Az Amnesty International legújabb jelentése szerint azok a menekültek, menedékkérők és migránsok – köztük gyerekek is –, akik a Balkán-félszigeten való veszélyes átkelésre vállalkoznak, kiszolgáltatottak a hatóságok és bűnözői csoportok erőszakos visszaéléseinek, miközben az Európai Unió menekültügyi és migrációs rendszere szégyenletesen elbukik a védelmükben, csapdába esve és védelem nélkül hagyva őket Szerbiában és Macedóniában.

Töltsd le jelentésünket!

Az Európa határvidékei: Jogsértések a menekültekkel és migránsokkal szemben Macedóniában, Szerbiában és Magyarországon (Europe’s borderlands: Violations against refugees and migrants in Macedonia, Serbia and Hungary) címet viselő jelentésből kiderül, hogy a Balkán-félszigeten egyre több kiszolgáltatott ember kerül feloldhatatlan jogi helyzetbe. A kialakult állapotokon csak ront, hogy minden határon előfordulnak visszafordítások és visszatoloncolások, valamint útközben korlátozott a hozzáférés a menedékjogi eljárásokhoz, illetve a legális útvonalakhoz az EU felé.

A háború és üldöztetés elől útra kelő menekültek a biztonságos Európa elérése reményében vállalkoznak a Balkánon való átkelésre, de rosszul működő menekültügyi rendszereknek kiszolgáltatva visszaélésekkel és kizsákmányolással találják szemben magukat.mondta Gauri van Gulik, az Amnesty International európai és közép-ázsiai igazgatóhelyettese. Szerbia és Macedónia menekültek és migránsok olvasztótégelyévé vált, olyan emberek gyűjtőhelyévé, akiket az EU-ban láthatólag senki sem akar befogadni.

A jelentés négy kutatómisszión és több mint száz menekülttel és migránssal készített interjún alapszik, melyek 2014 júliusa és 2015 márciusa között készültek Szerbiában, Magyarországon, Görögországban és Macedóniában. A megkérdezettek vallomásai alapján megdöbbentő körülményekkel szembesülnek azok, akik a Balkán-félsziget nyugati részén keresztül vezető útra vállalkoznak. Ez az útvonal a földközi-tengerinél is zsúfoltabbá, népszerűbbé vált azok körében, akik irreguláris módon próbálnak bejutni az EU-ba. A szerb-magyar határon elfogott határsértők száma 2010 óta 2500%-kal nőtt (2 370-ről 60 602-re).

Az útvonal, amely Törökországból Görögországba tengeren, majd onnan Macedónián és Szerbián keresztül szárazföldön egészen Magyarországig vezet, kevesebb halálos áldozatot követel, mint a Líbiából kiindulú tengeri út, de még így is tele van veszélyekkel és akadályokkal. 2014 januárja óta 123 menekült, menedékkérő és migráns veszett a Földközi-tengerbe útban Görögország felé, 24-en pedig vonaton vesztették életüket.

A halálból a halálba tartunk

A görög szigetekre érkezők (így gyerekek is) megdöbbentő fogadtatásban részesülnek, sokan pedig elutaznak Athénba, mielőtt megkísérelnének átjutni Macedóniába útban más EU-tagországok felé.

Macedónia Görögországgal határos részein, valamint a szerb-macedón határon a határrendészet gyakran jogtalanul visszafordítja vagy más hasonlóan rossz bánásmódban részesíti a menekülteket és migránsokat. A hatóságok emberei sokakkal kenőpénzt fizettetnek az átkelésért: egy szemtanú az Amnesty International-nek elmondta, hogy a szerb határőrség a magyar határ közelében azzal fenyegette meg a csoportját, hogy amennyiben nem fizetnek nekik fejenként 100 eurót, akkor visszaküldik őket Szerbiába.

Egy afgán menekült arról mesélt az Amnestynek, hogy egy olyan csoport tagja volt, amit a macedón rendőrség visszaküldött Görögországba. Láttam csúnyán helyben hagyott embereket. Megverték a fiamat. Megvertek engem is.” – mondta.

