Az Amnesty International aktivistái a guantánamo-i fogolytábor bezárását követelték az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége előtt december 16-án, néhány héttel a börtön fennállásának 5. évfordulója előtt. A tiltakozók egy hatalmas ketrecbe zárva narancssárga rabruhában, fejükön csuklyával adtak nyomatékot követelésüknek. Az akció apropójául az szolgált, hogy az USA a napokban újabb börtönt épített a guantánamo-i fogolytáborban, ahol tovább folytatódnak a kínzások és az emberi jogok sárba tiprása.



Az első 42 rabot már átszállították a 37 millió dollárért megépített, 178 cellából álló új börtönbe, miközben jogvédők, az ENSZ szakértői és több kormányfő is a tábor bezárását szorgalmazza. Guantánamo-ban jelenleg is 430 embert tartanak fogva vádemelés és bírósági eljárás nélkül, embertelen körülmények között, kényszervallatásoknak kitéve. Az elmúlt öt évben 45 országból összesen 775 rab fordult meg a guantánamo-i fogolytáborban.

A genfi egyezmény 3. cikkelye tiltja a kínzást, kegyetlen, az emberi méltóságot sértő, megalázó és embertelen bánásmódot, és korrekt igazságszolgáltatási eljárást követel valamennyi embernek. Ezzel szemben Guantánamo-ban semmibe veszik az olyan emberi jogokat, mint a jogorvoslathoz való jog, az ártatlanság vélelme, független és pártatlan bírósági eljárás ésszerû határidőn belül, szabad ügyvédválasztás, a kényszervallatás során szerzett bizonyítékok felhasználásának tilalma, bizonyítékok bemutatása saját védelmükben.

Ízelítő az USA által alkalmazott kényszervallatás eszköztárából:

hidegkamra, állva tartás napokon át a padlóhoz bilincselve, locsolás jéghideg vízzel, alvásmegvonás, levetkőztetés, stressz-helyzetek, stressz-fokozás kutyával, fulladás-közeli állapot előidézése, naphosszat földre bilincselve sötétben, nagy hangerejû zene mellett, kényszerû borotválás, szexuális megalázás női börtönőrök előtt, vallási kegytárgyak elkobzása, ingerszegény környezetben tartás, szélsőséges hőmérsékletek



Út a kínzáshoz

2001. november 13. George Bush katonai parancsot ad ki "egyes nem USA állampolgárok letartóztatásáról, kezeléséről és kihallgatásáról a terrorizmus elleni háború keretében", mely felhatalmazza a Pentagont arra, hogy a nem amerikai állampolgárokat határozatlan ideig vádemelés nélkül fogva tartsa. A fogva tartottaknak semmilyen jogorvoslati lehetőségük nincs.

2001. december 28. Az Igazságügyi Minisztérium jelzi a Pentagonnak, hogy mivel Guantánamo nem számít szuverén USA felségterületnek, a bíróságok nem kötelesek figyelembe venni az "ellenséges idegenek" részéről benyújtott habeas corpus (jogorvoslati) kérelmeket.

2002. január 11. Átszállítják az első foglyokat Afganisztánból Guantánamo-ba, ahol sûrû ráccsal ellátott cellákban tartják őket fogva.

2002. február 7. Bush kijelenti, a genfi egyezmény 3. cikkelye - amely tiltja a kínzást, az emberi méltóságot sértő és megalázó bánásmódot, valamint korrekt bírósági eljárást követel meg - nem alkalmazandó a Tálib vagy az Al Kaida-hoz tartozó rabokra.

2002. augusztus 1. Az Igazságügyi Minisztérium levele a Fehér Háznak, melyben az elnök engedélyt adhat a kínzásra, kifejtve, hogy a kihallgatás során lehet olyan súlyos fájdalmat okozni, ami még nem lépi át a kínzás határát, és hogy egy sor olyan kegyetlen, embertelen és megalázó kihallgatási módszer van, ami nem minősül kínzásnak és így az USA törvények szerint nem ítélhető el.

2002. december 2. A védelmi miniszter kifejezetten Guantánamo-ban használatos kihallgatási módszereket engedélyez: csuklya használata, levetkőztetés, szélsőségesen ingerszegény környezet, stresszhelyzetek és kutyák alkalmazása a stresszkeltéshez.

2003. április. A védelmi miniszter tovább bővíti az engedélyezett kihallgatási módszerek körét: környezet manipulálása (pl. szélsőséges hőmérsékletek), "alvásszabályozás" (nem engedik aludni).

2004. május. Megépítik Guantánamo új, "supermax" biztonsági fokozatú 5. számú börtönét, annak ellenére, hogy az ENSZ négy éve bírálja a túlságosan durva bánásmódot ezekben az intézményekben.

