ítélik el őket, amelyekhez kínzás vagy más kegyetlen bánásmód során jutnak hozzá.

A halálbüntetés használata Szaúd-Arábiaban

2014 augusztusa és 2015 júniusa között legalább 175 embert végeztek ki – ez átlagban minden második nap egy ember kivégzését jelenti.

1985 óta a kivégzések egyharmadát olyan jogsértések miatt hajtották végre, amelyek nem felelnek meg a „legsúlyosabb bűncselekmények” követelményeinek, melyekért halálbüntetés alkalmazható a nemzetközi jog szerint. Szaúd-Arábiában a halálos ítéletek nagy részét – 1991 óta 28%-t – kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekért szabják ki.

A Szaúd-Arábiaban 1985 óta kivégzettek majdnem fele – 48,5% – külföldi állampolgár volt. Sokuktól megtagadták a megfelelő tolmácsot a tárgyalások során, és olyan dokumentumokat írattak alá velük – köztük a beismerő vallomásukat –, amelyeket nem értettek.

Szaúd-Arábiában a kivégzések nagy részét lefejezéssel vagy néhány esetben sortűzzel hajtják végre. Bizonyos esetekben a kivégzéseket nyilvánosan végzik, a holttesteket és a levágott fejeket közszemlére teszik.

Gyakran a siralomházban lévők családjait nem tájékoztatják a kivégzésről és csak akkor – néha a médián keresztül – értesülnek szerettük sorsáról, miután már megölték őket.

Hibás igazságügyi rendszer

Szaúd-Arábia saría alapú jogrendszeréből hiányzik a büntető törvénykönyv, így a bűncselekmények és büntetések definíciói homályosak és széleskörű értelmezésre adnak lehetőséget. A rendszer továbbá felhatalmazza a bírókat arra, hogy saját kényük-kedvük szerint ítélkezzenek, amely súlyos ellentmondásokhoz és néhány esetben önkényes ítélkezéshez vezet. Bizonyos, a taizir (diszkrecionális büntetések) alapján büntetendő cselekmények esetében a bírónak már a gyanú is elegendő ahhoz, hogy halálbüntetést szabjon ki a bűn súlyossága vagy az elkövető személye alapján.

Az igazságügyi rendszerből azok az alapvető garanciák is hiányoznak, amelyek biztosítanák a tisztességes eljáráshoz való jogot. Gyakran a halálos ítéleteket tisztességtelen és rövid eljárások során szabják ki, amelyek néha titokban folynak. A vádlottaktól rendszerint megtagadják az ügyvédekhez való hozzáférést, vagy olyan „beismerő vallomások” alapján ítélik el őket, melyekhez kínzás vagy más kegyetlen bánásmód során jutottak hozzá. Megtagadják tőlük továbbá a valódi, teljes körű fellebbezéshez való jogot is.

Szaúd-Arábia indulatosan visszautasította a halálbüntetés használatával kapcsolatos kritikákat, azzal, hogy a halálbüntetéseket az iszlám saría törvényeinek megfelelően, és csak a „legsúlyosabb bűncselekményekért” hajtják végre, a legszigorúbb tisztességes eljárási követelményekkel és biztosítékokkal.

„Nem is állhatnának távolabb a valóságtól azok az állítások, amelyek szerint Szaúd-Arábiában a halálbüntetéseket az igazság nevében és a nemzetközi joggal összhangban hajtják végre. A szaúdi hatóságoknak sürgősen hivatalos moratóriumot kellene bevezetnie a kivégzésekre és a nemzetközi tisztességes eljárás szabályait kellene alkalmaznia minden esetben” – hangsúlyozta Said Boumedouha.

Sheikh Nimr Baqir al-Nimr kelet-szaúd-arábiai lelkész és kormánykritikus esete – akit 2014 októberében ítéltek halálra – világosan illusztrálja ezeket a hiányosságokat. Kisebb cselekmények miatt ítélték el egy alapjaiban hibás és politikailag motivált tárgyalás során, és megtagadták tőle a megfelelő védelmet. Az általa elkövetett törvénysértések egy része a nemzetközi emberi jogi jogszabályok alapján nem bűncselekmény.

„Szaúd-Arábia alapvetően hibás jogrendszere széleskörű lehetőségeket ad jogsértések elkövetésére. A hatóságok meggondolatlan és visszataszító módon játszadoznak az emberek életével” – jelentette ki Said Boumedouha. „Ha a hatóságok a tisztességes eljárási standardok iránti elkötelezettségüket kívánják megmutatni, akkor olyan reformokat kell bevezetniük, amelyek a szaúdi büntetőjogi rendszert összhangba hozzák a nemzetközi joggal.”

A halálbüntetés teljes eltörléséig az Amnesty International arra szólítja fel a szaúdi hatóságokat, hogy korlátozzák alkalmazását a nemzetközi jognak megfelelően az olyan bűncselekményekre, amelyekben szándékos emberölés történik, és szüntessék be a halálos ítéletek kiszabását fiatalkorú bűnelövetőkre, valamint értelmi fogyatékosokra.