Az Amnesty International attól tart, hogy nagy valószínűséggel az összes lelkiismereti foglyot kizárják majd a királyi kegyelemben részesülők köréből, amelyet Salman bin Abdul-Aziz Al Saud király hirdetett ki január 29-én a belügyminisztérium kegyelmi feltételei alapján.

A királyi kegyelemnek - amely utalt a január 27-én a belügyminisztérium által kiadott hivatalos közleményben rögzített feltételekre – amelynek egy másolata az Amnesty International került, kizárja "az állambiztonsággal kapcsolatos bűncselekményeket" a kegyelem köréből. Az „állambiztonsággal kapcsolatos bűncselekmények” nincsenek egyértelműen megfogalmazva a szaúd-arábiai törvényben, a kifejezés inkább azon vádak homályosan körülírt csoportját takarja, amelyeket Specializált Büntetőbíróság - az ország hírhedt állambiztonsági és terrorelhárítási bírósága - és más büntetőbíróságok alkalmaznak az emberi jogi aktivistákkal és lelkiismereti foglyokkal szemben.

Majdnem az összes lelkiismereti foglyot, akikkel az AmnestymInternational foglalkozik (neveik lejjebb olvashatóak), állambiztonsági ügyekkel kapcsolatos vádak alapján tartóztatták le. Ezeket a vádakat a 2014 februárjában meghozott terrorizmusellenes törvény óta „terrorcselekményként” tartják számon. Sokukat a Specializált Büntetőbíróság elé állítottak – ez az egyetlen bíróság, amely állambiztonsági és terrorelhárítási ügyekben eljár- emiatt pedig alapvetően állambiztonsági ügyként lehet tekinteni az ő ügyeikre is.

A vádak, amelyek alapján az emberi jogi aktivistákat és a többi lelkiismereti foglyot bebörtönözték, és egyéb változataik, amelyeket jelenleg „terrorcselekményként” tartanak számon, tipikusan a következő elemeket tartalmazzák: „állampolgári hűtlenséget és az uralkodóval szembeni engedetlenséget”, „a Királyság hírnevének megsértését”, „hamis információk terjesztését külföldi csoportoknak” és „engedély nélküli szervezetek létrehozását vagy azokban való részvételt”. Az Amnesty International szerint a belügyminisztérium három oldalas dokumentuma, amely a kegyelem feltételeit részletezi, nem tesz említést a kegyelem összes feltételéről, többek között az eskütétel követelményéről sem. A szaúdi hatóságok az utóbbi években több alkalommal is ejtettek már vádakat aktivisták ellen, ha azok szóban vagy írásban „bocsánatot kértek bűneikért, és megesküdtek arra, hogy nem ismétlik meg őket”. Az eskü jellemzően azzal járt, hogy az aktivistáknak fel kellett hagyniuk jogszerű tevékenységükkel, és fel kellett adniuk a szabad véleménynyilvánításhoz való jogukat. Az Amnesty International információi szerint a hatóságok az elmúlt héten nem hivatalosan több fogolynál is arról érdeklődtek, hogy mi a véleményük egy ilyen feltételekhez kötött kegyelemről.

A bejelentett kegyelem feltételei

A belügyminisztérium hivatalos közleménye számos csoportba osztja az ítéleteket, ügyeket és bűncselekményeket, beleértve a Hudud kontra Ta'zir ítéletek, „közjogi” kontra „magánjogi” ügyek, „súlyos bűncselekmények” kontra „kevésbé súlyos bűncselekmények”, illetve kategóriákba osztották azokat a pénzbüntetések mértéke, valamint az alapján, hogy a vádlottat elítélték-e vagy sem, illetve hogy még csak megvádolták-e a gyanúsítottat, de az elítélésére még nem került sor.

