A spanyol hatóságoknak az mulasztása, hogy kivizsgálják a Ceuta partjainál zajlott eseményeket - amelyben 14 migráns fulladt a tengerbe, miután a polgárőrség tagjai tüzet nyitottak rájuk nagy méretű gumilövedékekkel – rávilágít arra, hogy mennyire tragikusan semmibe veszik az emberi életet a spanyol-marokkói határon - mondta az Amnesty International a tragédia évfordulóján.

„Egy évvel a tragikus események után, az áldozatok és családjaik még mindig arra várnak, hogy igazságot szolgáltassanak nekik, míg a nyomozást ellehetetlenítették és leállították”– nyilatkozta Irem Arf Rayfield, az Amnesty International európai menekültek és bevándorlók jogaival foglalkozó kutatója.

Egy éve ezen a napon, 200 a Szaharától délre fekvő térségből származó migráns, menekült és menedékért folyamodó kísérelt meg a tengerben úszva eljutni Ceutába, Spanyolország Afrika északi partjainál található, Marokkóval szomszédos autonóm városába. A spanyol polgárőrség tagjai, hogy megakadályozzák őket a partra jutásban, nagyméretű gumilövedékeket, könnygázt és vaktöltényeket vetettek be ellenük, amellyel 14 ember halálát okozták. Az incidenst követően egy nőt még halottnak nyilvánítottak, bár az ő holttestét soha nem találták meg.

A kormány képviselője eleinte tagadta a tömegoszlató eszközök alkalmazását; később azonban előkerült egy felvétel, amely cáfolta a nyilatkozatát. A belügyminiszter elismerte a fegyverek bevetését, állítása szerint azonban nem lőttek olyanokra, akik a tengerben voltak. Ugyanakkor túlélők arról számoltak be spanyol civil szervezeteknek, hogy néhányukat még a vízben érte gumilövedék, a polgárőrök által kilőtt könnygáz miatt pedig semmit se láttak és alig kaptak levegőt.

A parlament leszavazta azt az indítványt, amely az ügy kivizsgálása érdekében egy parlamenti bizottság létrehozását kezdeményezte. Ugyanakkor büntetőeljárás indult a 2014 februárjában bekövetkezett halálesetek ügyében, a nyomozást a ceutai Polgárőrség Parancsnoksága folytatta le, ugyanaz, amely az emberek halálát okozta egy évvel korábban. Alapos, azonnali és pártatlan nyomozás mind a mai napig nem történt.

A létfontosságú információkat, beleértve a bevetésben résztvevő hivatalos személyek személyazonosságát, csak hónapokkal az események után gyűjtötte össze a vizsgálóbíró, miután a civil szervezetek a bíróság előtt támadták meg a mulasztását.

„Egy év eltelt, és alig történt előrelépés az elkövetők felelősségre vonásában. A tragédia áldozatai és családjaik igazságot és jóvátételt érdemelnek, nem halogatást és kifogásokat.” monta Irem Arf Rayfied.

Kiutasítás: alapvető jogsértés

A túlzott erő használatának vádja mellett, a túlélők Marokkóba történő azonnali kiutasítása sérti a Spanyolországra is kötelező érvényű nemzetközi emberi jog normákat.

Egy 23 főből álló csoportot, akik elérték a partokat, úgy fordítottak vissza Marokkóba haladéktalanul, hogy lehetőségük sem volt menekült státuszért folyamodni vagy tiltakozni a kiutasítás ellen. A belügyminiszter azt állította, hogy a visszafordítások összhangban álltak mind a spanyol joggal, mind pedig Spanyolország nemzetközi kötelezettségeivel, mivel a migránsok nem lépték át a spanyol határt

Az nem is kérdéses, hogy az érintett személyeket spanyol fennhatóság alól toloncolták ki, mivel már a határ Ceuta felőli oldalán tartózkodtak a Tarajal parton. Figyelmen kívül hagyva azt, hogy fizikailag hol tartózkodtak, a 23 migráns azért is spanyol joghatóság alá tartozott, mert a spanyol polgárőrség fogta el őket.

„A haladéktalan visszafordítás közvetlenül sérti a spanyol, az európai és a nemzetközi kötelezettségeket. Nem ez volt az első, és nem is az utolsó. A kiutasítások rendszeresen ismétlődtek az elmúlt évben.” mondta Irem Arf Rayfield.

Az új jogi szabályozás emberi életeket sodor veszélybe

A spanyol parlament éppen a bevándorlási törvény olyan módosítását fontolgatja, amely mindenféle eljárásjogi garancia nélkül tenné lehetővé az emberek visszafordítását a spanyol határon található Ceuta és Melilla térségéből. A belügyminiszter kijelentette, hogy ha elfogadják a módosítást, akkor az lehetővé fogja tenni tömegoszlató eszközök alkalmazását is a visszafordítások végrehajtása során.

A jelenlegi halálos gyakorlat felszámolása helyett - amelynek az a célja, hogy mindenáron megakadályozzák, hogy migránsok lépjenek az ország területére az észak-afrikai spanyol enklávékból, továbbá hogy jogellenesen kiutasítsák az onnan érkezőket - tovább rontja a helyzetet a kormány azzal, hogy olyan eszközöket keres, amelyekkel az azonnali kiutasításokat és a túlzott erő használatát tudja legalizálni a határainak lezárása érdekében,” mondta Irem Arf Rayfield.

„A javasolt módosítások egyértelműen sértik a spanyol emberi jogi kötelezettségvállalásokat és további emberi életeket sodornak veszélybe. A spanyol törvényhozásnak el kell utasítania a kormány szégyenteljes javaslatát.