Az Európai Unió 2015 áprilisában bevezetett intézkedései – amellyel megerősítették a kutató-mentő kapacitásokat a Földközi-tenger középső térségében Olaszország Mare Nostrum nevű kutató-mentő akciójának 2014-es befejezése után, – a halálozási ráták jelentős csökkenését eredményezte azon migránsok és menekültek körében, akik ezen a veszélyes úton utaznak Európába. Az év első hónapjaiban tizenhat átkelni próbáló ember közül egy az életét vesztette, ez az arány 427-ből egyre esett vissza azután, hogy életbe léptek azok az intézkedések, amelyekben az EU vezetői az április 23-i rendkívüli csúcstalálkozón megegyeztek.

Az Amnesty International azonban arra figyelmeztet, hogy a tengeri és légi erőknek a lehető legközelebb kell maradniuk ahhoz a területhez, ahol a legtöbb migránsnak és menekültnek szüksége van segítségre, mindaddig míg a tengeri migrációs hullámok a jelenlegi szinten folytatódnak. Az erőforrások bármilyen visszavonása vagy használatuk eltérítése veszélyeztetné a jelenlegi sikert az életmentésben.

Az Amnsety International arra is felszólítja az EU vezetőit, hogy beszéljenek azokról a rendszerbeli problémákról, amik arra biztatják a migránsokat és a menekülteket, hogy veszélyes tengeri átkelésre vállalkozzanak, köztük a biztonságosabb és legális Európába vezető útvonalak megnyitásáról.

A halálos áldozatok növekvő száma a Mare Nostrum művelet lezárása után

Az Amnesty International 2014 eleje óta dokumentálja azokat a veszélyeket, amelyeket a migránsok és menekültek vállalnak, hogy átkeljenek a Földközi-tenger középső régióján keresztül. A szervezet egyaránt kampányolt az európai vezetők azon döntése ellen, hogy 2014 októberének végén véget vessenek az olasz humanitárius Mare Nostrum műveletnek, valamint a földközi-tengeri kutató-mentő kapacitások ebből eredő drámai csökkentése ellen. Az Amnesty International figyelmeztetett, hogy a Frontex Triton művelete, amelyet 2014. november 1-jétől az EU déli tengeri határain való járőrözésre állítottak fel, nem volt megfelelő válasz a kibontakozó tengeri humanitárius krízisre, mivel nem rendelkezett elegendő tengeri erőforrással a kutató-mentő műveletekre, a csapatait túl közel állomásoztatta az európai partokhoz, s nem volt képes arra, hogy a Líbia partjaihoz közel bajba jutott hajóknak gyorsan segítsen, ezen kívül nem a menekültek és migránsok számára történő segítségnyújtás volt az elsődleges célja.

Azok várakozásai ellenére, akik azt hitték, hogy a Mare Nostrum bátorította a migránsokat és menekülteket arra, hogy megkíséreljék a veszélyes utazást, az átkelők száma tovább növekedett a művelet befejezése után is. 2015 első fél évében 70474 migráns és menekült érkezett Olaszországba a tengeren, nagy többségük Líbiából; míg ez a szám 2014. január 1. és június 29. között 60431 volt.

Ahogy várható volt, a tengeri halálok száma drámaian megnőtt 2015 első néhány hónapjában, március végéig mintegy 470 jelentett halálesettel. 2015. április 12. és 19. között egy héten belül bekövetkezett két jelentős hajótörés, amelyek több mint 1200 életet követeltek, s ez arra sarkallta az Európai Unió vezetőit, hogy újragondolják a küszöbön álló tragédiára adott válaszukat.

2015. április 23. – rendkívüli Európai Tanács ülés: új források kutatás-mentésre

Amikor 2015. április 23-án rendkívüli Európa Tanács ülést hívtak össze Brüsszelben, az Amnesty International arra szólította fel az európai kormányokat, hogy sürgősen indítsanak egy többnemzetiségű humanitárius műveletet, amelynek feladata az életmentés a Földközi-tengeren: a nyílt tengeren a főbb migrációs útvonalak mentén tengeri és légi források bevetése olyan mértékben, amely arányos az előre látható kihajózási trendekkel.

Miután megkésve felismerték a tengeren kialakult helyzet súlyosságát, az EU kormányfői megegyeztek a kutató-mentő kapacitások megerősítésében, hogy életeket mentsenek. Elsősorban elhatározták magukat az „EU-s Triton és Poseidon műveleteinek gyors megerősítésére az erre fordított pénzügyi források minimum megháromszorozásával 2015-ben és 2016-ban, valamint az erők számának megerősítésére, amellyel lehetővé válik a kutató-mentő lehetőségek növelése a FRONTEX mandátum keretein belül.”

