Mérföldkőhöz érkezett Szingapúrban a drogbűncselekményekért eddig kötelezően kiszabott halálbüntetés ügye. Egy drogkereskedő halálbüntetésének életfogytiglanra változtatása nagy lépés a halálbüntetés elleni harcban, de ezt további reformoknak kell követniük, jelentette be az Amnesty International.

A 25 éves malajziai férfi, Yong Vui Kong hat éve él a halálsoron kábítószer-bűncselekmény vádjával. A Szingapúri Legfelsőbb Bíróság a halálbüntetést életfogytiglanig tartó börtönbüntetésre és 15 botütésre csökkentette.

„Ez egy óriási lépés, valószínűleg az első eset, amikor Szingapúrban a drákói drogtörvények mellett egy drog-bűncselekményért járó halálbüntetést börtönbüntetéssé enyhítsék” – mondta Roseann Rife, az Amnesty International Kelet-ázsiai Kutatási igazgatója.

Szingapúrban Yong Vui Kong elítélésekor a 47 g heroin birtoklása kimerítette a kábítószer-kereskedés fogalmát, ami automatikusan halálbüntetést vont maga után, ez azonban sérti a nemzetközi jogokat.

A Szingapúri Parlament 2012. november 14-én elfogadta azt a törvénymódosítást, amely eltörölte az emberölés és a drogbűncselekmények egyes eseteiben a kötelező halálbüntetés kiszabását.

„Yong Vui Kongnak nem kellett volna hat évig szenvednie a halálsoron egy olyan bűncselekményért, amelyre a nemzetközi jog szerint halálbüntetés egyáltalán nem szabható ki, minthogy ez a büntetési forma egyáltalán nem alkalmazható. Szintén el kéne kerülnie a 15 botütést, ami kegyetlen, embertelen és megalázó büntetésforma.”

A jogszabály-módosítás után Yong Vui Kongon kívül még másik 34 fogvatartott ügye is eldöntetlen. Eddig négy ember halálos ítéletét enyhítették, közülük Yong Vui Kong az első, akit drog-bűncselekmény miatt tartanak fogva.

„Most már a szingapúri hatóságokon múlik, hogy az új törvényről társadalmi vitát indítsanak, és lehetővé tegyék, hogy a halálbüntetés intézménye végleg eltűnjön a törvényhozásból. Remélhetőleg a 2012-ben bevezetett, halálbüntetésre vonatkozó moratóriumot határozatlan időre kiterjesztik. Szingapúrnak most és mindenkorra pontot kell tennie a drogbűncselekményekre kötelező jelleggel kiszabott halálbüntetésekre” – mondta Rife.

Háttérinformációk

Az új szingapúri törvénykezés szerint a bíróságok számára lehetőség nyílt arra, hogy bizonyos esetekben ne kelljen halálos ítéletet hozniuk. Gyilkosság esetén, az elkövető elkerülheti a halálbüntetést, ha bebizonyosodik, hogy nem szándékos emberölés történt. Drog-bűncselekmények esetén a halálbüntetés elkerülése abban az esetben lehetséges, ha a vádlott csak a drog szállításában, kézbesítésében vett részt, vagy csak kísérletet tett ennek végrehajtására. A vádlottaknak abban az esetben is esélyük van a halálbüntetés elkerülésére, ha bizonyítani tudják, hogy „nem voltak teljesen beszámíthatóak tetteik elkövetésekor,... és nem voltak ítélőképességük birtokában ”.

Miközben a kötelező halálbüntetés korlátozása üdvözlendő lépés, a javasolt intézkedések nem alkalmazkodnak a nemzetközi jog előírásaihoz, főként a a botozás, mint alternatív büntetési forma, és a mentálisan fogyatékosok ellen kiszabható halálbüntetés intézménye nem elfogadható. Ezenfelül aggályos, hogy a halálbüntetést elkerülő vádlottaknak kötelező jelleggel együtt kell működniük a drogkereskedelmet felszámoló Központi Kábítószer Hivatallal.

A jelenlegi jogi szabályozást Malajziában is vitára kell bocsátani. Ebben a dél-ázsiai országban még mindig kötelező jelleggel szabják ki a halálbüntetést drogcsempészetért. 2012-ben a Maláj Kormány bejelentette, hogy megfontolja a kötelező jellegű halálbüntetés börtönbüntetésre való enyhítését, de csak drog-bűncselekmények és bizonyos körülmények teljesülése esetén.

Az Amnesty International minden körülmények közt ellenzi a halálbüntetést, ami a legkegyetlenebb, legembertelenebb büntetési forma, és amely sérti az ember élethez való jogát.