A halálbüntetést alkalmazó országok részéről hibás kísérlet ilyen módon küzdeni a bűnözés, a terrorizmus és a belső válságok ellen; 2014-ben megugrott a halálos ítéletek száma, főként Egyiptom és Nigéria miatt – világszerte legalább 2466 alkalommal született ilyen ítélet, 28%-kal többször, mint 2013-ban; Hivatalosan 607 kivégzés történt, ez 22%-kal kevesebb, mint 2013-ban (nem számítva Kínát, ahol önmagában több embert végeztek ki, mint a világ többi országában összesen); 22 országban hajtottak végre kivégzést, ez ugyanannyi, mint 2013-ban.

Töltsd le jelentésünket!

2014-ben riasztóan sok országban alkalmaztak halálbüntetést az állambiztonság vélt vagy valós fenyegetettségeinek kezelésére (bűnözés, terrorizmus, belső válságok) – állapította meg az Amnesty International a halálbüntetésről szóló globális jelentésében.

2014-ben a nyilvántartott halálos ítéletek száma majdnem 500-al több volt, mint 2013-ban, főként az Egyiptomban és Nigériában kiszabott ítéletek kiugró száma miatt: köztük a belső konfliktusok és politikai válságok kapcsán hozott tömeges halálos ítéletek miatt.

„Azon kormányok, amelyek halálbüntetés alkalmazásával próbálják visszaszorítani a bűnözést, csak áltatják magukat. Nincs bizonyíték arra, hogy a halálbüntetés nagyobb visszatartó erővel bírna, mint bármilyen más büntetés – mondta Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára. „Szomorú trend figyelhető meg a halálbüntetés alkalmazása terén – a kormányok e hatástalan próbálkozástól várták a megoldást az állam- és közbiztonságot fenyegető vélt vagy valós veszélyekre. Szégyenletes, hogy a kormányok világszerte lényegében játszanak az emberéletekkel: elrettentési céllal a halálba küldik őket terrorizmus vádjával, vagy a belső feszültségek csillapítására.

Azonban jó hírrel is szolgálhatunk 2014-ből: az előző évhez képest kevesebb kivégzést jegyeztek fel, és számos ország lépéseket tett a halálbüntetés eltörlése felé.

A legfőbb hóhérok

Kína megint több embert végzett ki, mint a világ többi része együttvéve. Az Amnesty International feltételezése szerint minden évben ezreket végeznek ki vagy ítélnek halálra itt, de a pontos számokat lehetetlen meghatározni, mivel ezen adatok államtitoknak minősülnek.

2014-ben a világon a legtöbb embert kivégző öt ország Kína, Irán (hivatalosan 289 kivégzés, de legalább még 454 olyan eset van, amelyeket a hatóságok nem ismertek el hivatalosan), Szaúd-Arábia (legalább 90 eset), Irak (legalább 61 eset) és az USA (35 eset) voltak.

Kínát nem számítva legalább 607 alkalommal hajtottak végre halálbüntetést 2014-ben, ami a 2013-as 778 kivégzéshez képest 20%-os csökkenést jelent.

2014-ben 22 országban regisztráltak kivégzéseket, ugyanannyiban, mint egy évvel korábban. Ez jelentős csökkenés a húsz évvel korábbi adatokhoz képest: 1995-ben az Amnesty International 41 olyan országról tudott, ahol végrehajtottak halálbüntetést – mindez jól mutatja, hogy jelenleg a globális trend szerint a kormányok egyre távolodnak a legsúlyosabb büntetési formától.

„A számok magukért beszélnek – a halálbüntetés egyre inkább a múlté. Azon országoknak, amelyek még mindig folytatnak kivégzést, komolyan tükörbe kell nézniük és fel kell tenniük maguknak a kérdést, hogy továbbra is meg akarják-e sérteni mások élethez való jogát, vagy inkább csatlakoznának a többséghez, azon országokhoz, amelyek maguk mögött hagyták e végtelenül kegyetlen és embertelen büntetési formát. – mondta Salil Shetty.

