Egy, az Amnesty International által kiadott új jelentés szörnyű bizonyítékokat tár fel arról, hogy 2014 novemberében a szíriai kormányerők a Rakka elleni légitámadás-sorozatban a nemzetközi humanitárius jogot is áthágva számos civil életét kioltották. Néhány támadás akár háborús bűncselekménynek is tekinthető.

Töltsd le jelentésünket!

A Rakka támadás alatt: a szíriai légierő civilekre támadt (Al-Raqqa under attack: Syrian air force strikes against civilians) című írás egy sor légicsapásról ad hírt november 11. és 29. között, melyek során akár 115 civil (köztük 14 gyerek) is életét vesztette. A támadások egy mecset, egy tömött piac és más olyan, civilektől nyüzsgő helyek ellen irányultak, melyek nem katonai célt szolgáltak.

A szíriai kormányerők botrányos módon hagyták figyelmen kívül a háborús jogot a könyörtelen légicsapások folyamán. Néhány támadás minden kétséget kizáróan háborús bűncselekmény volt.” – mondta Philip Luther, az Amnesty International közel-keleti és észak-afrikai igazgatója. „A kormány láthatóan közömbös tud maradni a vérfürdő láttán, amit a légicsapások okoztak, és még azt sem hajlandó elismerni, hogy a támadások civil áldozatokkal jártak. Újra és újra megtámadtak civilek lakta területeket anélkül, hogy meghatározott katonai célpont lett volna akár csak a környéken is, durván megsértve ezzel azt a nemzetközi jogi kötelezettséget, hogy a katonai létesítmények és a civil területek között különbséget kell tenni.”

A szíriai hatóságok tájékoztatása alapján a támadások a magát Iszlám Államnak nevező fegyveres csoport tagjai és bázisai ellen irányultak. Az Iszlám Állam múlt júniusban vette be Rakkát, és a várost az irányítása alatt lévő iraki és szíriai területekből álló „Iszlám Kalifátus" fővárosának tette meg. Akármi is az indok azonban, az Amnesty International által gyűjtött bizonyítékok alapján a legtöbb esetben a támadásoknak még csak a környékén sem állt katonai objektum.

November 25-én, a Rakka elleni támadássorozat legvéresebb napján a kormányerők számos civilektől tömött helyet lebombáztak, köztük egy mecsetet, egy zsúfolt piacot, boltokat, egy közlekedési csomópontot, egy raktárépületet és egy lakóházat is.

Egy szemtanú, aki a múzeum melletti piacot ért bombázás utáni percekről mesélt az Amnesty Internationalnek, azt állította, hogy a támadásban 40 épület sérült meg. Azt mondta, hogy semmiféle katonai támaszpont vagy ellenőrzőpont nem volt a környéken.

Katasztrofális volt… ez Rakka főtere, és napközben általában zsúfolásig tömve van emberekkel. Mindenfelé emberi testrészeket láttam, 40 testet cipeltem oda autókhoz, mentőkhöz és teherautókhoz, hogy azok elvihessék őket (a kórházba)... legalább 50 embert láttam kisebb-nagyobb sérüléssel.”

Az ipari negyedet ért támadás egyik szemtanúja hasonlóan rettenetes képet festett a látványról: „Mindenfelé testrészeket láttam, megégett testeket és sebesült végtagú embereket. Láttam egy testet, ami egy elektromos kábelen lógott, talán a robbanás erejétől került fel oda.” – mondta.

Az ipari negyedben lakók szerint a kerület sűrűn lakott környék, és az Iszlám Államnak nincsenek bázisai vagy ellenőrzőpontjai a közelben, bár vannak olyan tagjai, akik néha ottani garázsokban szerelik járműveiket.

A legtöbb támadás esetében nem határozható meg esetleges katonai célpont. Néhány alkalommal a támadások szemtanúi arról számoltak be, hogy látták az Iszlám Állam harcosait a környéken, azonban ők is civil ruhát viseltek, és messze nem biztos, hogy ők lettek volna a támadások kijelölt célpontjai. A mecsetet ért támadás esetében szemtanúk állították, hogy az áldozatok között ugyan lehettek iszlamisták, azonban számos civil hívővel együtt ők is a pénteki imán vettek részt, amikor a bomba elérte őket.

Imaidő volt, és a mecset tele volt emberekkel. Húscafatokat láttam szanaszét a földön, mindenfelé testek és sérültek hevertek. Nem tudok pontos számot mondani, sokkos állapotban voltam, nem emlékszem.” – nyilatkozta egy szemtanú.

Az iszlamisták puszta jelenléte a megtámadott területek közelében még nem jogosítja fel a kormányt arra, hogy lebombázza a környéket anélkül, hogy a lehetséges civil veszteségeket számításba venné.” – mondta Philip Luther.

A szíriai kormány Rakka elleni, számos civil halálával és sérülésével járó támadássorozata aránytalan és válogatás nélküli volt. Néhány bomba valószínűleg szándékosan polgári létesítmények és civilek ellen irányult, ezeket háborús bűncselekményekként kell kivizsgálni.

A szíriai kormány láthatólag egy jól megtervezett rendszer szerint bünteti brutálisan a polgári lakosságot országszerte, a kormánnyal szemben álló fegyveresek jelenléte miatt.

Rakka lakosai azóta vannak kitéve a félelemnek és elnyomásnak, mióta az Iszlám Állam átvette a környék feletti irányítást. Kötelezték őket, hogy fogadják el az Iszlám Állam radikális saría értelmezését; azokat, akiket a szigorú rendeletek megszegésén kaptak vagy feltételezhetően szemben álltak a hatalommal, tömeges kivégzéssel, csonkítással és korbácsolással büntették.

Rakka lakosai már így is mindennapjaikban szenvedik el az Iszlám Állam brutális uralmát. Az, hogy a kormány egy egész civil közösséget büntet csupán azért, mert a hely, ahol élnek most az Iszlám Állam kezén van, soha nem nyerhet igazolást.” – jelentette ki Philip Luther. „A kormány nem folytathatja tovább a tömegek elleni kegyetlenségeit azzal a nevetséges indokkal, hogy csupán terroristák után kutatnak. Már többször felhasználta ezt a kifogást arra, hogy válogatás nélkül indíthasson bombatámadásokat – a mérleg már több ezer fő civil veszteséget mutat.”

Négy évvel a szíriai válság kezdete után a polgári veszteség rettenetes mértéke nyilvánvaló. A konfliktus egyik résztvevője sem volt képes teljesíteni az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2014. februári határozatát, mely a civilek elleni és válogatás nélküli támadások beszüntetésére szólított fel, valamint arra, hogy ne legyen több harc lakott területen, ne tartsanak fogva jogtalanul és kínozzanak meg civileket, valamint hogy legyen akadálytalanul elérhető a humanitárius segítség.

Szíriában az Iszlám Állam és a kormány is követett el borzalmas rémtetteket civilek ellen. Amíg a Biztonsági Tanács nem juttatja érvényre határozatát, addig szenvedéseik csak fokozódni fognak.” – hangsúlyozta Philip Luther. „A Nemzetközi Büntetőbíróság tájékoztatása a szíriai helyzetről figyelmeztető jel lenne a küzdő felek számára, hogy azok, akik háborús bűncselekményeket követnek el, nem fogják elkerülni a felelősségre vonást; valamint egy fegyverembargó segíthetne megállítani az ilyen bűncselekményekhez használt fegyverek áradatát.”

Interaktív térkép