A 2014. július-augusztusi gázai konfliktusban izraeliek által indított támadások feltérképezését segítő online eszközt mutatott ma be az Amnesty International és a Forensic Architecture. Az eszköz célja, hogy elősegítse a háborús bűncselekmények és a nemzetközi humanitárius jog megsértésének felderítését.

A Gáza Platform lehetővé teszi a felhasználónak, hogy megismerje és kielemezze az Izrael 2014-es gázai katonai hadműveletével kapcsolatos anyagokat. A Platformra eddig feltöltött adatok – amit az elkövetkező hónapokban továbbiakkal egészítenek majd ki – a támadásokból máris számos olyan mintát, rendszert rajzolnak ki, melyből arra következtethetünk, hogy az izraeli erők súlyos és szisztematikus visszaéléseket követtek el.

„Eddig a Gáza Platform adja a legátfogóbb képet a 2014-es konfliktus során történt támadásokról. Lehetővé teszi, hogy több mint 2500 különálló támadást együtt vizsgálhassunk meg, elénk tárva ezzel a pusztítás óriási mértékét, amit az izraeli fegyveres erők végeztek Gázában tavaly nyáron, az 50 napos háború során.” – mondta Philip Luther, az Amnesty International közel-keleti és észak-afrikai programjáért felelős igazgatója. „Azzal, hogy az egyes eseteket nem külön-külön kezeli, hanem rendszerbe foglalja és megmutatja a támadások közötti összefüggéseket, a Gáza Platform képes felfedni az izraeliek által elkövetett támadások szisztematikus természetét. Célunk, hogy az eszközt az emberi jogi esetekben vizsgálódók értékes segítségévé tegyük, mely előre visz a konfliktus során elkövetett visszaélések felderítésében.

Hogyan működik a Gáza Platform?

A Platform egy interaktív térképen rögzíti az egyes támadások idejét és helyét, majd különböző szempontok – pl. a támadás típusa, a becsapódás helye, a veszteség mértéke – szerint osztályozza azokat, s így kirajzolódik a támadások rendszere. Ahol lehetséges, ott fényképek, videók, szemtanúk vallomásai és műholdas képek is találhatók a támadásokról szóló adatok között. Az információ újszerű megjelenítési módjának és a digitális térképkezelési technológiának köszönhetően az eszköz felhasználói megnézhetik és áttekinthetik ezen anyagokat, valamint megfigyelhetik az izraeli erők tevékenységét és azok rendszerét a konfliktus során. A cél e rendszer felderítése és felfedése, ami segíthet annak kiderítésében, hogy bizonyos támadások a nemzetközi humanitárius jog megsértésének, esetleg háborús bűncselekménynek számítanak-e.

Kutatók egy csoportja Londonban és Gázában hónapok óta dolgozik azon, hogy összeszedjék és feltöltsék a Platformra a Gázában tevékenykedő emberi jogi szervezetek, az Al Mezan és a PCHR palesztin emberi jogi központ által gyűjtött adatokat, illetve az Amnesty International által szolgáltatott információkat.

A Platform bemutatása csupán a projekt első lépése, a program hamarosan friss információkkal bővül, ahogy a konfliktushoz kapcsolódó bizonyítékok feldolgozása folytatódik.

Az izraeli támadások rendszere

Bár óriási mennyiségű multimédiás anyag, beleértve vallomások, videók és műholdas képek várnak feldolgozásra, a Gáza Platformról máris kiderül, hogy a 2014-es konfliktus során több mint 270 rakétatámadást hajtottak végre az izraeli erők, melyek több, mint 320 civil áldozatot követeltek. A rakéták használata civilek által sűrűn lakott területeken a pontos célzást nélkülöző válogatás nélküli támadásnak minősül, amit háborús bűncselekményként kell kivizsgálni.

