A magyar menedékjogról szóló törvény ijesztő módosítása a háborúk és üldöztetések elől menekülők tízezreit veszélyezteti, az ország továbbra is semmibe veszi kötelezettségeit az európai menekültügyi válság közepette – mondta az Amnesty International.

A törvénymódosítás, amely augusztus 1-jén lép hatályba, olyan helyzethez vezethet, amelyben minden menedékkérőt, aki az országba valamely szomszédos balkáni államból próbál belépni, elutasítanak és Szerbiába toloncolnak. Ráadásul a magyar hatóságok jelenleg egy 4 méteres kerítést építenek 175 km hosszan a szerbiai határ mentén, hogy meggátolják a menekültek és migránsok belépését az országba.

Az Amnesty International arra szólít fel, hogy a törvényt sürgősen vizsgálja meg a magyar Alkotmánybíróság.

„Ez a lépés egy rosszul álcázott kísérlet arra, hogy Magyarország kibújjon a menekültek segítésére és megvédésére vonatkozó nemzeti és nemzetközi jogi kötelezettségei alól, akiknek globálisan elismert joguk van a menedékkérelemhez” – mondta John Dalhuisen, az Amnesty International európai és közép-ázsiai igazgatója.

„A hatóságok Magyarországon – vagy bármely más országban – nem tagadhatják meg a menedékkérők kérelmeinek egyéni elbírálásra való jogát. A menedékkérők egész csoportjának teljes elutasítása helyett Magyarországnak kötelessége, hogy segítse azokat, akik menedéket kérnek, illetve, hogy minden kérelmet egyénileg bíráljon el.”

A módosítás alapján a belépést minden olyan menedékkérőtől megtagadják majd, aki előtte egy olyan országon halad át, amely a magyar hatóságok által „biztonságosnak” tartott országok listáján szerepel, ideértve Szerbiát és Macedóniát is. Bárkit, aki egyszerűen átutazott ezeken az országokon, tekintet nélkül a származási országukra, feltartóztathatnak a határon.

Magyarországon megszaporodtak a menekültellenes megszólalások és cselekmények, mióta a Balkán felől érkező migránsok és menedékkérők száma megnőtt. A Magyar Helsinki Bizottság szerint 2015. július 10-ig az év eleje óta menedékért folyamadók 99%-a – 86 ezer ember – Szerbián keresztül lépett be az országba.

A hónap elején kiadott jelentésében az Amnesty International dokumentálta a migránsok és menedékkérők Balkánon keresztüli átutazásának pusztító következményeit. A menekültügyi rendszerek Macedóniában és Szerbiában nem hatékonyak, és nem tudják garantálni a nemzetközi védelmet a rászorulóknak.

A szerb menedékjogról szóló törvény megfelelő alkalmazásának hiánya a menedékkérelmek nagy részének felfüggesztéséhez vagy megszüntetéséhez vezet. Ez az emberek jelentős részét annak a veszélynek teszi ki, hogy visszaküldik őket Macedóniába, onnan pedig Görögországba. 2014-ben a 388 szerbiai menedékkérelemből menekültstátuszt csak egy menedékkérő kapott – egy tunéziai állampolgár – rajta kívül pedig öt szíriai kapott kiegészítő védelmet a fegyveres konfliktus miatt.

„A helyzet egyszerűen tarthatatlan – az Európa határvidékein fekvő országokba rekordszámú migráns és menedékkérő érkezik, de az egyik helyről a másikra küldözgetés nem megoldás, és nem menti fel az olyan országokat, mint Magyarország vagy Szerbia a jogi kötelezettségeik alól” – hangsúlyozta John Dalhuisen.

Az Amnesty International szerint a menedékjogról szóló törvény módosítása sérthet számos nemzetközi egyezményt: 1951. évi Genfi Menekültügyi Egyezmény; az Emberi Jogok Európai Egyezménye; A kínzás és más kegyetlen vagy megalázó büntetések elleni nemzetközi egyezmény; A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya és Az Európai Unió Alapjogi Chartája, illetve ellentétes lehet Magyarország Alaptörvényével.

„Levelet küldtünk a magyar országgyűlési képviselőknek, arra kérve őket, hogy éljenek alkotmányos jogukkal, és kezdeményezzék a módosítás Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát. Bízunk benne, hogy a magyar képviselők megértik a helyzet súlyosságát, és az emberi jogok védelmét helyezik gondolkodásuk középpontjába mondta Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország igazgatója.

Töltsd le levelünket!

Háttér

Miután az országgyűlés elfogadta a törvénymódosítást júniusban, a magyar kormány július 21-én kiadott egy határozatot, amelyben meghatározta a biztonságos származási és biztonságos harmadik országok listáját. Ezek közé tartoznak az EU-s tagállamok, Albánia, Macedónia, Montenegró, Szerbia, az Európai Gazdasági Térség tagállamai, az Egyesült Államok azon államai, ahol nem alkalmazzák a halálbüntetést, Svájc, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland.

Júliusban az országgyűlés újabb módosítást emelt be a menekültjogi törvénybe, amely kimondja, hogy azokról kérelmezőkről, akik „biztonságos származási országból” származnak gyorsított eljárásban döntenek. Azok a kérelmek pedig, amelyeket olyan menedékkérők terjesztenek elő, akik „biztonságos harmadik országon” keresztül érkeznek, elfogadhatatlanok lesznek. Ez a módosítás augusztus 1-jén lép hatályba.

Az olyan menedékkérelmek mérlegelés nélküli elutasítása, amelyeket azok nyújtottak be, akik ezeken az országokon átutaztak, refoulmentnek minősülhet, vagyis olyanok törvénytelen visszaküldésének, akiknek jogukban áll, hogy menekültként ismerjék el őket.

Lásd a mellékleteket