A kegyelem köréből olyan, a listán szereplő 14 különböző típusú bűncselekményt zártak ki, mint a Hudud szerint (az Isten elleni bűncselekményeket definiáló iszlám fogalom) büntetendő cselekmények, a „magánjoghoz” kapcsolódó bűncselekmények, az „állambiztonsághoz” kapcsolódó bűncselekmények ,valamint a „kábítószer kereskedelem”, illetve „nemi erőszak, fegyveres rablás és banditizmus”, amik mind olyan bűncselekmények, amelyek halállal büntetendőek Szaúd-Arábiában.

„Magánjogi” jogsértések ügyében nem lehet kegyelmet adni annak, vagy azoknak a személyeknek a beleegyezése nélkül, akiknek a jogát megsértették ha a sértett benyújtotta a keresetet vagy megnyerte a pert a jogsértővel szemben. A királyi kegyelem körébe kizárólag azok a „közjogi” ügyek tartoznak, ahol az ügyész olyan jogsértőkkel szemben emelt vádat, akik az állam és a nemzet közössége ellen, a közvagyon kárára követtek el bűncselekményt, vagy megsértették az állam jogszabályait.

A Hudud alapján hozott ítéletek előre meghatározottnak tekinthetőek, mivel azokat a Korán nevesíti, és így ezek ki vannak zárva a kegyelem köréből. A Ta'zir ítéletek tipikusan olyan javító szándékú büntetések, melyeket kisebb súlyú bűncselekmények elkövetése miatt diszkrecionális jogkörben szabtak ki. Azok a rabok, akiket kisebb súlyú „közjog” ellen elkövetett bűncselekmények miatt Ta'zir büntetésre ítéltek, teljes körű kegyelemben részesülnek, és szabadon fogják őket bocsátani, valamint eltekintenek a pénzbüntetésük megfizetettésétől, és a korbácsolást sem fogják végrehajtani rajtuk, kivéve, ha az egy olyan bűncselekménnyel áll kapcsolatban, ami a Hudud szerint büntetendő.

Akiket „közjog” ellenes „súlyos bűncselekmény miatt ítéltek el, azok teljes körű kegyelemben részesülnek a pénzbírság megfizetése és a Ta'zir korbácsolás alól, de le kell tölteniük a börtönbüntetésüknek a negyedét, ha két évre, vagy annál rövidebb ideig tartó börtönbüntetésre ítélték; a felét, ha kettőtől öt évig; a kétharmadát, ha több min öt évig tartó szabadságvesztésre ítélték őket. Sok királyi kegyelem született már hasonló feltételekkel, mint amilyenek a január 27-i hivatalos közleményben is szerepelnek. Néhánynak voltak további feltételei is, mint például az elítélt életkora, illetve a kábítószer birtoklásért elítélnél talált kábítószer fajtája. Példának okáért néhány korábbi királyi kegyelem alapján kegyelmet kaptak azok, akiket Qat – egy Jemenben gyakran használt és legális stimuláns – birtoklása miatt helyeztek vád alá.

Az „állambiztonság elleni bűncselekményeket” tipikusan ki szokták zárni a királyi kegyelmekből. Ezúttal azonban az a különbség, hogy valószínűleg egyik lelkiismereti fogoly sem fog kegyelmet kapni, nem úgy mint korábban, mivel ezúttal a jelenlegi belügyminiszter kifejezetten kiemelte, hogy az „állam biztonsága ellen elkövetett bűncselekmények” a terrorellenes törvény hatálya alá tartozó „terrorcselekmények” közé vannak besorolva.

Az egyik, ami feltűnő, hogy nem szerepelnek a listán azok a bűncselekmények, amelyek az iszlám megsértéséhez kapcsolódnak, és amelyek korábban egyértelműen ki voltak zárva eddig a kegyelmekből. Ezúttal ugyanakkor sem a kegyelem körébe tartozó, sem pedig az abból kizárt bűncselekményi kategóriák között nem szerepelnek.

