A szexmunkások emberi jogainak védelmét szolgáló döntő jelentőségű szavazás történt tegnap Dublinban az Amnesty International döntéshozó fórumán, a Nemzetközi Tanács Ülésén (International Council Meeting, ICM). A világ minden részéről érkező delegáltak egy határozatot fogadtak el, amely felhatalmazta a Nemzetközi Elnökséget (International Board), hogy állásfoglalást alakítson ki az ügyben.

„A szexmunkások az egyik legmarginalizáltabb csoport a világon, akik a legtöbb esetben állandó diszkriminációval, erőszakkal és bántalmazással találják szemben magukat. A globális mozgalmunk kikövezte az utat a szexmunkások emberi jogainak védelméről szóló állásfoglalás kialakításához, amely segíti majd az Amnesty International jövőbeni munkáját ebben a fontos kérdésben” – mondta Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára.

A határozat arra szólít fel, hogy az Amnesty International egy olyan állásfoglalást dolgozzon ki, amely a beleegyezéssel történő szexmunka minden részét teljesen dekriminalizálja. Az állásfoglalás továbbá felszólítja az államokat, hogy biztosítsák a szexmunkások számára a teljes és egyenlő jogi védelmet a kizsákmányolás, az emberkereskedelem és az erőszak ellen.

„Elismerjük, hogy ez a kritikus emberi jogi kérdés rendkívül összetett, ezért a kérdést a nemzetközi emberi jogi standardok nézőpontja felől fogtuk meg. Konzultáltunk továbbá a globális mozgalmunkon belül is, hogy figyelembe vegyük a világszerte eltérő nézőpontokat” – mondta Salil Shetty.

Az utóbbi két év kutatási és konzultációs folyamata az állásfoglalás tervezet kidolgozása során arra a következtetésre vezetett, hogy ez a legjobb módja a szexmunkások emberi jogi védelmének, valamint a bántalmazás és az erőszak csökkentésének, amellyel az érintettek szembesülnek.

A szexmunkások gyakran vannak olyan jogsértéseknek kitéve, mint a fizikai vagy szexuális erőszak, önkényes letartóztatás és fogva tartás, kilakoltatás és zaklatás, emberkereskedelem, kényszerített HIV teszt és orvosi beavatkozás. Kizárhatják őket továbbá az egészségügyi és lakhatási szolgáltatásokból, valamint egyéb szociális és jogi védelemből.Kérdések és válaszok a szexmunkások emberi jogainak védelméről

Az állásfoglalásunk bizonyítékok széles körén alapszik, melynek forrásai közé olyan ENSZ szervezetek tartoznak, mint az Egészségügyi Világszervezet, az ENSZ AIDS alapja, az ENSZ Nőjogi Bizottsága és az ENSZ egészséghez való joggal foglalkozó különmegbízottja. Emellett négy országban folytattunk átfogó kutatást a témában.

Állásfoglalásunk kialakítása során konzultáltunk szexmunkások csoportjaival, a prostitúció túlélőit képviselő csoportokkal, a prostitúció eltörléséért küzdő szervezetekkel, feminista és más nőjogi képviselőkkel, LMBTI aktivistákkal, emberkereskedelem elleni ügynökségekkel és HIV/AIDS szervezetekkel.

„A globális konzultáció során Magyarországon is egyeztettünk a kulcsszereplőkkel, köztük a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületének (SZEXE) képviselőivel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakértőivel, a MONA Alapítvány képviselőivel és további két nőjogi szakértővel, hogy minél jobban megismerjük a Magyarországon kialakult helyzetet és a szereplők álláspontját.” – mondta Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország igazgatója.

Az Amnesty International az emberkereskedelem minden formáját elfogadhatatlannak tartja, beleértve a szexuális kizsákmányolást is. A nemzetközi jog alapján ezek kriminalizálására van szükség.

„Ez egy történelmi nap az Amnesty International számára. Nem egy könnyen vagy gyorsan meghozott döntésről van szó. Köszönjük a fontos hozzájárulásokat mind a tagjainknak a világ minden részéről, mind pedig azoknak a csoportoknak, akikkel konzultáltunk e folyamat során. Egy olyan fontos döntés meghozatalához segítettek minket hozzá, amely meghatározza majd az ezen a területen folyó jövőbeni emberi jogi munkánkat” – hangsúlyozta Salil Shetty.