(for English, please scroll down)

 

 

A szervezet az Összetört ígéretek: Egyiptom katonai vezetése erodálja az emberi jogokat című jelentésben a Hoszni Mubarak elnök bukása után hatalomra jutott egyiptomi fegyveres erők Legfelsőbb Tanácsának siralmas emberi jogi teljesítményét dokumentálta.

A jelentés az elmúlt napok halottakkal és több száz sebesülttel járó véres eseményei után jelent meg, amely során az egyiptomi katonai és biztonsági erők erőszakos módon próbálták feloszlatni a Tahrir-téren a Legfelsőbb Tanács ellen tüntető tömegeket.

A civilek ezreinek katonai bíróság előtt való felelősségre vonásával, a békés tüntetők elleni provokálatlan támadásokkal és Mubarak rendkívüli állapotot kihirdető törvényének kiterjesztésével a fegyveres erők Legfelsőbb Tanácsa folytatta azt az elnyomó uralmat, amely ellen a január 25-ei tüntetők keményen harcoltak” – jelentette ki Philip Luther, az Amnesty International Közel-Keletért és Észak-Afrikáért felelős igazgatója.

A fegyveres erők tanácsával egyet nem értő-, vagy azt kritizálni merészelőket – így például tüntetőket, újságírókat, bloggereket és sztrájkoló munkásokat – kegyetlenül elnyomták, így megpróbálva elhallgattatni őket.

A fegyveres erők tanácsának emberi jogi teljesítménye azt mutatja, hogy kilenc hónappal hatalomra jutásuk után a január 25-i forradalom céljai és reményei romba dőltek. Az elmúlt napok tüntetéseinek brutális és keménykezű kezelése pedig a Mubarak-éra jellemzőit idézi.”

Az Amnesty International emberi jogi jelentése úgy találta, hogy a fegyveres erők tanácsa a nyilvános közleményeiben vállalt kötelezettségei közül mindössze néhányat teljesített, egyes területeken pedig tovább rontotta a helyzetet.

Augusztusban a tanács elismerte, hogy mintegy 12 ezer civil került katonai bíróságok elé, ahol nagymértékben tisztességtelen bírói eljárásokat folytattak ellenük, és közülük legalább 13 embert halálra ítéltek. 

A vádlottak ellen felhozott vádpontok között megtalálható volt a „rendbontás”, a „kijárási tilalom megszegése”, a „tulajdonban való károkozás” illetve a „hadsereg sértegetése”.

A lelkiismereti fogoly Majkel Nabil Sanad blogger esete – akit három év börtönre ítéltek áprilisban a hadsereg kritizálásáért – szimbolikussá vált. Amikor a blogger augusztusban bejelentette, hogy éhségsztrájkba kezd, a börtönt felügyelő hatóságok megtagadták tőle a szívbetegsége kezeléséhez szükséges gyógyszereket. Sanad továbbra is börtönben van, miután az ügyét egy másik bíróság vizsgálja az októberi fellebbezést követően.

Közben újságírók és műsorszolgáltatók tömegeit idézték katonai ügyészség elé, így megakadályozva őket abban, hogy a fegyveres erők tanácsát negatív fényben tüntessék fel. A hadsereg nyomására pedig több aktuális belügyekkel foglalkozó műsor sugárzását is beszüntették. 

A fegyveres erők tanácsa egyik első közleményében megígérte, hogy „vezető szerepet vállal a tüntetők védelmében, azok véleményétől függetlenül”, azonban a biztonsági erők és a katonaság több tüntetést is erőszakos eszközökkel fojtott el, békés tüntetők sokaságának halálát és sérülését okozva. 

Mintegy 28 ember halálát eredményezte a beszámolók szerint a biztonsági erők fellépése október 9-én, a kopt keresztények tüntetésének szétverése után. Az orvosok arról számoltak be az Amnesty International-nek, hogy a sérülések nagy része lőtt sebből származott, illetve sok összetört testrészt is elláttak, miután páncélos katonai kocsik gázoltak át a tömegen. Nyilvános vizsgálat indítása helyett azonban a hadsereg bejelentette, hogy ő maga fogja kivizsgálni az eseteket, és gyorsan elhárította az ezzel kapcsolatos ellenvetés lehetőségét.

Alaa Abd El Fatta, az egyik ismert blogger – aki tanúja volt az erőszaknak és kifogásolta, hogy a hadsereg vezetésével indult meg a vizsgálat –, továbbra is fogságban van, azóta, hogy a katonai ügyészség kikérdezésre behívta őt október 30-án. Ez is része a fegyveres erők tanácsának kísérletének, hogy elsimítsák a Maspero-tüntetések véres kezelését. 

Az Amnesty International kijelentette, hogy több forrásból megegyező információt szerzett arról, hogy az egyiptomi biztonsági erők felfegyverzett „baltagiyá”-kat, vagy „csőcseléket” alkalmaznak a tüntetők megtámadására. Ez korábban a Mubarak-rezsim egyik jól ismert taktikája volt.

