Az Amnesty International az ENSZ kínzás elleni egyezményének (Kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1988. évi 3. törvényerejű rendelet) 30. évfordulóján arra szólítja fel az államokat, hogy ne álljanak a szörnyű gyakorlat megakadályozását célzó törekvések útjába, és tartsák magukat a nemzetközi törvényekben foglalt kötelezettségeikhez, vagyis vessenek véget a kínzásnak.

Bár 156 állam hagyta jóvá az egyezményt, számos nemzet továbbra is alkalmaz kínzást, és útjába áll a kínzás megakadályozására, ellenőrzésére, vizsgálatára, valamint a vádemelésre irányuló törekvéseknek.

„Felháborító, hogy a kínzás irtózatos intézménye még mindig oly sok országban van jelen. Nagyon sok kormány mindent elkövet annak érdekében, hogy elrejtse ezt a gyakorlatot, valamint útjába álljon azoknak, akik megpróbálják mindezt megakadályozni” – jelentette ki Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára. „Az államoknak meg kell akadályozniuk és büntetniük kell a kínzás alkalmazását, továbbá engedélyezniük kell a független és hatékony vizsgálatokat minden őrizetben tartási helyszínen.”

Az együttműködés hiánya, a belépés megtagadása

Amikor három évtizeddel ezelőtt az ENSZ kínzás elleni egyezménye elfogadásra került, magában foglalta azt is, hogy létrejön egy kínzás elleni bizottság, amelynek az lesz a feladata, hogy ellenőrizze, az államok betartják-e az egyezményben foglaltakat. A kormányoknak négyévente tájékoztatást kell adniuk arról, milyen lépéseket tettek az egyezmény előírásainak gyakorlatba való átültetése érdekében. Ezt sokan meg is tették, sokan viszont nem. 27 állam egyáltalán nem küldött jelentést, 44 pedig késett vele.

Hasonló módon, csupán 76 állam hagyta jóvá az Egyezmény Kiegészítő jegyzőkönyveként ismert döntő jelentőséggel bíró szerződést

(Optional Protocol to the Convention Against Torture and other Cruel, Inhuman or Degrading Treatment or Punishment, Magyarországon a 2011. évi CXLIII. törvény), amely az ENSZ és a részes államok szakértő megbízottjai számára lehetővé teszi, hogy beléphessenek a fogvatartási helyszínekre. A múlt hónapban Azerbajdzsán annak ellenére megakadályozta a belépést, hogy a jegyzőkönyvet aláírta.

Az ENSZ kínzást és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot vizsgáló különmegbízottja egyéb akadályok mellett a belépést illetően is nehézségekbe ütközött, valamint a hatóságok is gátolták a bejutásban. Üzbegisztán – ahol a kínzás mindenütt jelen van és rutinnak számít – többször egymás után figyelmen kívül hagyta az országba való belépési kérelmeket. 2014-ben Thaiföld és Bahrein elnapolt két tervezett látogatást. A Gambiába tett legutóbbi utazás során pedig az ország megtagadta a belépést egy fogda bizonyos részeibe.

A különmegbízottnak vissza kellett utasítania az Egyesült Államok meghívását a Guantánamói-öbölben található fogolytábor meglátogatására, miután olyan feltételeket szabtak, hogy nem léphet be bizonyos területekre, és személyesen nem beszélhet a fogvatartottakkal.

Az Amnesty International Kínzás STOP! (STOP Torture) kampánya

Az Amnesty International immár több mint 50 éve harcol a kínzás megszüntetéséért. Idén indított egy globális kampányt, amelyben felszólította a kormányokat, hogy vezessenek be hatékony megelőző intézkedéseket a kínzás és más kegyetlen bánásmódok ellen. Az intézkedések közé tartozik a fogvatartottaknak biztosított azonnali ügyvédi, családi vagy bírósági segítség, a kihallgatások megfigyelése, minden fogvatartási hely ellenőrzésére biztosított engedély, a kínzással kapcsolatos vádak független és hatékony kivizsgálása, a gyanúsítottak elleni vádemelés és a megfelelő jogorvoslati lehetőség biztosítása az áldozatok számára.

A kampány öt olyan országra fókuszál, ahol kínzás rendszeresen előfordul, és az Amnesty International úgy véli, hogy a nemzeti szintű fejlődés jelentős előrelépést tesz lehetővé. Ezek az országok a következők: Mexikó, Fülöp-szigetek, Marokkó és Nyugat-Szahara, Nigéria, valamint Üzbegisztán.

Pozitív eredmények

Még hosszú út áll előttünk, de már látható némi pozitív eredmény a fennálló problémák megoldását illetően.

A Fülöp-szigeteki Szenátus vizsgálatot indított a rendőrségi kínzást illetően egy nappal azután, hogy az Amnesty International december 4-én kiadta a „Törvények felett – Fülöp-szigeteki rendőrségi kínzás” című jelentését.

2014 novemberében a marokkói kormány jóváhagyta a kiegészítő jegyzőkönyvet, és jelenleg 12 hónap áll a rendelkezésére, hogy létrehozzon egy hatékony nemzeti megelőző mechanizmust a fogvatartási helyszínek ellenőrzésére.

Nigériában egy, a kínzást büntetendővé tevő törvényjavaslat jogalkotási szakaszba lépett, jelenleg a Szenátus előtt van a tervezet.

Részben az Amnesty International nyomásgyakorlásának köszönhetően októberben az Európai Parlament elfogadott egy olyan állásfoglalást, amely arra szólítja fel Üzbegisztánt, hogy vessen véget a kínzásnak, és adjon engedélyt az ENSZ különmegbízottjának az országba való belépésre. "A Kínzás STOP! kampányunk 2014 májusi kezdete óta az Amnesty International egymillió embert mozgósított a kínzás elleni közös fellépés érdekében. Reméljük, hogy együtt képesek leszünk nyomást gyakorolni a kormányokra, hogy teljesítsék, amire 30 évvel ezelőtt ígéretet tettek. Minden tőlünk telhetőt meg fogunk tenni, hogy felelősségre vonjuk a kínzókat, és egyszer s mindenkorra véget vessünk ennek a visszataszító gyakorlatnak” – hangsúlyozta Salil Shetty.