Az Amnesty International ma közzétett friss jelentése szerint a gyűlölet-bűncselekmények ügyében folytatott vizsgálatok és vádemelések sikertelensége fokozza a félelmet, a diszkriminációt és az erőszakot Bulgáriában.

TÖLTSD LE JELENTÉSÜNKET!

A A hiányzó láncszem: A gyűlölet-bűncselekmények megfelelő kivizsgálásának hiánya Bulgáriában”c. jelentés dokumentálja, milyen súlyos hatással vannak a gyűlölet-bűncselekmények az áldozatokra, és kiemeli, hogy a hatóságok sikertelen próbálkozásai a menedékkérőkkel, bevándorlókkal, muzulmánokkal, leszbikusokkal, melegekkel, biszexuálisokkal és transzneműekkel szembeni előítéletek megszüntetésére további erőszakot és diszkriminációt okoznak.

„Több száz, különféle kisebbségi csoportokhoz tartozó ember esett áldozatul gyűlölet-bűncselekménynek, és még többen veszítették el a hatóságokba vetett bizalmukat,”- mondta Marco Perolini, az Amnesty International európai diszkriminációval foglalkozó kutatója. „A bolgár hatóságoknak sürgősen állást kell foglalniuk, és gondoskodniuk kell a nemzeti, illetve nemzetközi jogszabályok betartásáról, ezzel biztosítva az emberi jogokat mindenki számára.”

Rasszista és xenofób gyűlölet-bűncselekmények

A rasszizmushoz és xenofóbiához köthető gyűlölet-bűncselekmények elleni vádemelésre létezik jogszabály Bulgáriában, a hatóságok azonban következetesen elmulasztják ezeknek a beazonosítását és a megfelelő kivizsgálását.

A Bolgár Helsinki Bizottság, valamint más helyi szervezetek szerint a bevándorlók és menedékkérők elleni támadások 2013-ban érték el a csúcspontot. A helyettes főügyész tájékoztatta az Amnesty Internationalt, hogy a szófiai ügyészség 80, etnikai kisebbségekkel – bevándorlókkal, menedékkérőkkel, romákkal és a török etnikummal – szemben elkövetett bűncselekmény ellen indított büntetőeljárást 2013. január és 2014. március között. A begyűjtött adatok azonban nem teljes körűek, és nem tükrözik teljes mértékben ezeket a bántalmazásokat.

Nazirt, az Irakból elmenekült menedékkérőt 2013 szeptemberében támadta meg - fémből készült bokszerrel - egy nyolc vagy kilenc főből álló csoport. Kilenc napot töltött kórházban, két műtéten esett át. A rendőrség nem jelent meg a kórházban, hogy Nazir bejelentést tehessen, és utólag is megtagadták tőle, hogy panaszt tegyen. Így emlékezett vissza: „Azt mondták, menjek el, különben visszaküldenek Irakba”. A Belügyminisztérium válasza az Amnesty International kérdésére az volt, hogy két rendőrt megbüntettek, amiért nem kellő körültekintéssel jártak el az ügyben, az azonban még mindig tisztázatlan, hogy indult-e nyomozás Nazir ügyében vagy sem.

Bizonyos bűncselekmények esetében, mint a gyilkosság vagy a testi sértés, a rasszista vagy idegengyűlölő indíték súlyosbító körülménynek számít, és súloysabb büntetést von maga után, azonban a hatóságok gyakran kezelik ezeket a bűncselekményeket huliganizmusként, amit az ügyészek elmondása szerint könnyebb bizonyítani. Ez részben annak is betudható, hogy sok hatósági személy nem rendelkezik megfelelő tudással és tapasztalattal, így nem képes a létező jogszabályokat a gyakorlatba átültetni.

Marco Perolini, az Amnesty International európai diszkriminációval foglalkozó kutatója szerint „gyakran előfordul, hogy a bűncselekmények diszkriminatív részét, például a rasszista sértegetéseket, a hatóságok egyszerűen figyelmen kívül hagyják”. „A huliganizmus eufémizmusa nem helyettesíti a bűncselekmények valódi jellegének kivizsgálását. A rasszizmus és az idegengyűlölet csak akkor érhet véget, ha a hatóságok elismerik és dokumentálják a létezésüket.”

Metint, a török származású bolgár állampolgárt brutálisan megtámadta egy csapat feketébe öltözött szkinhed egy bérház előtt, ami számos bevándorlónak ad otthont. Életveszélyes sérüléseket szenvedett, és több hetet volt kómában. A bántalmazás előtt a támadók megpróbáltak betörni Metin lakásába, ekkor egy férfi megpróbálta őket ebben megakadályozni. Az egyik támadó a következőt kiáltotta neki: „Miért véded a bevándorlókat? Bolgár lányokat gyilkolnak meg!” A rendőrség a helyszínen elfogta a gyanúsítottakat, és a tárgyalás előtti nyomozást indított huliganizmus szándékával elkövetett gyilkossági kísérlet vádjával.