Állambiztonság

Nyugtalanító jelenség, hogy világszerte számos állam használta fel a halálbüntetést az állambiztonság elleni támadások megtorlására: Kínában, Pakisztánban, Iránban és Irakban is végeznek ki terrorizmussal vádolt embereket.

Pakisztán egy pesavari iskola ellen végrehajtott borzalmas tálib támadás után döntött a kivégzések visszaállítása mellett. Decemberben hét emberen hajtottak végre halálos ítéletet, és a kormány úgy nyilatkozott, hogy még százakat fognak a halálba küldeni terrorizmussal kapcsolatos vádak alapján. A kivégzések 2015-ben is nagy intenzitással folytatódtak.

Kínában a hatóságok a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen lázongók ellen folytatott “Kemény csapásnak” keresztelt politikájuk részeként halálbüntetést alkalmaztak. E régióban 21 olyan embert végeztek ki az elmúlt év során, akiket valamilyen módon különféle támadásokhoz kötöttek, három embert pedig több ezer ember szeme láttára egy stadionban ítéltek halálra.

„Abban az évben, amikor a fegyveres csoportok elrettentő tömeges kivégzései beleégtek az emberiség tudatába, megdöbbentő, hogy a kormányok meggondolatlan módon, saját akaratukból ugyanilyen eszközzel küzdenek a bűn és terrorizmus ellen. jelentette ki Salil Shetty.

Olyan országokban, mint Észak-Korea, Irán vagy Szaúd-Arábia, a kormányok továbbra is a politikai ellenfelek elnyomására használták fel a halálbüntetést.

Más országok hasonlóan téves indokkal, a bűnözés elleni küzdelemmel próbálták igazolni a kivégzéseket. Jordánia decemberben egy nyolcéves moratóriumnak vetett véget azzal, hogy hét, gyilkosságért elítélt rabot kivégzett: a kormány szerint ezzel a borzalmas erőszakhullám megfékezését segítik elő. Az indonéziai kormány bejelentése szerint 2015-ben beváltják azon ígéretüket, hogy a rendkívüli állapot kezelésére és a közbiztonság javítására bevezetik a halálbüntetést, főként a kábítószer kereskedőkkel szemben.

Egyre több halálos ítélet

Az előző év adataihoz képest 2014-ben drámai emelkedés mutatkozott a nyilvántartott halálos ítéletek számában: a tavalyi évre 1925-ről 2466-ra nőtt a számuk, ami több, mint negyedével több, mint 2013-ban. Ez többnyire a Nigériában és Egyiptomban beállt változásoknak köszönhető, ahol több száz embert ítéltek halálra.

Nigériában a 2013-as számhoz (141) képest több, mint ötszázzal több, összesen 659 halálbüntetést tartottak nyilván 2014-ben. Az elmúlt év során a Boko Haram elleni konfliktussal kapcsolatos lázadásokban való részvételért körülbelül 70 katonának kellett katonai bíróság elé állnia, majd csoportosan halálra ítélték őket.

Egyiptomban 2013-hoz képest több, mint négyszázzal több, legalább 509 halálos ítélet született 2014-ben; ebben benne van a 37 ember ellen áprilisban és 183 ember ellen júniusban hozott tömeges ítélet, amelyet tisztességtelen tárgyalások után hoztak.

Módszerek és bűnök

A 2014-ben végrehajtott kivégzési módok között volt lefejezés, akasztás, méreginjekció és golyó általi halál. Iránban és Szaúd-Arábiában tartottak nyilvános kivégzéseket is.

Sokan olyan, nem életellenes bűnökért kaptak halálbüntetést, mint a rablás, kábítószerrel kapcsolatos visszaélések vagy a gazdasági bűncselekmények. Voltak olyanok is, akiket olyanért ítéltek halálra, ami nem is tekinthető bűncselekménynek: pl. házasságtörésért, istenkáromlásért vagy boszorkányságért. Néhány országban homályosan megfogalmazott kategóriákat alkottak politikai “bűnökre”, hogy a vélt vagy valós ellenfeleket eltehessék láb alól.

