A mindent átható büntetlenség Fülöp-szigeteken kialakult kultúrája lehetővé teszi a helyi rendőrség számára, hogy bármiféle ellenőrzés nélkül kínozhasson meg embereket. Ma jelent meg az Amnesty International legújabb jelentése, A törvények felett: Rendőrségi kínzás a Fülöp-szigeteken (Above the law: Police torture in the Philippines) címmel, mely egy nagyszabású helyi kínzás elleni kampány elindítását jelenti.

Waterboarding

Annak ellenére, hogy az ország ratifikálta a két kulcsfontosságú kínzás elleni nemzetközi egyezményt, a rendőrség továbbra is használ olyan kínzásnak minősülő módszereket az áldozatok megtörése és beismerő vallomás kikényszerítése érdekében, mint az elektrosokk, az álkivégzés, a „vízbefojtás szerű” waterboarding, a műanyag zacskós fojtogatás, a verés és a nemi erőszak.

Túl sok jelvény nélküli rendőrtiszt van felfegyverezve a Fülöp-szigeteken, akik visszaélnek a hatalmukkal és egyúttal gúnyt űznek a kötelességükből, mely az emberek védelme és szolgálata kellene hogy legyen” – nyilatkozta Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára Manilában a kampány elindításaként. „A kormánynak már rendelkezésére áll a megfelelő jogi szabályozás, most arra van szükség, hogy ennek érvényt is szerezzen. Ellenkező esetben azt kockáztatja, hogy a rendőrség a törvények felett állónak fogja tekinteni magát.”

A Kínzás elleni törvény (Anti-Torture Act) öt évvel ezelőtti elfogadása igazi mérföldkövet kellett volna hogy jelentsen, azonban ezidáig egyetlen egy rendőrtisztet sem ítéltek el, ami jelentős mértékben megkérdőjelezi a törvény sikerességét.

A Fülöp-szigetek az ország fejlődésének fontos pontján vált az Amnesty International öt országra koncentráló globális KÍNZÁS STOP! kampányának harmadik célországává. A törvények felett jelentés feltárja, a kormány hogyan és miért mulasztja el a kínzás tilalmára vonatkozó jogszabályok kikényszerítését.

A Fülöp-szigetek jelentős kárt okoz magának – az ország példaértékű eredményt ért el az emberi jogi egyezmények aláírása terén, azonban a kínzás erőteljes üldözésének hiányában azt kockáztatja, hogy ezek az emberi jogi kötelezettségvállalások üres ígéretekké vállnak” – hangsúlyozta Salil Shetty. „A kormány elherdálja azt a lehetőséget, hogy az emberi jogok iránti elkötelezettség ragyogó példája lehessen Ázsiában.”

A jelentés egy 2009 óta zajló részletes kutatáson alapul, amely több mint 55 kínzás áldozatául esett személy vérfagyasztó tanúvallomását dolgozza fel. A Fülöp-szigeteken 2009-ben nyilvánították bűncselekménnyé a kínzást. Huszonegy megkérdezett áldozat gyermek volt még, amikor kínzás vagy más kegyetlen bánásmód áldozata lett. Nyolc közülük azt mondta, hogy félelemkeltés céljából fegyvert szegeztek rá, illetve arra kényszerítették, hogy „orosz rulettet” játsszon. A jelentés beszámol számos bírósági ítélet nélküli kivégzési kísérletről is, két túlélő azt mondta az Amnesty Internationalnek, hogy rendőrök lelőtték, majd sorsukra hagyták őket.

Különösen rémisztő az a történet, mely szerint családja egy levágott fejből – amin három golyó okozta seb is volt – azonosította a

Darius Evangelista

Malinában a rendőrség által letartóztatott hordárt, Darius Evangelistát. Rabtársai elmondták, hogy látták, amint ragasztószalaggal a szemén átviszik egy magas rangú rendőrtiszt irodájába. Amikor Dariust kihozták onnan, a fogvatartottak hallották, amint a rendőrtiszt azt mondja: „végezzétek ki”. Dariust soha többé nem látták élve.

Az eset után egy felkavaró, mobiltelefonnal rögzített videót mutattak be az országos és nemzetközi televíziók. A felvétel Dariust mutatja, amint üvölt és vonaglik a fájdalomtól, miközben egy fehér inget viselő ülő férfi madzagot tart a kezében, ami Darius nemi szervéhez van kötve, és többször erőteljesen meghúzza azt. A videón egyenruhát viselő rendőrtisztek láthatók. A bizonyítékok ellenére egyetlen rendőrt sem ítéltek el. A hét kínzással megvádolt rendőrtiszt közül három továbbra is szabadlábon van.