Homofób és transzfób gyűlölet-bűncselekmények

Nincs jogszabály Bulgáriában a homofób gyűlölet-bűncselekmények ellen, azokat jelenleg huliganizmusként azonosítják, vizsgálják és büntetik.

2014 januárjában a kormány javaslatot tett egy új büntető törvénykönyvre, amely megnevezte volna a szexuális orientációt mint védett tulajdonságot gyűlölet-bűncselekmények esetén, a törvény elfogadását azonban a 2014. októberi választásokra hivatkozva felfüggesztették. Az új kormánynak el kell köteleznie magát a változás mellett.

Marco Perolini szerint „A homofób és transzfób bántalmazásokat a szőnyeg alá seprik Bulgáriában. A bolgár hatóságoknak felül kell vizsgálniuk a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó jogszabályokat, beleértve a megkülönböztetés valamennyi formáját, azért, hogy a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI) emberek végre félelem nélkül élhessenek”.

A 25 éves diákot, Mihail Stoyanovot 2008-ban brutálisan meggyilkolták egy szófiai parkban azért, mert támadói melegnek vélték A vizsgálat során egy férfi azt vallotta, hogy a két gyanúsított egy olyan csoporthoz tartozott, amelynek az volt a célja, hogy „megtisztítsa” a parkot a melegektől. A jogszabályi hiányosságok következtében azonban 2013 augusztusában a szófiai városi ügyészség huliganizmus indítékával elkövetett gyilkosságért emelt vádat. Az ügyész a következőt nyilatkozta az Amnesty Internationalnek az ügyben: „A jogszabályok korlátozottak, ez az oka annak, hogy a vádiratban nem tudtuk figyelembe venni a homofób indítékot.”

Az igazságszolgáltatás akadályai az áldozatok számára

A gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak többsége nem jelenti a bántalmazást a hatóságoknak. Néhányuk szerint ez azért van így, mert nem hiszik, hogy a rendőrség kellő körültekintéssel járna el az ügyükben, vagy pedig azért, mert félnek, hogy további megkülönböztetés éri őket a rendőrség részéről.

Egy friss európai uniós felmérés szerint Bulgáriában az erőszaknak vagy erőszakkal való fenyegetésnek áldozatul esett leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek 86%-a nem jelentette a történteket a rendőrségen. Arra válaszul, hogy miért nem tettek feljelentést, közel egyharmaduk hozta fel indokként, hogy félt a bolgár rendőrség homofób vagy transzfób reakcióitól.

Azok közül, akik jelentik a gyűlölet-bűncselekményeket, csak kevesen részesülnek igazságszolgáltatásban vagy jóvátételben. Az Amnesty International beszélt a panaszosokkal, akik nem kaptak tájékoztatást arról, milyen jogaik vannak áldozatként, sem pedig arról, hogy történt-e bármilyen előrelépés az ügyükben, ez pedig nem felel meg a bolgár jog által előírtaknak.

Aurore, egy fekete francia állampolgár, Szófia egyik buszmegállójában esett áldozatul testi sértésnek, amikor egy hét vagy nyolcfős csoport támadta meg. Megalázták, majd a földre lökték és megrugdosták. Fehér barátait, akik vele voltak, nem bántották, így nyilvánvaló, hogy Aurore rasszista támadás áldozata volt. Sosem idézték be áldozatként a bíróságra, és sosem tájékoztatták a bírósági tárgyalásról sem. A bíróság felmentette a gyanúsítottakat minden büntetőjogi felelősség alól, és csak bírságot szabott ki.

Aurore a következőt mondta az Amnesty Internationalnek: „…egy részem meghalt azon a napon… sőt, még több is, mivel tudom, hogy ezeket az embereket csak megbírságolták, engem pedig a tárgyalásról sem tájékoztattak… Nem akarok se pénzt, se mást, csak azt akarom, hogy ezeket a bűntetteket felismerjék és megfelelően büntessék, hátha akkor a jövőben nem történnek hasonló dolgok”.

„A bolgár hatóságoknak azonosítaniuk kell, ki kell vizsgálniuk és nyilvánosan el kell ítélniük a gyűlölet-bűncselekményeket annak érdekében, hogy a jövőben ne történjenek ilyen bűncselekmények, továbbá azért, hogy véget vessenek a bolgár társadalomban mélyen gyökerező előítéleteknek,”- foglalta össze Marco Perolini.