A szervezet üdvözölte, hogy Obama elköteleződést mutat Guantánamo bezárására. Ez a korábban alkalmazott fogva tartási politikától való elhatárolódás kezdete lehetne, ám csak abban az esetben, ha az USA eleget tesz nemzetközi kötelezettségeinek. Ahhoz, hogy az USA terrorizmus elleni harca jogszerűvé váljon, a szervezet szerint a megválasztott elnöknek viszonylag rövid határidőt kell kitűznie Guantánamo bezárására, emellett meg kell szüntetnie a  törvénytelen fogva tartást és a CIA titkos fogva tartási és kihallgatási programjának folytatását, rendeletben be kell szüntetnie a kínzást, és más kegyetlen, embertelen, vagy megalázó bánásmódot, továbbá véget kell vetnie a felelősök büntetlenségének.

A szervezet a benyújtott dokumentumban részletezte a három célkitűzést. Eszerint az USA-nak be kell szüntetnie a katonai bizottságok által lefolytatott bírósági eljárásokat, biztosítania kell a jogszerű kivizsgálást, és lehetővé kell tennie, hogy azok a guantánamói foglyok, akik az USA-ban szeretnének maradni, mert emberi jogaik hazájukba való visszatérésük esetén súlyosan sérülhetnek, ezt megtehessék, és más kormányokkal együttműködve a többi hasonló helyzetben lévő fogolynak is biztosítania kell ezt a védelmi lehetőséget. Obamának továbbá el kell rendelnie a kihallgatási technikák, illetve fogva tartási körülmények engedélyezésére vagy jóváhagyására vonatkozó azon jogi vélemények és más dokumentumok titkosításának feloldását, amelyek azt taglalják, hogy ezek a technikák vagy körülmények megfelelnek-e a kínzás vagy egyéb kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés amerikai vagy nemzetközi tilalmának. A jogsértők felelősségre vonása érdekében a megválasztott elnöknek gondoskodnia kell többek között arról, hogy független vizsgálóbizottságot hozzon létre az USA terrorizmus elleni  háborúja során alkalmazott fogva tartási és kihallgatási technikák részletes feltárására.

Eddig több mint 500 foglyot engedtek ki Guantánamo-ról, és jelenleg kb. 250 embert tartanak fogva. Az USA már megközelítőleg 50 emberről jelezte, hogy szabadon bocsátaná. A Guantánamon tartózkodó foglyok bűnösségének vagy ártatlanságának kérdését törvényszéki bíróságon, méltányos tárgyaláson kell eldönteni. Az USA azonban eddig nem a jogszerű igazságszolgáltatást, hanem a hírszerzést és a jogtalan fogva tartást részesítette előnyben. 2006-ban egyébként 8 Guantánamo-ról szabadult foglyot szállítottak Albániába, 5 ujgurt, egy egyiptomi nemzetiségűt, egy üzbég és egy algériai állampolgárt. Az Egyesült Királyság befogadott továbbá nem angol állampolgárokat is, de csak olyanokat, akik egy ideig az Egyesült Királyság lakói voltak. Németország szintén elfogadta Murat Kurnaz visszatérését, aki nem német nemzetiségű, ellenben egész életében Németországban élt.

A terrorizmus elleni háború közben a foglyok a kínzás és más kegyetlen, embertelen, vagy megalázó bánásmód tilalmát sértő vallatási módszernek és fogva tartási körülményeknek voltak kitéve. A kényszerített eltűnések, a határozatlan idejű, vádemelés nélküli fogva tartás mind sértik a nemzetközi jogot. Az állambiztonság és az emberi jogok nem különülhetnek el egymástól. Abban az esetben, ha egy fogolyról kiderül, hogy erőszakos cselekmény tervezésében vett részt, az amerikai kormánynak bűncselekmény elkövetése miatt vádat kell emelnie. A kormányok azonban nem tarthatnak fogva embereket arra hivatkozva, hogy azt feltételezik róluk, hogy a jövőben bűncselekményt fognak elkövetni, és nem tarthatnak senkit fogva kínzás által kicsikart vallomás alapján sem.

Követeléseink teljes listáját itt olvashatja: http://amnesty.hu/guantanamo/kovetelesek090111.pdf