2004. július 7. A Penatgon bejelenti háromfős katonai ítélőszékek megalakulását, melyek hírszerzéstől származó vagy kényszervallatás során szerzett bizonyítékokat is figyelembe vehetnek.

2005. május 25. Az Amnesty International sürgeti Guantánamo bezárását. Rövidesen csatlakoznak hozzá az ENSZ szakértői, korábbi amerikai elnökök (Carter és Clinton), és számos európai és egyéb államfő.

2006. június 10. Három fogvatartott öngyilkosságot követ el.

2006. szeptember 6. Bush bejelenti, hogy Guantánamo-ba szállítanak 14 rabot, akik korábban titkos CIA börtönökben voltak.



Guantánamo számokban
  • 2002. január 11. óta összesen 775 embert tartottak fogva Guantánamo-ban.

  • Jelenleg 430 fogvatartott van Guantánamo-bana, akik 35 különböző nemzetiséghez tartoznak.

  • A fogvatartottak közül 17-en még nem töltötték be 18. életévüket letartóztatásukkor. Négyen közülük ma is Guantánamo-ban raboskodnak.

  • Egyetlen foglyot sem ítélt el az USA bûncselekmény miatt.

  • 520 embert minősítettek "ellenséges harcosoknak" a katonai ítélőszékek. A rabok nem juthattak ügyvédhez, nem tudhatták, milyen titkos bizonyítékokat használtak fel ellenük, és kényszervallatás során szerzett bizonyítékokat is figyelembe vettek az ítélet meghozatalánál.

  • Több mint 40 ember kísérelt meg öngyilkosságot, hárman meg is haltak 2006 júniusában.

  • Mintegy 200 fogvatartott folytatott éhségsztrájkot tiltakozásképpen a börtön körülmények és fogvatartásuk feltételei ellen.

  • A 14 embert négy és fél évig tartották fogva titkos CIA börtönökben, teljes titokban a családjuk számára is, mielőtt Guantánamo-ba szállították volna őket 2006. szeptemberében.



Néhány történet

2005-ben több mint 200 fogvatartott vett részt éhségsztrájkban, hogy így tiltakozzanak a hosszú távú vádemelés nélküli indokolatlan fogvatartásuk ellen. Fájdalmas kényszertáplálásnak vetették alá őket. Külön-külön, lehûtött cellákban székbe szíjazták a foglyokat, zavarták őket imájukban, nem hagyták aludni és folyamatos rettegésben tartották őket. "Amikor már vért hánytak, a katonák élcelődtek rajtuk és szidalmazták őket, mondván, "nézd mit tett veled a vallásod!" (Yousef al-Shehri, Szaud-Arábia)

A magas hírszerzési értékû rabnak tekintett Mohamed al-Qahtani ellenállt a kényszervallatásnak. 2002 végén és 2003 elején 3 hónapon át teljesen elkülönítve tartották. Többször kényszerítették, hogy női alsónemût viseljen; pórázon vezették körbe a helyiségben és kutyaként kellett viselkednie; férfi kihallgató tiszttel kellett táncolnia nőt imitálva, fején törölközővel; vallatás közben leborotválták a haját és szakállát; nők jelenlétében levetkőztették és megmotozták testnyílásait; nőrokonait megalázó szexuális tárgyú sértéseket hangoztattak; csuklyát húztak a fejére, állandó hangos zenének kitéve nem hagyták aludni; szélsőséges hidegben és melegben tartották, hosszú ideig állva hagyták, és ruhájába kellett vizelnie, amikor a női kihallgató tiszt nem engedte ki a mosdóba. Naponta 18-20 órán keresztül folyamatosan vallatták, 54-ből 48 egymást követő napon.

A Bosznia-Hercegovinai állampolgárságú Mustafa Ait Idir-t a bosnyák rendőrség fogta el és adta át az USA hatóságoknak. Guantánamo-ban a börtönőrök a WC csészébe nyomták a fejét, miközben lehúzták a WC-t, majd a padlóra kényszerítették és a hátán ugráltak. "A katonák a földre szorítottak, kezem-lábam összekötözték, majd egy másik katona az arcomba nyomta a térdét."

A bahraini Jumah al-Dosari-t Pakisztánban fogták el 2001 végén, és Guantánamo előtt még az afganisztáni Kandaharban tartották fogva. Az USA fogság alatt kínozták: verték, halálosan fenyegették, elszigetelt cellában, szélsőséges hidegben tartották. Legalább 12 alkalommal kísérelt meg öngyilkosságot fogvatartása alatt.

A kuwaiti Fawzi al-Odah 2002-ben került Guantánamo-ba. Részt vett a 2005-ös éhségsztrájkban, kényszertáplálták, miközben megbilincselték és ismétlődő erős hanghatásoknak tették ki, és durván bántak vele. "Öreg ember lett belőlem idebent. Négy éve teljes elszigeteltségben vagyok, és öregebbnek és sokkal gyengébbnek érzem magam".