Az Amnesty International, az Európai Hálózat a Rasszizmus Ellen, az Európai Roma Jogok Központja és a Nyílt Társadalom Alapítvány üdvözli az Európai Bizottság szerdai döntését, amely szerint kötelezettségszegési eljárást kezdeményeznek a Szlovák Köztársaság ellen az Európai Unió (EU) hátrányos megkülönböztetés-ellenes jogszabályainak megsértése miatt.

„Megrázó ezekben a napokban és időkben, hogy Szlovákiában szisztematikusan szegregálják a roma gyerekeket a nem-roma gyerekektől, különleges iskolákba kényszerítve őket. Egyetlen gyermektől sem lehet megtagadni az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés jogát, hiszen ez egy alapvető emberi jog” – jelentette ki Iverna McGowan, az Amnesty International Európai Intézmények irodájának igazgatója.

A nemzetközi és belföldi emberi jogi szervezetek és a civil társadalom már évek óta követeli a szlovák kormánytól, hogy foglalkozzon a roma gyerekek oktatás terén megvalósuló folyamatos és széleskörű szegregációjával. A szlovák ombudsman már 2013-ban figyelmeztetett, hogy az általa megvizsgált enyhe szellemi fogyatékkal élő gyermekek számára fenntartott speciális osztályok és iskolák diákjainak 88 százalékát roma gyerekek alkotják. Az ENSZ 2014-es Egyetemes Időszakos Felülvizsgálata (Universal Periodic Review, UPR) során jelezték Szlovákiának, hogy foglalkozzon a romák elleni iskolai diszkriminációval. A kormány figyelmen kívül hagyta ezeket az ajánlásokat, arra hivatkozva, hogy az egyenlő bánásmód az országban mindenki számára biztosítva van.

Az iskolákban tapasztalható valóság azonban teljesen más képet mutat. Az ENSZ 2012-es Fejlesztési Programjának keretén belül végzett felmérés szerint a hagyományos iskolákban a roma gyerekek 43 százalékát külön osztályokba sorolták. 2012-ben a szlovák bíróság egyértelműen kijelentette, hogy törvénytelen az a gyakorlat, amely elválasztja a roma gyerekeket a nem-roma gyerekektől.

A szlovák kormány 2010-ben elkötelezte ugyan magát a diszkrimináció felszámolása mellett, ennek érdekében azonban semmilyen lépések nem történtek. Ellenkezőleg, anyagi támogatást nyújtottak az úgynevezett „konténer iskolákról” szóló projekt megvalósításához. Ezeket az iskolákat közvetlenül a roma telepeken létesítik a roma gyerekek etnikailag vegyes intézményekbe történő integrációja helyett. Ez a gyakorlat pedig tovább erősíti a már létező szegregációt.

„Az Európai Bizottság végre a sarkára állt. Ez a döntés figyelmeztetést jelent a szlovák kormánynak és az összes többi tagállamnak, hogy nem tűrik tovább a diszkriminációt. Ez már a második alkalom, hogy a Bizottság jogi eszközökkel próbál nyomást gyakorolni egy kormányra a folyamatos és rendszerszintű diszkrimináció felszámolása érdekében” – mondta Ujlaky András, az Európai Roma Jogi Központ ügyvezető igazgatója.

2014 szeptemberében egy addig még precedens nélküli döntéssel az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a Cseh Köztársaság ellen, mivel az a roma gyerekek iskolai diszkriminációjával megsértette az EU hátrányos megkülönböztetés elleni szabályait. A roma gyerekek a Cseh Köztársaságban is felülreprezentáltak az enyhe szellemi fogyatékkal élő gyerekek számára fenntartott speciális iskolákban. A Bizottság döntését nagy örömmel fogadták a civil szervezetek, amelyek már jó ideje szerették volna elérni, hogy a Bizottság az EU-szerződések őreként a tőle elvárható felelősséggel járjon el a hasonló ügyekben.

„Az Európai Bizottság Szlovákiával szembeni döntése mérföldkövet jelent az Európai Unió és annak roma polgárai számára. A Bizottságnak azonban nem szabadna itt megállni, minden olyan tagállammal szemben fel kellene lépni, ahol sérül az EU Faji Egyenlőségi Irányelve. Itt ugyanis nem csak a romákról van szó, hanem a minden emberre egyformán vonatkozó jogok érvényesülésről és a jogállamiságról is” – mondta Zeljko Jovanovic, a Nyílt Társadalom Roma Kezdeményezés Irodájának igazgatója.

A szlovák kormány feladata most az, hogy átfogó reformokkal és az oktatási rendszer érintett szerveinek nyújtott célzott támogatással megerősítse az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés jogát.

Háttér

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 258. cikke értelmében a kötelezettségszegési eljárás hatékony jogi eszközt biztosít a Bizottság számára az uniós jognak való megfelelés terén. Amennyiben a Bizottság úgy véli, hogy az egyik tagállam megsérti az EU jogszabályait, továbbá a tagállam lépései nem oszlatják el teljes mértékben a Bizottság aggodalmait, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat. Amennyiben a Bíróság úgy találja, hogy a tagállam nem teljesítette a Szerződésből eredő valamely kötelezettségét, akkor a Bíróság kötelezi a tagállamot a szükséges intézkedések végrehajtására.

A kötelezettségszegési eljárás elindításáról szóló döntést április 29-én, a biztosok ülését követően jelentették be. Az eljárás Szlovákia esetében a következő szabályoknak való megfelelést kérdőjelezi meg: az EU alapjogi chartájának 21.(1) cikke, amely kijelenti, hogy tilos minden megkülönböztetés, így különösen a faji vagy etnikai származás alapján történő megkülönböztetés; a Faji Egyenlőségi Irányelv (2000/43/Ec(RED)) 2.2a, 2.2b, 2.3, 3.1g cikkei, amelyek kijelentik, hogy tilos a faji vagy etnikai származási alapon történő megkülönböztetés az oktatáshoz való hozzáférés terén.

A Bizottság megküldi a helyzetértékelést tartalmazó hivatalos közleményt a szlovák kormánynak, amelyben határidőt szabnak a szlovák kormánynak észrevételei előterjesztésére. Ezt követően a Bizottság meghozza döntését arra vonatkozóan, hogy Szlovákiában valóban sérül-e az uniós jog. Kötelezettségszegési eljárás esetén a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat.

A civil szervezetek már évek óta figyelemmel kísérik a roma gyerekek helyzetét Szlovákiában. A diszkriminációra vonatkozó legfrissebb dokumentumok:

Amnesty Amnesty International: Slovak authorities in breach of obligations to Romani school children (2013), Amnesty International: Slovakia’s ‘container schools’ worsen segregation of Roma children from society (2015), ERRC submission to UN HCR (2013), ERRC Submission to the European Commission (2013)