Az Amnesty International mai napon közzé tett jelentése szerint az elmúlt 18 hónap során Ugandában bevezetett diszkriminatív jogszabályok növelték a karhatalmi elnyomás, az erőszak, a homofóbia és a nemi indíttatású erőszak mértékét az országban.

A Rule by Law– Discriminatory Legislation and Legitimized Abuses in Uganda (Törvény által előírva – Diszkriminatív törvényhozás és törvényesített visszaélések Ugandában) című jelentést a mai napon Kampalában, Uganda fővárosában mutatják be először. A jelentés részletezi, miként járult hozzá három különböző jogszabály az alapvető emberi jogok megsértéséhez, a diszkriminatív visszaélések sokasodásához, és sokak számára a jogorvoslati lehetőségek megszűnéséhez.

„Az alkotmányban foglalt garanciákat leépítő, egyértelműen diszkriminatív természetű jogszabályoknak köszönhetően Ugandában egyre elterjedtebb az államilag szankcionált elnyomás.” – nyilatkozta Sarah Jackson, az Amnesty International keleti-afrikai regionális igazgatója. „A kormánynak minél hamarabb vissza kell vonnia ezeket a kártékony törvényeket, amelyek az emberi jogok alapjait veszélyeztetik Ugandában.”

Az Amnesty International jelentése összefoglalja a közrend szabályozásáról szóló törvény, a pornográfia elleni törvény, és a már visszavont homoszexualitás elleni törvény együttes emberi jogi hatását. Ezt a három törvényt 2013 augusztusa és 2014 februárja között fogadta el és vezette be az ugandai parlament.

Olvasd el jelentésünket!

Gyülekezési és egyesülési szabadság

A jelentés részletezi, miként akadályozza a gyülekezés szabadságát a közrend szabályozásáról szóló törvény, amely széleskörű korlátozásokat léptetett érvénybe a nyilvános gyülekezéssel kapcsolatban.

A jogszabály eredményeképpen a rendőrség több esetben is erőszakosan lépett fel ellenzéki politikai csoportok és aktivisták ellen.

Bár 2014 óta visszafogottabban alkalmazza a törvényt a rendőrség, annak hatása továbbra is érződik.

„A közrend szabályozásáról szóló törvény katasztrofális hatással volt a civil társadalom önszerveződési képességére. Még a törvények elleni tiltakozást is elfojtották.” – mondta Sarah Jackson. „A törvény alapjaiban véve forgatja fel a gyülekezési szabadság elvét. Ahelyett, hogy elősegítené a békés tüntetéseket, szigorú korlátozásokkal lehetetleníti el ezeket.”

Törvényesített visszaélések

Amíg érvényben volt a homoszexualitás elleni törvény, az önmagukat leszbikusnak, melegnek, biszexuálisnak, transzneműnek vagy interszexuálisnak (LMBTI) valló – vagy mások által annak tekintett – személyek önkényes letartóztatásoknak estek áldozatul, gyakran éppen akkor, amikor ellenük elkövetett bűncselekményről tettek jelentést. Többeket megvertek vagy szexuálisan zaklattak a rendőrtisztek vagy a többi fogvatartott.

Miután elfogadták a pornográfia elleni törvényt, a rendőrség nőket kezdett zaklatni, egy ügyvédet pedig letartóztatással fenyegettek a ruhája miatt.

A homoszexualitás elleni törvény következményeképpen számos LMBTI személyt kilakoltattak és elbocsájtottak a munkahelyéről.

A pornográfia elleni törvény bevezetését követően, és amíg érvényben volt a homoszexualitás elleni törvény, nők és LMBTI személyek rendszeresen estek áldozatul az utcákon csoportos támadásoknak.

„A törvények pontatlan szövegezése miatt veszélyes jogértelmezést társított azokhoz a társadalom. Sokan saját kezükbe vették a törvény betartását, és csoportosan támadtak nőkre és LMBTI emberekre.” – tette hozzá Sarah Jackson. „Azáltal, hogy nem hajlandó egyértelműsíteni a törvényeket, a kormány önmaga is cinkossá válik a bántalmazásokban.”

Miután csoportos támadásokban több „szeméremsértően öltözöttnek” nyilvánított nőt is levetkőztettek az utcán, a rendőrség nyilatkozatban jelentette ki, hogy a pornográfia elleni törvény „nem hatalmazza fel az embereket nők levetkőztetésére”. A homofób támadásokkal kapcsolatban azonban nem adtak ki hasonló nyilatkozatot.

Bár a kormány elkötelezte magát a pornográfia elleni törvény felülvizsgálatára, nyolc hónap elteltével a vizsgálat még mindig várat magára.

Az egészségügyre gyakorolt hatás

A homoszexualitás elleni törvényt a menekültek ellátásának korlátozására is felhasználták. A menedékkérőket és menekülteket segítő Refugee Law Project (RLP) nevű szervezet legtöbb tevékenységét a hatóságok 2014 márciusában a „homoszexualitás népszerűsítésének” mondvacsinált indokával felfüggesztették.

A homoszexualitás elleni törvény az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést is csorbította. A rendőrség 2014. áprilisi razziája a HIV-kutatással foglalkozó Walter Reed Projectnél sok LMBTI személyt elriasztott az egészségügyi ellátás igénybevételétől.

2014 júniusában az Egészségügyi Minisztérium iránymutatása előírta a diszkrimináció megszüntetését az egészségügyi ellátás területén. Az ehhez hasonló pozitív lépések ellenére a homoszexualitás elleni törvény továbbra is korlátozza az egészségügyi ellátással foglalkozó szervezetek munkáját.

Nincs hova fordulni

A rendőri visszaélések áldozatai félnek feljelentést tenni, ezért jogorvoslati lehetőség nélkül maradnak.

„A visszaélések kivizsgálásának elmulasztása miatt az állam mára nem csak megtűri, de kifejezetten támogatja is a rendőrök büntetlenségét.” – hagsúlyozta Sarah Jackson. „Bár a homoszexualitás elleni törvényt visszavonták, a hatása továbbra is érezhető, az alapvető problémákat pedig még mindig nem kezelték. Megbélyegezték és elnémították azokat, akik felszólalnának mások védelmében.”

A homoszexualitás elleni törvényt 2014 augusztusában arra hivatkozva semmisítette meg az ugandai Legfelsőbb Bíróság, hogy a parlament határozatképesség hiányában fogadta azt el. A pornográfia elleni törvény és a közrend szabályozásáról szóló törvény elleni alkotmányos aggályokat jelenleg is vizsgálja a testület.

Az Amnesty International felszólítja az ugandai kormányt, hogy törölje el a diszkriminatív jogszabályokat és gondoskodjon róla, hogy a kormány a jövőben ne vegyen részt emberi jogsértések elkövetésében. A kormánynak kötelessége minden ugandait megvédeni a diszkriminációtól, zaklatástól és erőszaktól, beleértve a nőket, az LMBTI csoport tagjait és a politikai aktivistákat is.

Háttér: a jelentés kutatási módszere

A jelentés alapját az Amnesty International 2014. márciusi, áprilisi és augusztusi ugandai kutatása szolgáltatta. A kutatás egy részének végrehajtásában részt vett a Human Rights Watch is.

Az Amnesty International személyes interjút készített 42 érintettel, és csoportos beszélgetések során hallgatta meg 30 különböző civil szervezet 57 tagját. Az interjúk Kampalában, Entebbében és Mbararában készültek.