Regionális áttekintés

AZ AMERIKAI KONTINENS

A régióban az USA maradt az egyetlen halálbüntetést alkalmazó ország, bár a kivégzések száma 2014-re itt is az előző évi 39-ről 35-re csökkent, ami jól mutatja a halálbüntetéstől való egyre nagyobb arányú tartózkodást. 2014-ben csupán hét államban történt kivégzés (2013-ban még kilencben), amelyből négy – Texas, Missouri, Florida és Oklahoma – volt felelős a kivégzések 89%-áért. Washington állam februárban hirdetett moratóriumot a kivégzésekre. Az összesen kiszabott halálbüntetések száma 2014-re az előző évi 95-ről 77-re csökkent.

ÁZSIA CSENDES-ÓCEÁNI RÉGIÓJA

Ázsia csendes-óceáni része a halálbüntetéssel kapcsolatos fejlemények egész tárházát vonultatta fel 2014-ben. Kilenc országból jelentettek kivégzéseket, ez eggyel kevesebb, mint egy évvel korábban. Pakisztán elhalasztotta a civilekre kiszabott halálbüntetések végrehajtását. 32 kivégzésről van tudomásunk a régióban, bár ebben nincsenek benne a kínai és észak-koreai számok, ahonnan képtelenség adatokat szerezni. Indonézia tervbe vette a halálbüntetés 2015-ös visszaállítását, elsősorban a kábítószer kereskedőkkel szemben.

A csendes-óceáni szigetvilág továbbra is a világ egyetlen halálbüntetéstől mentes része, bár mind Pápua Új-Guinea, mind Kiribati kormánya lépéseket tettek a halálbüntetés és a kivégzés bevezetése felé.

SZUBSZAHARAI AFRIKA

Afrika szubszaharai része különösen nagy fejlődésen ment keresztül 2014-re. Három országból – Egyenlítői-Guineából, Szomáliából és Szudánból – összesen 46 kivégzést jelentettek az egy évvel korábbi, öt országban végrehajtott 64 kivégzéshez képest, ami 28%-os csökkenést jelent.

Madagaszkár jelentős lépést tett a halálbüntetés megszüntetése felé, amikor nemzetgyűlése december 10-én elfogadta az annak eltörléséről szóló törvényjavaslatot – bár ez majd akkor lép hatályba, amikor az ország elnöke is aláírta azt.

EURÓPA ÉS KÖZÉP-ÁZSIA

A Belarusz Köztársaságban, a régió egyetlen kivégzéseket végrehajtó országában, az elmúlt évben legalább három emberen hajtottak végre halálos ítéletet, véget vetve a 24 hónapos kivégzésektől mentes időszaknak. Az eseteket teljes titokban tartották, a családtagokat és az ügyvédeiket is csak a végrehajtás után tájékoztatták.

KÖZEL-KELET ÉS ÉSZAK-AFRIKA

A halálbüntetés széleskörű alkalmazása a régióban továbbra is komoly aggodalomra ad okot. A régióban végrehajtott kivégzések 90%-áért Irán, Irak és Szaúd-Arábia tehető felelőssé, így (Kínát leszámítva) az ő számlájukra írható a világon számon tartott összes kivégzés 72%-a.

2014-ben nyolc országban történtek kivégzések, ez kettővel több, mint 2013-ban. A régió országainak nagy többségében, összesen 16 államban hoztak halálos ítéleteket.

A közel-keleti és észak-afrikai régióban feljegyzett kivégzések száma 2014-re 638-ról 491-re csökkent. Azonban ezek az adatok nem tartalmazzák azt a sok száz iráni esetet, amelyek megtörténtek, de sosem hozták nyilvánosságra. 2014 folyamán az iráni hatóságok közlése szerint 289 kivégzést hajtottak végre, azonban megbízható forrásokból tudni lehet 454 másik esetről is, melyekkel együtt már 743-ra tehető az országban tavaly kivégzettek száma.

Lásd a mellékleteket