A tényleges intézkedések a megegyezést követő hetek különböző időpontjaiban kerültek alkalmazásra és végrehajtásra. Néhány kormány azonnal felajánlott extra tengeri és légi erőket, hogy megnöveljék a Triton kutató-mentő kapacitásait. Az új tengeri erőkbe beletartoztak a nyílt vízi járőrhajók, nagyobbak, mint amelyeket addig a Triton használt, így megnövelték a Triton abbeli képességét, hogy rossz időjárási körülmények között is járőrözni tudjon és emberek nagyszámú csoportjait mentse ki. Április 27-én a francia haditengerészet Commandant Birot nevű hajója volt az első kiegészítő erő, amely csatlakozott a Tritonhoz. Hamarosan többek követték. Május 4-én a Frontex megerősítette, hogy kiegészítő erőket integráltak a Tritonba és többet is hozzáadnak a következő hetekben.

A 2015. május 13-án kiadott Európai Migrációs Stratégiában az Európai Bizottság megerősítette elhatározását, hogy gyors fellépéssel életeket mentsen a tengeren, valamint kijelentette, hogy „a kutatás-mentésre tett erőfeszítések megnövelésre kerülnek, hogy visszaállítsák a beavatkozás azon szintjét, amelyet a megelőző olasz 'Mare Nostrum' művelet biztosított”. Megerősítette továbbá a Frontexes Triton és Poseidon műveletek költségvetésének megháromszorozását és elismerte, hogy „Párhuzamosan ezzel az EU-s forrásnöveléssel, további erők (hajók és légi járművek) kerülnek kihelyezésre számos tagországból.” Fontos, hogy a Bizottság hozzátette: „Ennek az üdvözlő szolidaritásnak mindaddig fenn kell maradnia, míg a migrációs nyomás megmarad.”

Május 26-án a Frontex új műveleti tervet vezetett be a Triton művelethez megnövekedett költségvetéssel, kiegészítő erőforrásokkal és kibővített műveleti területtel, amely a máltai és olasz partoktól mért eredeti 30 tengeri mérföld helyett (kb. 55 km) 138 tengeri mérföld (kb. 255 km) lett Szicíliától délre, és nagyjából 70 tengeri mérföld Lampedusától délre. A Frontex 2015 júniusában azt írta az Amnesty International-nek, hogy a nyári szezon csúcsán, májustól szeptemberig a Triton 6 nyílt vízi hajót, 12 járőrhajót, 3 repülőt és 2 helikoptert helyez ki.

Ugyanekkor számos kormány döntött tengeri és légi erők telepítése mellett a Triton műveleten kívül, a nemzeti humanitárius műveletek keretein belül, hogy segítsék a veszélybe jutott migránsokat és menekülteket a tengeren. Május 5-én a brit zászlóshajó HMS Bulwark és három Merlin helikopter érkezett a Földközi-tenger középső régiójába, hogy segítse a migránsokat és menekülteket a tengeren a brit „Weald” müvelet keretében. Ezt követték május 7-én a Német Haditengerészet Berlin és Hessen nevű hajói és később májusban az ír Lé Eithe hajó. A Földközi-tenger középső régióját elérve néhány napon belül mindannyian megkezdték a migránsok és menekültek segítését. Bár ezek a hajók a saját nemzeti parancsnokságuk alatt maradnak, minden kutató-mentő akciót az Olasz Tengeri Mentés Koordinációs Központja koordinál a tengeri jog előírásai alapján. Az Olasz Haditengerészet, amely szintén bevet öt hajót a Tritonon kívül, biztosítja a helyi irányítást hogy a lehető legjobban kihasználják az elérhető erőket.

Ezeken túl két NGO, a Migrant Offshore Aid Station (MOAS) és az Orvosok Határok Nélkül (Doctors without borders, MSF) is fokozta a mentőakciók kapacitását négy privát hajó kihelyezésével, amelyekkel a migránsokat és menekülteket segítik a tengeren.

Ezeknek a kiegészítő erőknek a kihelyezésével a kutató-mentő műveletek májusban és júniusban folytatódtak, néhány esetben több ezer ember nagyon rövid időn belüli biztonságba helyezésével: április 30. és május 4. között több mint 5500, május 14-én 11 műveletben 2200, május 29. és 31. között 26 műveletben több mint 5500, június 6-án 15 műveletben 3480 valamint június 28-án 21 műveletben nagyjából 2900 ember menekült meg.