Tovább folytatódtak a kínzások a fogva tartások során a hadsereg uralma alatt. Az Amnesty International több fogvatartottal is beszélt, akik azt állították, hogy megkínozták őket miközben a hadsereg őrizetében voltak. Szeptemberben körbejárt egy videó, amely azt mutatta, ahogy a hadsereg és a rendőrség tagjai vernek és elektromosan sokkolnak két rabot. A katonai ügyészség egy látszat kivizsgálást követően elutasította a videót, azzal az indoklással, hogy az „hamisítvány”, minden további magyarázat nélkül.

Az Amnesty International szerint a fegyveres erők Legfelsőbb Tanácsa ugyan ígéretet tett a kivizsgálások lefolytatására, de csak azért, hogy eloszlassa a súlyos emberi jogsértésekkel kapcsolatos kritikákat, azonban egyet sem valósított meg közülük. A hasonló visszaélések egyetlen elkövetőjéről sem lehet tudni, akit bíróság elé állítottak volna.

Az egyik figyelemre méltó példa, mikor a tanács március 28-án bejelentette, hogy ki fogja vizsgálni az erőszakosan elkövetett „szüzességi teszteket”, amelyeket a hadsereg végzett el március 9-én 17 női tüntetőn, hogy megfélemlítse őket. Az ezzel kapcsolatban állítólagosan lefolytatott vizsgálatról sem hoztak semmilyen információt nyilvánosságra. Ezzel szemben az egyetlen nőt, aki panaszt nyújtott be a tanács ellen, állítólag zaklatás érte és megfenyegették.

Az Amnesty International beszámolt korábban arról is, amikor Egyiptom nyomornegyedeiben erőszakos kilakoltatásokat hajtott végre a hadsereg, miután átvette az uralmat 2011 elején, és egyben felszólította a hatóságokat a kilakoltatások leállítására.

A szervezet felkérte az egyiptomi hatóságokat – a fegyveres erők tanácsát is beleértve – , hogy az emberi jogsértések alapos és transzparens kivizsgálásával, illetve a rendkívüli állapotot kihirdető törvény visszavonásával állítsák vissza a közintézményekbe vetett bizalmat.

Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára, a fegyveres erők vezetőivel folytatott júniusi tárgyalása során felszólította őket az 1981-es rendkívüli állapotról szóló törvény eltörlésére, annak egyes alapvető jogokat szükségtelenül korlátozó intézkedései miatt. 

Azonban szeptemberben kiterjesztették a törvény hatáskörét az olyan bűncselekményekre is, mint a forgalom zavarása, az utak lezárása, a hamis információk médiában terjesztése, fegyverek tulajdonlása és az azokkal való kereskedelem és a „munkához való jog megsértése”. A törvény hatálya alatt letartóztatottakat a „rendkívüli állapotok legfelsőbb állambiztonsági bíróságainak” hívott különleges bíróságok előtt vonják felelősségre.

Az egyiptomi hadsereg nem használhatja fel a nemzetbiztonság védelmét továbbra is ürügyként a Mubarak elnök alatt látott visszaélések folytatására” – mondta Philip Luther.

"Ahhoz, hogy valóban lehetségessé váljon az átmenet a tüntetők által követelt új Egyiptomba, a fegyveres erők tanácsának teret kell engednie a szólás-, gyülekezés- és társulási szabadságnak, vissza kell vonnia a rendkívüli állapotot, és fel kell hagynia civilek katonai bíróság előtti felelősségrevonásával."

 

------------------------ ENGLISH --------------------------

 

 

Egypt: Military rulers have "crushed" hopes of 25 January protesters 

 

Egypt's military rulers have completely failed to live up to their promises to Egyptians to improve human rights and have instead been responsible for a catalogue of abuses which in some cases exceeds the record of Hosni Mubarak, Amnesty International said today in a new report.

In Broken Promises: Egypt's Military Rulers Erode Human Rights, the organization documents a woeful performance on human rights by the Supreme Council of Armed Forces (SCAF) which assumed power after the fall of former President Hosni Mubarak in February.

The report's release follows a bloody few days in Egypt that has left many dead and hundreds injured after army and security forces violently attempted to disperse anti-SCAF protesters from Cairos Tahrir square.

 

"By using military courts to try thousands of civilians, cracking down on peaceful protest and expanding the remit of Mubarak's Emergency Law, the SCAF has continued the tradition of repressive rule which the January 25 demonstrators fought so hard to get rid of," said Philip Luther, Amnesty Internationals Middle East and North Africa Acting Director.

 

"Those who have challenged or criticized the military council - like demonstrators. journalists, bloggers, striking workers - have been ruthlessly suppressed, in an attempt at silencing their voices.

 

"The human rights balance sheet for SCAF shows that after nine months in charge of Egypt, the aims and aspirations of the January 25 revolution have been crushed. The brutal and heavy-handed response to protests in the last few days bears all the hallmarks of the Mubarak era."

 

Amnesty International found in its review of human rights under the SCAF that the military council had met few of the commitments it made in its many public statements and had worsened the situation in some areas.

 

By August, the SCAF admitted that some 12,000 civilians across the country had been tried by military courts following grossly unfair trials. At least 13 have been sentenced to death.

 

Charges against defendants have includedthuggery,breaking the curfew,damaging propertyandinsulting the army.

 

The case of prisoner of conscience Maikel Nabil Sanad, a blogger sentenced to three years in prison in April for criticizing the military and objecting to military service, has