Állandó fenyegetés, fizikai erőszak, és a kormány bírálóinak bebörtönzése fémjelzi Azerbajdzsán készülődését az első Európa Játékok megrendezésére – hívja fel a figyelmet az Amnesty International legújabb országjelentése, amely száz nappal a Játékok megkezdése előtt látott napvilágot.

Töltsd le jelentésünket!

A jogok védelmében bűnös: Azerbajdzsán jogvédői és aktivistái a rács mögött (Guilty of Defending Rights: Azerbaijans human rights defenders and activists behind bars) című jelentés felhívja a figyelmet az egyre növekvő üldöztetésre, amelyet a kormányzat kritikusainak kell elszenvedniük, akiket valós indok nélkül tartanak fogva, akik állandó fizikai erőszaknak vannak kitéve, akik folyamatos fenyegetettségben élnek, és akiket megfosztanak a sürgős orvosi ellátástól, és a jogi segítség igénybevételétől is.

„Senkit ne tévesszen meg az a pompa, amelyet Azerbajdzsán közvetít a külvilág számára annak érdekében, hogy nemzetközi hírnevet szerezzen magának, illetve hogy külföldi tőkét vonzzon az országba. Hatóságai és állami intézményei a legelnyomóbbak között vannak Európában, és dobogósok abban tekintetben is, hogy hány emberi jogi aktivistát tartanak fogva az azeri börtönökben” – így elemzi a helyzetet John Dalhuisen, az Amnesty International európai és közép-ázsiái igazgatója.

Legalább 22 politikai fogoly szenved jelenleg is az azeri börtönökben tárgyalásra várva. Az ellenük felhozott vádak széles skálán mozognak, az „egyszerűbb” csalástól és sikkasztástól kezdve a droghasználaton át, egészen a hazaárulásig.

2014 júniusában Aliyev elnök az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése előtt azt állította, hogy Azerbajdzsán elismeri a szabad véleménynyilvánításhoz, egyesüléshez és gyülekezéshez való jogot.

Azonban a jogvédők egy teljesen más valóságról beszélnek Azerbajdzsánnal kapcsolatban, több mint 90 példát sorolva zaklatásra, üldöztetésre, önkényes őrizetbe vételre, és a politika által motivált egyéb vádakra, amelyekkel minden emberi jogi aktivistának, újságírónak és mindazoknak szembe kell néznie, akik kritizálni merik az azeri kormányzat lépéseit. Az azeri hatóságok gyors választ adtak: mindazok, akik nyilatkozatot tettek a Tanács előtt, heteken belül rács mögé kerültek.

„A legutóbbi bebörtönzések gyakorlatilag megbénították a civil társadalmat, és a véleménynyilvánítás szabadságának a végét jelentik – a függetlenség elnyerése óta soha ilyen mélyen nem volt az ország emberi jogi helyzete” – hangsúlyozta Dalhuisen.

Leyla Yunus

Leyla Yunus 60 éves jogvédő, aki az azeri kormány egyik legaktívabb és leghangosabb kritikusa, 2014 júliusában került rácsok mögé – pár nappal azután, hogy bojkottot hirdetett az Európa Játékok ellen, a hatalom rettenetes emberi jogi politikája miatt. Leyla elmondta az ügyvédjének, hogy egy börtönőr egy üres szobába hurcolta őt a cellájából, ahol a földre dobták és többször megrúgták. Egy másik alkalommal férfiak egy csoportja szexuális erőszakra utaló gesztusokkal fenyegette meg őt. Az elmúlt hat hónapot börtönben töltötte, azonban a borzalmas körülmények miatt egészsége nagyon leromlott: cukorbeteg lett és hepatitis C fertőzést kapott.