Az Amnesty International által megkérdezettek közül sokakat már több, mint tíz alkalommal küldtek vissza másik országba olyan akciók keretein belül, amelyekre már a macedón határon belül került sor.

Migránsok, menekültek és menedékkérők elmondása szerint a szerb rendőrök a magyar határ közelében lökdösik, megütik és megrugdossák őket, egy afgán menekült pedig arról számolt be, hogy egy öt hónapos terhes nőt is megvertek.

A menekültek és migránsok ezeken kívül fokozottan kiszolgáltatottak az embercsempészeknek és különböző bűnözői csoportok támadásainak. Két nigériai férfi elmondta az Amnestynek, miként tartóztatták fel őket Macedóniában: Kilenc férfi késsel támadt ránk. Elmentünk a rendőrségre segítséget kérni, de letartóztattak bennünket.

Ha itt meghalsz, senkit sem fog érdekelni”

Sok menekültet és migránst a hatóságok önkényesen zárnak be. Százakat, köztük családokat, terhes nőket és kísérő nélküli gyerekeket tartanak fogva határozatlan ideig Macedónia külföldiek fogadására szolgáló központjában – ismertebb nevén a Gazi Babában – bármiféle jogi segítség vagy lehetőség nélkül arra, hogy menedékkérelmet nyújtsanak be. Sokakat hónapokon keresztül jogtalanul nem engednek ki, valamint embertelen és megalázó körülmények között tartják őket, hogy aztán tanúként használhassák fel őket a macedón igazságszolgáltatás embercsempészek ellen folytatott küzdelmében.

Amikor beléptünk a Gazi Babába, körülbelül 400-450 ember volt ott, még a lépcsőkön is aludtak, a túlzsúfoltság rettenetes volt. A padlón és a folyosón is hevertek matracok.számolt be az ottani állapotokról egy szíriai menekült az Amnesty International-nek.

Korábbi fogvatartottak elmondták az Amnestynek, előfordult, hogy a Gazi Baba rendőrei megverték őket vagy másokat a szemük láttára. Egyikük azt mondta, hogy amikor néhány szíriai éhségsztrájkkal fenyegetőzött, egy rendőr odavetette nekik, hogy Ha itt meghaltok, senkit sem fog érdekelni. Csak kidobjuk a hullátokat.

Elbukó menekültügyi rendszerek

Komoly akadályokkal találják szemben magukat azok, akik Szerbiában vagy Macedóniában próbálnak menedéket kérni. 2014-ben Macedóniában csak tíz menedékkérő kapta meg a menekültstátuszt, Szerbiában pedig mindössze egy. A menedékkérelmek hosszú feldolgozási ideje eltántorítja a menedékkérőket attól, hogy ezekben az országokban maradjanak, így a legtöbben folytatják útjukat Magyarország felé, ám itt jogaik tovább sérülnek.

Azokat, akiket a magyar határon való irreguláris átkelésen kapnak, rutinszerűen őrizetbe veszik és gyakran zsúfolt helyeken, megalázó körülmények között tartják fogva, esetleg a rendőrök rossz bánásmódjának esnek áldozatul. 2014-ben Magyarországon mindössze 240-en jutottak menedékhez, ami a beadott kérelmek számának csupán töredéke.

Bár az őrizetbe vett menedékkérők többségét a későbbiekben nyitott befogadó állomásokra engedik tovább, azokat, akiknél felmerül a szökés gyanúja, továbbra is őrzött szállásokon tartják. Akik nem kérnek menedéket Magyarországon (beleértve akik másik EU-tagállamban szeretnének menedékhez jutni), azokat Szerbiába toloncolják, vagy egyes esetekben egyenesen Macedóniába. Itt tisztázott jogi helyzet, segítség vagy támogatás nélkül védtelenül állnak a további emberi jogi sérelmekkel szemben.

