A dél-koreai hatóságoknak azonnal le kell állítaniuk a hatalmas mennyiségű könnygáz tervezett szállítását Törökországba, ahol a biztonsági erők rendszeresen visszaélnek a tömegoszlató eszközökkel, elnyomva ezáltal a békés tüntetőket – nyilatkozta az Amnesty International.

Egy megbízható forrástól kapta a szervezet az információt, mely szerint közel 1,9 millió Dél-Koreában gyártott könnygáztöltényt és könnygázgránátot készülnek Törökországba szállítani. A szállítmány első részét a tervek szerint 2015 január közepére szállítja majd Törökországba egy dél-koreai cég.

Azonnal fel kell függeszteni a könnygáz és egyéb tömegoszlató eszközök Törökországba való szállítását, különben az elnyomás és a visszaélések fennmaradásához járulnak hozzá” – nyilatkozta Marek Marczynski, az Amnesty International katonai-, biztonsági-, valamint rendőrségi ügyekkel foglalkozó vezető tisztségviselője. „A dél-koreai hatóságoknak sürgős és világos üzenetet kell küldeniük, amely szerint nem szállítanak fegyvereket egy olyan országba, ahol önkényesen és elnyomóan bánnak a tüntetőkkel. Törökország kudarca a békés tüntetés jogának biztosítása terén teljesen szembemegy a nemzetközi rendőrségi és emberi jogi szabályokkal.”

Vízágyúk és könnygáz bevetése az isztambuli Taksim téren 2013-ban

Törökországban szánalmasan sok eset volt már, amikor különböző demonstrációk során visszaéltek a könnygáz használatával, és könnygáztöltényeket lőttek a tüntetők közé. Egyetlen felelősségteljes kormánynak sem lenne szabad támogatnia az ilyen szintű visszaéléseket.”

Az Amnesty International forrása szerint a Törökországnak szánt dél-koreai szállítmány 1 898 515 darab „nem halálos” irritáló hatású vegyi anyagot tartalmazó eszközből áll, ezen belül 1 509 015 darab négyféle méretű könnygáztöltényből, valamint 389.500 könnygázgránátból. Az 550 ezer darabot tartalmazó első szállítmány tervezett szállítási ideje 2015 január közepe, a második szállítmányé pedig május közepe.

A felszerelés típusa és mennyisége megegyezik azzal, amit a török biztonsági erők az elmúlt évben bevetettek a tüntetők ellen; ez a mennyiség elegendő a 2015-ös tartalékaik feltöltéséhez. A dél-koreai fegyvergyártók korábban is ellátták már tömegoszlató eszközökkel Törökországot és Bahreint.

A tüntetések elnyomása

2013. május 28. és július közepe között zajlott Törökországban a Gezi parki tüntetések sorozata, amelyben Törökország 81 tartománya közül 79 részt vett, és amelynek eseményei néhány száz főtől több tízezer főig terjedő tömegeket mozgattak meg. A török biztonsági erők országszerte alkalmaztak önkényes és elnyomó lépéseket, amelyeknek néhányszor halálos kimenetele volt. Legalább négy tüntető vesztette életét a biztonsági erők erőszakos fellépése miatt, köztük a 15 éves Berkin Elvan és a 22 éves Abdullah Cömert is, akiket kis távolságról kilőtt könnygáztöltény talált fejbe. Több, mint 8000 ember sérült meg a tüntetéssorozat alatt, sokan közülük súlyosan.

2014-ben a török rendőrség ismét túlzott erővel lépett fel az isztambuli Taksim tér közelében zajló May Day tüntetésen.

Az Amnesty International már több alkalommal dokumentálta, hogy a török biztonsági erők és a rendőrség indokolatlan mértékben és önkényesen használtak könnygázt és vízágyút a békés tüntetők oszlatására, valamint gumi- és műanyaglövedékkel lőttek fegyvertelen tüntetőkre, néhányukat megölve vagy megsebesítve ezáltal. Ezen kívül több ezer embert vertek meg a rendőrök és a biztonsági erők. Számos tüntetőt, emberi jogi aktivistát és újságírót tartóztattak le és tartottak fogva.

Jelen pillanatban egyetlen kormánynak sem kellene olyan eszközökkel ellátnia Törökországot, amellyel további békés tüntetéseket lehetetleníthetnek el. Azonnal fel kell függeszteni a könnygáz és egyéb tömegoszlató eszközök Törökországba való szállítását, mindaddig amíg a török hatóságok bizonyítani nem tudják, hogy ilyen elnyomó eljárásra nem lesz több példa, illetve amíg el nem kötelezik magukat a biztonsági erők korábbi visszaéléseinek alapos, független és elfogulatlan kivizsgálása mellett.” – hangsúlyozta Marek Marczynski.

Háttér

A Wassenaari egyezmény tagjaként – amelyben a világ 41 legnagyobb fegyverexportőr országa vesz részt – Dél-Korea elkötelezte magát a csoport irányelveinek és értékeinek a betartására. Ezek között található egy javaslat, hogy az országok ne engedélyezzék fegyverek – közöttük irritáló hatású kémiai szerek és rakétaindítók – exportját olyan helyekre, ahol előreláthatólag emberi jogokat sértő célokra fogják alkalmazni őket. A Wassenaari egyezmény szerint a korlátozás alá eső fegyverek közé sorolandók a tömegoszlatásra használható eszközök is.

A török biztonsági erők tüntetőkkel szembeni elnyomó és törvénytelen erődemonstrációja alátámasztja a 2014. december 24-én hatályba lépő Nemzetközi Fegyverkereskedelmi Egyezmény gyors és hatékony alkalmazásának szükségességét. Dél-Korea aláírta, de még nem ratifikálta az egyezményt, amely szigorú kockázatértékelésre szólítja fel az országokat, mielőtt konvencionális fegyvereket bocsátanak exportra. Abban az esetben, ha fennáll annak a veszélye, hogy a fegyvereket emberi és humanitárius jogsértésekre használják fel, az exportra nem szabad engedélyt adni.