Az Amnesty International (AI) vizsgálata bizonyítékot talált kivégzésszerű és egyéb szándékos emberölésekre mind az orosz-párti szeparatisták, mind a Kijev-párti erők részéről, de ezek száma azonban nagyban eltér az orosz média és a hatóságok jelentéseitől.

A Summary killings during the conflict in eastern Ukraine (Statáriális kivégzések a kelet-ukrajnai válság idején) című dokumentum egy Kelet-Ukrajnában (Donbass) 2014 késő augusztusa és szeptembere között végzett kutatás eredményeiről számol be. A jelentésben emberi jogi visszaélések áldozataival és családtagjaikkal, szemtanúkkal, donyecki és luhanszki helyi tisztviselőkkel, orvosi személyzettel és mindkét oldal harcosaival készített interjúk olvashatók.

Semmi kétség nem fér hozzá, hogy kivégzéseket és egyéb atrocitásokat mindkét fél, az oroszbarát szeparatisták és a Kijev-párti erők is elkövetnek Kelet-Ukrajnában, de nagyon nehéz pontosan felmérni a jogsértések mértékét. Több mint valószínű, hogy számtalan esetre még nem derült fény, és az is, hogy sokról készakarva félretájékoztatnak. Az is biztos, hogy néhány, elsősorban az orosz média által közölt sokkoló eset rendkívül eltúlzott.” – jelentette ki John Dalhuisen, az Amnesty International európai és közép-ázsiai programigazgatója. „Ahelyett, hogy egymást okolnák a harcoló felek, mindkét oldalnak arra kellene összpontosítania, hogy megszüntesse a kivégzés-szerű gyilkosságokat saját erőik körében.”

A Donyeck régió tömegsírjainak felfedezése

Szeptember 23-án az orosz média a Donyeck régióban, Komunar és Nyzhnya Krynka falvakban talált tömegsírok felfedezéséről számolt be. A terület két nappal azelőtt még a Kijev-párti erők ellenőrzése alatt állt. A holtestek között volt több kínzás nyomait magán viselő nő és egy állapotos áldozat is. Később arról számoltak be, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nemzetközi vizsgálat indítását kezdeményezte, miután a tömegsírokban több mint 400 ember holttestére bukkantak.

Szeptember 26-án a környékre látogatott az Amnesty International küldöttsége, ahol meggyőző bizonyítékokat találtak arra, hogy a Kijevet támogató erők kivégeztek négy embert, akiket két sírban találtak meg Komunar falutól nem messze. A közelben egy másik sírt is felfedeztek, amiben öt szeparatista harcos holtteste feküdt. Az Amnesty International képviselői felkeresték az egység tagjait, akik arról számoltak be, hogy társaik harcban estek el.

A Nyzhnya Krynka-ban talált tömegsírokkal kapcsolatos orosz állítások mögött rejlő valóság eleve csekély. Ezenkívül az ukrán fegyveresek erők vagy a helyi önkéntes zászlóaljak által elkövetett négy statáriális kivégzés esetét alaposan ki kell vizsgálni. Az eset azt is mutatja, milyen mértékben megerősödött a vádaskodás mindkét oldalon, különösen az orosz hatóságok részéről, a harcokkal párhuzamosan folyó propaganda háborúban” – közölte John Dalhuisen.

Oroszbarát felkelők végeztek ki fogvatartottakat

Az Amnesty International 2014 áprilisa óta egyre több bejelentést kapott a szeparatisták által véghezvitt kivégzésszerű és egyéb gyilkosságokkal kapcsolatban. Az áldozatok között ukránbarát aktivisták, feltételezett szimpatizánsok, helyi bűnözők és fogvatartott harcosok is vannak.

Az első bizonyíték két holttest felfedezése volt 2014. április 19-én az akkor még csak feltételezett vádakra Donyeck régió Raigorodok városához közel. Később Vladgyimir Rybak és Jurij Popravko néven azonosították őket. Az előbbi ukrán-párti aktivista és a Batkivshchyna párt parlamenti képviselője, az utóbbi pedig kijevi diák volt. Mindkét holttesten kínzásra utaló jeleket találtak.

Az Amnesty International döntő erejű bizonyítékot talált a két fogvatartott július 22-ei meggyilkolására. Mindkettőjüket szeparatista erők tartották fogva a Luhanszk régióban található severodonyecki fogolytáborban.

Egy, a Batkivshchyna párthoz való feltételezhető kötődése miatt ugyanott fogvatartott üzletember így nyilatkozott az AI-nek: „Hajnali fél ötkor egy harcos az „Ébresztő! Evakuálunk!” szavakkal ébresztett minket. Kinyitottak három-négy cellaajtót, és hat-nyolc lövést hallottam. Olyan volt, mint a rulett – valakit lelőttek, valakit elengedtek, és voltak, akiket elhurcoltak.”

Az Amnesty International nem talált, illetve nem kapott döntő bizonyítékot tömeggyilkosságokról vagy sírokról. Amit láttunk, azok statáriális kivégzések különálló esetei, amelyek bizonyos esetben háborús bűncselekménynek számítanak. Ezeknek a visszaéléseknek véget kell vetni. Minden gyanús esetet ki kell vizsgálni és a tetteseket felelősségre kell vonni, bármelyik oldalon állnak” – hangsúlyozta John Dalhuisen.

Háttér

A válság akkor kezdődött Kelet-Ukrajnában, amikor 2014 áprilisában és májusában oroszbarát felkelők államigazgatási és biztonsági erők épületeit foglalták el különböző városokban Donyeck és Luhanszk régiókban, a Krím-félsziget Oroszországhoz való annektálását követően. Válaszul az ukrán hatóságok terroristaellenes hadműveletbe kezdtek. A válság akkor erősödött fel, amikor kora júliusban a szeparatista erők elhagyták Slavyansk városát, és az ukrán erők elkezdték visszahódítani a területeket.

Az előrehaladás késő augusztus folyamán előbb lelassult, majd vissza is fordult, amikor a szeparatista erők sikeres ellentámadást hajtottak végre az orosz hadsereg támogatásával. Szeptember 5-én aláírtak ugyan egy fegyverszünetet, de ez nem vetett véget a harcoknak.