A Platformról világosan kiderül, hogy a támadások túlnyomó többségének lakóházak voltak a célpontjai: a több mint 1200 otthonokra irányuló izraeli támadásban több mint 1100 civil halt meg. A civilek és civil objektumok elleni támadás, akik közvetlenül nem vesznek részt a konfliktusban, a nemzetközi humanitárius jog és a „háború törvénye” szerint tilos. Az Amnesty International, az ENSZ vizsgálóbizottsága és egyéb konfliktusfigyelő szervezetek már 2014-ben, az események során igyekeztek felhívni a figyelmet az ilyen támadások túlságosan magas számára.

A felhasználók más visszaélések rendszeres előfordulását is láthatják a Platformon, például izraeli támadásokat elsősegélyt nyújtókra, egészségügyi dolgozókra és eszközökre, valamint úgynevezett figyelmeztető támadások széleskörű alkalmazását is, amikor egy drón által kilőtt rakétát rövid időn belül egy nagyobb bomba követ. Az Amnesty International nem találja a módszert hatékony figyelmeztetésnek, ahogy Izraelt sem menti fel azon egyértelmű tiltás alól, hogy civilek vagy civil tulajdon nem válhat támadások közvetlen célpontjává.

Újító eszköz az emberi jogi kutatások szolgálatában

„Egy évvel a konfliktus kirobbanása után a Gáza Platform mai bemutatása jelentős lépés a visszaélések teljes körű dokumentálása felé. Egyúttal felhívás mindenki számára, hogy küldjenek fényképeket, vallomásokat és a támadásokat dokumentáló egyéb bizonyítékokat, melyeket tapasztaltak vagy megörökítettek.” – mondta Eyal Weizman, a Forensic Architecture igazgatója. A digitális korban az olyan emberi jogi válságok során, mint a tavalyi gázai konfliktus, az információgyűjtés megnövekedett sebessége és eszköztára óriási segítséget jelent. A multimédiás bizonyítékok a tények után a legfontosabbak annak kiderítésében, mi is történt az egyes esetekben. A Platform különféle típusú információk feldolgozására és összekapcsolására nyújt hatékony módszert.

„A Gáza Platform kihasználja az új digitális eszközökben rejlő lehetőségeket, hogy megvilágítson olyan összetett eseteket, mint a legutóbbi gázai konfliktus. Lehetővé teszi felhasználói számára, hogy egy skála minden pontját megismerhessék, a legelemibb eseményektől az összetett konfliktus egészéig, azzal hogy felfedi az egymástól különálló történések közötti kapcsolatokat.” – mondta Francesco Sebregondi, a Forensic Architecture tudományos munkatársa, a Gáza Platform projekt koordinátora. „Úgy tekintünk erre a projektre, mint az első lépésre a konfliktusok hatékonyabb ellenőrzése felé, melynek köszönhetően egymással összhangban működő platformokon keresztül szemtanúk, szervezetek és az állampolgárok is megoszthatják adataikat világszerte.”

Háttér: A Forensic Architecture a Goldsmiths, University of London kutatási projektje és tanácsadói csoportja. A Gáza Platform egy új térképészeti és adatmegjelenítési eszköz kísérleti projektje, melynek célja a kutatás megkönnyítése fegyveres konfliktusok és emberi jogi jogsértések esetében. Az eszközt a Forensic Architecture fejlesztette ki PATTRN névvel, majd az Amnesty International próbálta ki a gyakorlatban palesztin emberi jogi szervezetekkel, az Al Mezannal és a PCHR-rel együttműködésben. A Gáza Platform létrehozásában és a PATTRN eszköz kifejlesztésében a Forensic Architecture a londoni TEKJA adatelemző és szemléltető céggel működött együtt.

A hosszú távú cél egy olyan eszköz kifejlesztése, amit szélesebb körben használhatnak majd emberi jogi témában kutatók, tényfeltárók, újságírók és állampolgárok egyaránt, hogy aztán megoszthassák információikat, és így ellenőrzést gyakorolhassanak a konfliktusok és válságok felett.