Május végére átlépték a 2014-ben a Mare Nostrum rendelkezésére álló források szintjét. A Triton műveleti területének kiterjesztésével a Triton erők egészen a máltai kutatás-mentés régiójának határáig kerültek kihelyezésre, ahogy azt a Frontex írásban megerősítette 2015 júniusában az Amnesty International-nek. Ugyanakkor az önállóan működő német, ír, olasz és brit hajók a Trtion által már lefedett kiterjesztett területtől délre lettek kihelyezve és olyan bajba jutott embereket is képesek voltak elérni két órán belül, akik a líbiai partoktól akár mindössze csak 30 tengeri mérföldre (55km) voltak. Ez különösen fontossá vált, mivel az utóbbi hónapokban a hajók és dingik a líbiai partok szélesebb vonaláról indultak mint addig, és néhány alkalommal több mint 25 hajó és dingi hajózott ki egyszerre.

Az extra tengeri erőforrások hatása: csökkenő halálozási arány

Az olasz belügyminisztérium adatai szerint 2015. január 1. és június 26. között több mint 64000 ember érkezett a tengeren a Földközi-tenger középső részén keresztül. Ezekből az olasz partiőrség adatai szerint 14250-et az olasz partiőrség hajói mentettek meg; 12900-at az olasz haditengerészet; 10380-at más, a Tritonon kívül működő haditengerészetek; 5500-at nem olasz hajók, amelyek a Tritonon belül működnek; 4348-at az olasz vámőrség (Guarda di Finanza); 4223-at a MOAS és az MSF. A kereskedelmi hajókra való hagyatkozás a nagyszabású mentési akciók során – mely igen jelentős volt 2015 első negyedévében – április 23. után fellazult a Triton és a haditengerészetek megnövekedett elkötelezettsége által.

Döntő fontosságú, hogy az Olasz MoI adatai és az Amnesty International számára a Nemzetközi Migrációs Szervezet (International Organization for Migration) hozzáférhetővé tett becslései szerint májusban és júniusban bár az átkelések nagyobb arányban folytatódtak, mint a megelőző hónapokban, a halálesetek száma mégis csökkent, miután megerősítették a kutató-mentő kapacitásokat a tengeren.

Míg a 2015. január 1. és április 26. közötti időszakban 1721 ember fulladt meg vagy tűnt el a tengeren abból a 27722-ből, aki megkísérelte az átkelést (16-ból 1, vagy 6.2%), a halálozási arány drámaian csökkent a következő hónapokban.

2015. április 27-től – az első, a Triton művelethez kapcsolt kiegészítő hajó hozzáadásától – június 29-ig 42297 ember kísérelte meg az átkelést, amelyből 99-ről hiszik, hogy meghalt vagy eltűnt a tengeren, lecsökkentve a halálozási arányt 427-ből 1-re, vagy 0.23%-ra. Ez jelentős javulást jelez az április 23-án tartott rendkívüli Európai Tanács ülését megelőző hónapokhoz képest.

Az Amnesty International üdvözli az európai vezetők által elfogadott és bevezetett intézkedéseket, valamint azt az elszántságot, amelyet az Európai Bizottság mutatott azon változások eléréséhez, amelyek szükségesek a tengeren történő életmentéshez.

Missziós cél

Ameddig a kihajózások ilyen jelentős számban folytatódnak, addig az Amnesty International arra szólítja fel az európai vezetőket, hogy tartsák fenn a jelenlegi szinten a tengeri és légi erők kihelyezését, olyan közel a líbiai felségvizekhez, amennyire szükséges, hogy gyorsan segíthessenek a veszélyben lévő migránsokon és menekülteken a tengeren. A közeljövőben az európai kormányok által rendelkezésre bocsátott, a Tritonon kívül működő erők egy részét felszólíthatják az Európai Unió Földközi-tengeri Erejében (EUNAVFOR MED) való részvételre – ez egy közös katonai művelet, amely június 22-én indul azzal a céllal, hogy azonosítsa, foglyul ejtse és megsemmisítse az embercsempészek által használt hajókat. Ennek a műveletnek a végrehajtása nem vonhat el erőket a nyílt tengeri őrjáratok bajba jutott embereket mentő létfontosságú munkájától. Az Amnesty International felszólítja az európai vezetőket, továbbra is biztosítsák, hogy a kimentetteket biztonságos helyen tegyék partra, ahol hatékony menedékkérelmi rendszerhez van hozzáférésük, amely biztosítja a nemzetközi védelmet az arra rászorulóknak.

Bár a Földközi-tengeren Európába vezető út jóval biztonságosabbá vált, továbbra is veszélyes marad. Ezután is fognak emberek meghalni, és nagyszabású kutató-mentő műveletekre is mindaddig szükség van, míg ilyen nagy számban használják ezt az útvonalat. Az egyre növekvő globális menekültügyi válságra válaszul az EU tagországoknak több biztonságos és legális útvonalat kell nyitniuk, hogy a menekültek beléphessenek Európába. Mindezt a menekültek számára elérhető letelepedési és humanitárius alapú belépési engedélyek számának jelentős növelésével kell kezdeniük.