Kegyelem a lelkiismereti foglyok esetében

Az Amnesty International eddig egy tucat olyan lelkiismereti foglyot nevezett meg, akik rács mögött vannak Szaudi-Arábiában békés aktivista tevékenységük miatt. Közéjük tartozik Sheikh Suliaman al-Rashudi, Dr. Abdullah al-Hamid, Dr. Mohammed al-Qahtani, Dr. Abdulaziz al-Khodr, Mohammed al-Bajadi, Fowzan al-Harbi, Dr. Abdulrahman al-Hamid, Saleh al-Ashwan, Omar al-Sa’id, Fadhel al-Manasif, Loujain al-Hathloul, Maysaa al-Amoudi, Waleed Abu al-Khair és Raif Badawi.

Úgy tűnik, hogy mindazok, akiket olyan cselekmények miatt ítéltek el, mint például a „köznyugalom megzavarása”, a „társadalom biztonságának vagy az állam stabilitásának aláásása”, a „nemzeti egység veszélyeztetése”, „a kormányzásra vonatkozó alapvető jogszabályok és azok rendelkezéseinek be nem tartása”, vagy az „állam jó hírnevének vagy méltóságának megsértése”, - amelyek azok a mindenre ráhúzható vádak, amiket az aktivistákkal és a rendszer más kritikusaival szemben rendszeresen alkalmaznak – nagy valószínűség szerint nem fognak kegyelmet kapni. Ez magában foglalja mindazokat a lelkiismereti foglyokat, akiket fent említettünk, különös tekintettel Raif Badawira.

Raif Badawi megkorbácsolása, ami nemzetközi felháborodást keltett az elmúlt néhány hétben, ugyan közvetlenül nem kapcsolódik az „állambiztonsághoz”, azonban olyan vádak alapján ítélték el, mint az „iszlám megsértése”, ami súlyos bűncselekménynek minősül, és a „Szaúdi Liberálisok Fórum” elnevezésű weboldal megalapítása, amely tartalmazott olyan információkat, amelyet a „közrend megzavarására” alkalmasnak nyilvánítottak. De nem egyértelmű, hogy ő részesülni fog-e a mostani kegyelemben.

Figyelemmel a listán szereplő bűncselekmények széles körére, amik a „állambiztonsághoz” kapcsolódnak, nem elképzelhetetlen, hogy az ügyészség vagy a hatóságok úgy érvelnek, hogy az „iszlám megsértése” és a „közrend megzavarása” „állambiztonságot veszélyeztető bűncselekménynek” minősül. Ha a hatóságok mégsem így érvelnek, és Raif Badawira is kiterjesztik a a kegyelmet, akkor a kegyelemben megfogalmazott feltételeknek megfelelően fel kell hagyniuk a korbácsolással, vissza kell vonniuk a pénzbüntetést, és 10 évről hét évre kell csökkenteniük a börtönbüntetést.

Az elmúlt néhány napban a szaúd-arábiai média beszámolt arról, hogy elítélteknek kegyelmeztek meg és rabokat engedtek szabadon. Ezek alapján a beszámolók alapján, eddig mindenki, aki kegyelemben részesült azok közül került ki, akiket valamilyen köztörvényes bűncselekmény miatt - nem pedig politikai vádak alapján - ítéltek el. Úgy tűnik, hogy olyan nem kapott kegyelmet, akit Raif Badawiéhoz hasonló vádak miatt ítéltek el, és nincs arra utaló jel sem, hogy Raif Badawi vagy bárki más kegyelmet fog kapni. Nagy valószínűséggel a a lelkiismereti foglyok és az emberi jogi aktivisták közül senki nem részesül kegyelemben. 

Szaúd-Arábiának haladéktalanul és feltétel nélkül szabadon kell bocsátania mindenkit, akit azért börtönöztek be, mert békésen gyakorolni akarta a véleménynyilvánításhoz, az egyesüléshez és a gyülekezéshez való jogát. El kell törölniük valamennyi halálbüntetést és testi fenyítést alkalmazó büntetést, valamint szabadon kell engedniük azokat, vagy újra kell tárgyalniuk azok ügyét - a nemzetközi szabályokat tiszteletben tartó eljárásokban -, akiket nem tisztességes eljárás során ítéltek el.