Rossz EU-s migrációs ügykezelés

A Balkán-félszigeten keresztül vezető útvonalat választó migránsok és menekültek egyre növekvő száma az Európai Unió elhibázott migrációs és menekültügyi eljárásmódjának következménye, melynek Szerbia és Macedónia felett nincs kontrollja. Az, hogy a menedékkérelmek feldolgozása azon EU-s ország felelőssége, ahová a menedékkérő először belépett, illetve, hogy kevés a biztonságos és legális mód a belépésre, fenntarthatatlan nyomást jelent az Unió perifériáján lévő országoknak és a velük szomszédos államoknak. Az Európai Unió ahelyett, hogy azon országok menekültügyi rendszerének fejlesztését támogatná, melyeken a Balkán-félszigeten keresztül vezető útvonal áthalad, inkább a határok ellenőrzésére kaialkított rendszerek megerősítésére fordítja forrásait.

Szerbiának és Macedóniának jobban kell igyekeznie, ha tiszteletben akarják tartani a migránsok és menekültek jogait. Azonban lehetetlen elválasztani egymástól az emberi jogi sérelmeket és azt a nyomást, ami az Unióba és az Unión át hömpölygő menekültek és migránsok áradata, valamint az EU bukott menekültügyi rendszere jelent.jelentette ki Gauri van Gulik. Egyre több sérülékeny ember: menekültek, menedékkérők és migránsok esnek csapdába a Balkán senkiföldjén, a Szerbiára és Macedóniára nehezedő nyomás pedig óriási. Ezek, az Olaszországban és Görögországban is hasonlóan jelen lévő feszültségek csak az Európai Unió migrációs és menekültügyi eljárásainak alapvető újragondolásával oldhatók fel."

A jelentésből kiderül, hogy Szerbiában nincs működő menekültügyi rendszer, így a menedékkérők védelem nélkül maradnak.” mondta Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország igazgatója. „Az Európai Unió tagállamainak a menedékkérők számára biztonságos és jogszerű útvonalak kialakítása lenne a feladata, nem pedig újabb fizikai és jogi akadályok felállítása.”

Háttérinformációk:

Az Amnesty International által tanulmányozott adatokból kiderül, hogy 2015. január 1-je és június 22-e között 61 256 migráns, menedékkérő és menekült érkezett Olaszországba, míg Görögországba 61 474.

A körülbelül 21 000 menekült és migráns közül, akik 2014-ben a nyugat-balkáni útvonalat választották több, mint a fele Szíriából jött, míg sokan mások Afganisztánból, Egyiptomból, Eritreából, Irakból, Nigériából, Szomáliából, Szudánból vagy Tunéziából.

2015 máricusa óta Magyarország miniszterelnöke és külügyminisztere erős migrációellenes kampányt folytat: olyan jogszabály megalkotásával fenyegetnek, hogy bármely irreguláris migráns letartóztatható és azonnal kitoloncolható lesz az országból, valamint tervben van egy határmenti kerítés építése a szerb-magyar határra, hogy megakadályozzanak minden menekültet, menedékkérőt és migránst az országba való bejutásban. Június 30-án a parlament zöld utat adott a kormánynak egy olyan lista elkészítésében, mely tartalmazná azon biztonságos tranzitországokat, melyekben a menekültek már kérhettek volna menedéket, mielőtt elérték Magyarországot. Ezen a listán valószínűleg szerepelne Szerbia is, ahol a menekültek számára nem biztosított a menedék és fennáll kitoloncolásuk veszélye is.

Az Amnesty International jelentése javaslatokat is megfogalmaz arra vonatkozóan, hogyan lehetne enyhíteni az egyes országokra nehezedő nyomáson, ami az EU bukott migrációs eljárásmódjai miatt nehezedik rájuk; az egyre növekvő menekültügyi válság kezelésére mind világszerte, mind a menedékkérőket egyenlőtlen arányban fogadó EU tagországok között nagyobb szolidaritásra van szükség.

Lásd a mellékleteket