A rendőrség kegyetlensége gyakran a figyelem teljes hiányával párosul. Jerryme Corre elmondta az Amnesty Internationalnek, hogy több mint tíz, jelzés nélküli ruhát viselő fegyveres férfi rohanta le őt, akik még az utcán megverték, mielőtt visszavitték volna a rendőrösre. Ott rendőrbottal ütötték a talpát, levették a rövidnadrágját és azzal fojtogatták, waterboardinggal és elektrosokkal kínozták órákon keresztül. A kihallgatása során folyamatosan más néven hívták. Végezetül érkezett egy rendőrtiszt, hogy azonosítsa őt, aki megmondta, hogy rossz embert tartóztattak le. Ennek ellenére mégis vád alá helyezték.

A Dariuséhoz és Jerryméhez hasonló történeteknek köszönhetően a társadalom bizalma megrendült a rendőrségben. Egy friss Transparency International felmérés alapján a Fülöp-szigeteki lakosok 69%-a szerint a rendőrség korrupt. A kormány mégis késlekedik a hatalmukkal visszaélő rendőrök megállításával.

Kevés ember mer panaszt tenni a rendőrséggel szemben, mivel tudják, hogy azt vagy maguk a rendőrök, vagy bérelt gengszterek fogják megtorolni. Azt kockáztatják, hogy zaklatják vagy megfélemlítik majd őket.

Kínzókerék

A 45 esztendős Rowelito Almedát fogva tartották, megverték és többször elektrosokk alá vetették öt napon keresztül egy lagunai titkos börtönben, ahol a rendőrtisztek egy „kínzókereket” használtak arra, hogy eldöntsék, milyen típusú kínzásnak fogják kitenni a fogvatartottakat. Az Emberi Jogi Bizottság ugyan megmentette őt, de miután beszélt nekik a kínzásáról, a rendőrség megkereste unokatestvérét, és pénz kínáltak neki azért, hogy megölje Rowelitot.

Ennek köszönhetően sok áldozat titokban tartja megpróbáltatásait. Öten – azok közül az áldozatok közül, akiket az Amnesty International a jelentés elkészítése érdekében meghallgatott – hivatalosan is panaszt nyújtottak be a rendőrség eljárásával kapcsolatban, amit viszont később fenyegetés és megfélemlítés hatására vissza is vontak.

A nagy többség egyáltalán nem mer panaszt tenni. Mások úgy látják, hogy nincs eredménye annak, ha panaszt tesznek – a Fülöp-szigeteki Emberi Jogi Bizottság 2001-ben történt felállítása óta 457 bejelentést kapott kínzás vagy más kegyetlen bánásmód elkövetésével kapcsolatban. Ugyanakkor ennek eredményeként ezidáig senkit nem ítéltek el.

Számos bürokratikus akadályt kell leküzdeniük azoknak, akik panaszt tesznek egy olyan rendszerben, ahol a szabályok és az eljárás zavaros és ellentmondásos. A panaszokat gyakran formai okokból utasítják el.

Az Amnesty International többek között arra tesz javaslatot, hogy állítsanak fel egy egységes, független és hatékony bizottságot a rendőrségi panaszok kivizsgálására.

Öt év, panaszok százai, és senkit sem ítéltek el. Bármennyire is fájdalmas, be kell látnunk, hogy a Kínzás elleni törvényt (Anti-Torture Act) nem hajtják végre” – jelentette ki Shalil Shetty.

Összehangolt erőfeszítésre van szükség a kínzás, valamint az azt elkövetők büntetlenségét biztosító kultúra eltörlése érdekében. Ezt hatékony megelőzéssel kell kezdeni, és ahol ez nem vezet sikerre, ott alapos vizsgálatra és a büntető eljárás szigorú lefolytatására, valamint a panaszok kivizsgálásának független rendszerére van szükség annak biztosítása érdekében, hogy senki se állhasson a törvények felett.

Levélíró Maraton

Minden évben az Emberi Jogok Világnapja (december 10.) környékén, emberek a világ minden tájáról levelek és üzenetek százezreit küldik olyanoknak, akiket nem ismernek és akikekkel soha nem találkoztak. A Levélíró Maraton a 12 éves története alatt a világ legnagyobb emberi jogi eseményévé nőtte ki magát, amelynek keretében együtt érző emberek 2013-ban 143 országból több mint 2373422 levelet, email-t, SMS-t, fax és Twitter üzenetet küldtek különféle jogsértések áldozatainak, hogy kifejezzék támogatásukat és szolidaritásukat, valamint a hatóságoknak írtak, felszólítva őket, hogy engedjék szabadon a jogtalanul bebörtönzött foglyokat vagy vizsgálják ki a jogsértéseket, és vonják felelősségre az elkövetőket. Jerryme Corre esetével az idei kampányunkban foglalkozunk.

Lásd a mellékleteket