Az elmúlt néhány nap során az Amnesty International kutatója Kelet-Ukrajnában hátborzongató bizonyítékokat gyűjtött Donyeck és Debaltseve városokban a véres összecsapásokban meghalt civil áldozatokról és sérültekről.

A helyszínen, közvetlenül a bombázásokat követően gyűjtött bizonyítékoknak részét képezik a szemtanúkkal és a kórházban lévő sérültekkel készített interjúk is.

A dokumentált jogsértések között szerepel egy humanitárius segélypont és egy donyecki piac elleni támadás, valamint a Debaltsevében található utcák és házak válogatás nélküli bombázása is.

„A bizonyítékok feltárják azt a horrort, amit azok a civilek éltek át a vérontás során, akik azért vesztették életüket vagy sérültek meg, mert mind két fél irányítás nélkül lőtt ki rakétákat és aknákat a sűrűn lakott területekre. Az ilyen támadások sértik a nemzetközi humanitárius jogot és összességükben háborús bűncselekménynek minősülhetnek,” mondta John Dalhuisen, az Amnesty International európai és közép-ázsiai igazgatója.

A harcok jelentős felerősödése az utóbbi időben számos kelet-ukrajnai területen, ideértve a lázadók kezén lévő Donyeck és a kormány ellenőrzése alatt lévő Debaltseve városát, sok áldozatot követelt a polgári lakosság körében. Kedd óta több mint 25 polgári lakost öltek meg Kelet-Ukrajnában.

Donyeckben elkövetett atrocitások

Hat embert ölt meg egy akna Donyeckben január 30-án, amikor humanitárius segélyért álltak sorba. Öten a helyszínen vesztették életüket, egyikük később a kórházban hunyt el és sokan sérült is van. 

Egy tanú elmondta az Amnesty Internationalnek, hogy a robbanás figyelmeztetés nélkül következett be. Hozzávetőleg 200 ember gyűlt össze egy elosztó pontnál, hogy élelmiszersegélyt kapjon. A robbanásban néhány áldozatnak leszakadtak a testrészei szakadtak, és emberi húscafatok repültek magasan a levegőbe, amelyek egy 15 méterre lévő lámpatesten landoltak.

Az Amnesty International kutatója felkereste a helyszínt és két olyan civillel is interjút készített, akik súlyos sérüléseket szenvedtek.

Valentina Tsygankova, egy 82 éves özvegy súlyosan megsebesült a robbanásban. A földhöz csapódott, repeszek találták el a hátán és a jobb karján. Valentina egy idős hölgy nagyon kevés nyugdíjjal, aki utcaseprőként dolgozik, éppen szüntet tartott a munkájában, hogy egy kevés élelmiszersegélyhez juthasson. Sergei Maydan, 42 éves férfi a támadás során szerzett sebei miatt nagyon sok vért vesztett . Repesz találat érte a bal kezét és az arcát, kiverve a fogai felét. „Szerencsére kiálltam a sorból, máskülönben halott lennék,” mondta az Amnesty Internationalnek.

Az Európai Biztonsági és Egyműködési Szervezet megfigyelői, akik akik nem sokkal a robbanás után jártak a helyszínen, azt jelezték, hogy a robbanást nagy valószínűséggel egy 122 mm-es tüzérségi gránát okozta, amit észak-nyugati irányból lőttek ki – más szóval a ukrán kormányerők irányából.

Két ember meghalt és hét megsérült reggel január 29-én 8:45 körül egy másik, az Amnesty Internationel által megvizsgált incidensben, a donyecki Kuibyshevskiy negyedben található Aquilon piacon. Sergei Fiodorov, 38 éves, aki súlyosan megsérült a támadásban azt mondta, hogy két robbanás is volt.

A következőket mondta az Amnesty Internationalnek: „Az első robbanás után, ami tőlem lejjebb történt az utcán, hallottam, hogy emberek azt kiabálják, hogy „sérült”. ezért elkezdtem futni, hogy segítsek, ekkor ért el a második robbanás. A detonáció a földhöz csapott, éreztem ahogy folyik a vér az arcomból.” Fiodorov az arcán, bal kezén és jobb combján sérült meg.

Az Amnesty International beszélt két idősebb hölggyel is, az egyikük 64, a másikuk 77 éves, akik súlyos sérüléseket szenvedtek, amikor január 30-án otthonukat robbanótöltetek találták el. A nők, akik a Kuibyshevskiy és a Leninskiy negyedben élnek, mindketten otthon voltak este, amikor a támadások történtek.