Végül hazaárulással vádolták meg, amely magában foglalja az illegális kereskedelem, az adóelkerülés, a hatóságok félrevezetése, a csalás és az közokirat-hamisítás vádpontjait is. Egy új szabályozás értelmében a kormányzat lehetőséget kapott arra, hogy koholt vádak alapján önkényesen felfüggeszthessék a civil szervezetek működését, és vezetőiket börtönbe vethessék. Ennek a jogszabálynak esett áldozatul Leyla is.

A média megleckéztetése

A hatóságok a kormánykritikus újságírókkal szemben is egyre határozottabban lépnek fel. Az elismert oknyomozó újságírót, Khadija Iszmajlovát 2014. december 5-én tartóztatták le az alapján a valószerűtlen vád alapján, amely szerint egy volt kollégáját arra ösztönözte, hogy öngyilkosságot kövessen el.

Khadija Iszmajlova

Khadija listát tett közzé azokról a személyekről, akiket politikai okok miatt tartanak fogva azeri börtönökben, illetve nyomozást folytatott annak tisztázására, hogy milyen kapcsolat van az azeri elnök családja, és egy hatalmas nyereséget termelő bakui építkezés között. Khadija már korábban is kapott névtelen fenyegetéseket: valószínűleg kormányközeli személyek készítettek intim képeket róla a saját otthonában, és azzal fenyegették meg, ha nem hagy fel a munkájával, nyilvánosságra hozzák a képeket.

Fiatal aktivisták ellen felhozott koholt huliganizmus- és drogvádak

A hatóságok nem kímélik a kormányt nyíltan és hangosan bíráló fiatal aktivistákat sem, többek között drogügyekkel és huliganizmussal vádolják őket. Az elfogatásukat alátámasztó vádak igencsak megkérdőjelezhetők, és a rendőrségi kihallgatások is elsősorban a vádlottak politikai nézeteire irányulnak.

Egy népszerű blogger, Faraj Karimov elmesélte, hogy a rendőrség megverte, hogy beismerje a bűnösségét a koholt kábítószervádakkal kapcsolatban. Megfenyegették, hogy a rendőrség „gondot fog okozni a szüleinek” azzal, hogy fegyvereket helyez el az otthonukban, ha nem írja alá a beismerő vallomást.

Az erőszak alkalmazása is igen gyakori az előzetes letartóztatás során. A 19 éves demokráciapárti aktivistát, Orhan Ejjubadzét húsz napig tartották előzetes letartóztatásban azzal az indokkal, hogy részt vett egy illegális, ám békés összejövetelen, ahol ráadásul két rendőr megtámadta. Ügyvédjének elmesélte, hogy a rendőrök arra kényszerítették, hogy hasaljon le a földre, megbilincselték, letépték az alsóneműjét, többször megütötték, megrúgták, és azzal fenyegették meg, hogy megerőszakolják egy üveggel. A rendőrök viselkedését soha nem vizsgálták ki, ehelyett Orhant vádolták meg azzal, hogy rátámadt a rendőrökre, és két év börtönt kapott.

„A nemzetközi közösség nem különösebben emelte fel a szavát az Azerbajdzsánban történő emberi jogi jogsértések ellen, hiszen fő érdekeltségeik az azeri olajiparban vannak, és nem az emberi jogi helyzetben. Ez végzetes rövidlátásra utal az országok részéről, és azokra nézve főleg nagyon veszélyes, akik jelenleg is börtönben ülnek az azeri kormány politikája miatt”– szögezte le John Dalhuisen.

Az Amnesty International felszólítja az azeri hatóságokat, hogy feltétel nélkül és azonnal bocsássanak szabadon minden lelkiismereti foglyot, valamint teljeskörűen és pártatlanul vizsgáljanak ki minden állami és nem-állami szerv által elkövetett embertelen bánásmódról szóló beszámolót. Az Amnesty International továbbá követeli, hogy a hatóságok hagyjanak fel minden olyan gyakorlattal, amely olyan emberek ellen irányul, akik élni kívánnak a szabad véleménynyilvánításhoz való jogukkal.