„Egy tűzgolyó szállt keresztül az ablakon,” mondta a 77 éves nő. „A jobb karom eltört és a kezem összeroncsolódott.” Az Amnesty International egyik kutatója meglátogatta a házat másnap, és – többek között azt jegyezte fel -, hogy a szomszédságban a törött ablakokat furnérlemezekkel deszkázták be.

Civilek kerültek csapdába a tűz alatt álló Debaltsevében

Civilek ezrei kerültek csapdába Debaltsevében, egy stratégiailag fontos vasúti csomópont és az ukrán erők egyik erődítménye közelében, egy olyan helyen, amit az oroszbarát szeparatisták folyamatosan bombáztak annak érdekében hogy ellenőrzésük alá vonhassák azt. Ezt a várost érték az utóbbi két hét legsúlyosabb bombatámadásai.

A népesség 25.000 főről körülbelül 7000 főre csökkent, mondták források a helyszínen az Amnesty Internationalnek. Az ukrán erők azt állítják, hogy több mint 2000 embert telepítettek ki január 28-a óta, további 269-et pedig február 1-jén. Evakuálniuk kellett egy 26 főből álló csoportot is, akik közül nyolcan voltak sérültek, köztük öt polgári személy és két személy a mentőcsapatokból.

A városból kivezető egyetlen út folyamatos tűz alatt áll, ami még veszélyesebbé teszi a menekülést a lakosság maradéka számára. A két hídból az egyiket szeparatista gerillák szándékosan felrobbantották, a bizonytalan ideiglenes híd pedig csak lelassítja az embereket, még több veszélynek teszi ki őket.

„Mindenki, aki az elkövetkező 2-3 órában próbálja meg elhagyni a a „zsebet” [Debaltsevet] az a tüzérségünk kereszttüzébe fog kerülni,” mondta Aleksandr Zakharchenko a szeparatisták vezetője az orosz állami televíziónak adott egyik interjújában, amely Vuhlehirskben, az oroszbarát szeparatisták által az ukrán erőktől múlt héten elfoglalt közeli városban készült.

A körzeti rendőrség parancsnoka szerint 12 polgári lakos vesztette életét január 31-én a válogatás nélküli célpontokra irányuló rakétatámadásokban Debaltsevében, valamint február 1-jén további hét személy halt meg különböző tüzérségi akciókban.

Ezek az esetek ismétlődő mintát mutatnak azokkal az incidensekkel, amiket az Amnesty International tapasztalt 2014 szeptemberében Debaltsevében, amikor véletlenszerűen kilőtt rakéták a saját házaikban öltek meg embereket, vagy éppen akkor érte találat őket, amikor azért mentek ki az utcára, hogy víz vagy élelmiszer készleteiket próbálják meg feltölteni.

Emberek tucatjai kerültek csapdába a város vasútállomásán, aminek ugyan van egy földalatti óvóhelye, ott azonban az emberek már két hete nem jutnak vezetékes vízhez és áramhoz. 

Szörnyű humanitárius helyzet és a békekötés kilátásai

Az erőszak tovább súlyosbítja az amúgy is szörnyű humanitárius helyzetet a régióban. Sok lakos a harcok sújtotta területeken éjjelente a pincéjében vagy földalatti óvóhelyeken alszik, ott keresve egy kis menedéket a könyörtelen bombázások és rakétatámadások elől. Néhányan olyan alapvető szolgáltatásokhoz sem jutnak hozzá, mint a vezetékes víz, és nincs elegendő élelmiszer illetve gyógyszer sem.

Az ENSZ becslései szerint a kelet-ukrajnai konfliktusban 2014 áprilisa óta már több mint 5100 ember vesztette életét, 900.000 embernek pedig el kellett hagynia az otthonát. A mostani harcok a jelentik az erőszak legerősebb fellángolását az öt hónapja megkötött rövid tűzszünetet követően.

Mindeközben úgy tűnik, hogy a szomszédos Fehéroroszországban a béketárgyalásra tett kísérletek kudarcba fulladtak, mivel azon a legfontosabb szeparatista vezetők nem jelentek meg, illetve mindkét fél tárgyaló partnerei csak azzal voltak elfoglalva, hogy kölcsönösen egymást vádolják.

„Sokkoló, hogy a civil lakosság védelme érdekében szükséges legalapvetőbb intézkedések is hiányoznak Kelet-Ukrajnában. Mindkét félnek sürgősen fel kell hagynia azzal, hogy a civilek lakta területekről lő ki lövedékeket, illetve hogy ilyen területeket bombáz, továbbá a nemzetközi közösségnek tovább kell fokoznia a nyomást, hogy a felek ennek megfelelően cselekedjenek,” mondta John Dalhuisen.