„Obama elnök ígéreteit, miszerint egy éven belül bezáratja Guantánamót, megszűnteti a titkos CIA letartóztatásokat és felhagy a Bush-kormány titoktartásával, nagy örömmel fogadtuk” - nyilatkozta Irene Khan, az Amnesty International főtitkára.

Obama törekvései addig nem lesznek teljesek, amíg az amerikai kormány nem hagy fel a törvénytelen letartóztatásokkal, és nem viszi bíróság elé azokat, akik kínzásért és más súlyos emberi jogi sértésekért voltak felelősek a Bush-kormány idején, valamint nem biztosít kártérítést az áldozatoknak.

„Az elmúlt 100 napban tanúi lehettünk számos pozitív és igen fontos lépés megvalósulásának, de még mindig van néhány, melyet csak félig, vagy egyáltalán nem tettek meg” - mondta Irene Khan.

Az Amnesty International értékelése az új kormány terrorellenes büntetőjogi politikáját vizsgáló jelentése alapján készült.

A dokumentum számos pozitív előrelépést emel ki, melyek Obama hivatalának első 100 napjában történtek, beleértve a guantánamói tábor bezárására adott parancsokat, a CIA régóta tartó titkos letartóztatásainak beszűntetését, valamint az új és hatásosabb vallatási módszer bevezetését, mely elméletben kizárja az erőszakos vallatási módszereket. Mindez hivatalba lépését követően 3 nappal megvalósult.

Ezen kívül az Amnesty International számos kétesen értelmezhető üzenetre is felfigyelt, amikor Obama és kormánya:

  • Publikált négy jegyzéket, melyekkel engedélyezte a CIA-nak olyan vallatási módszerek alkalmazását a titokban őrizetbe vett foglyokon, melyek kínzásból és más kegyetlen bánásmódból állnak. Elítélte a kínzás alkalmazását, de elmondása szerint, akik ezeket a bűnöket elkövették, nem kerülhetnek bíróság elé, ha az Igazságügyi Minisztérium intézkedései szerint járnának el, hangsúlyozva, hogy ő inkább tekint előre, mint hátra. Ezután kijelentette, a legfőbb ügyész (Attorney General) választása, hogy a kivizsgálásokat a legálisan meghozott döntések tiszteletben tartásával kezdi-e meg, valamint azt is, hogy a legfőbb ügyész döntését tiszteletben tartja.
  • Végrehajtási rendeletet hozott a guantánamói büntetőtábor jövőbeni bezáratásához, de nem biztosította az összes fogoly számára a szabadságot, vagy egyáltalán a polgári bírósághoz való hozzáférést. Így a 240 fogoly sorsa még mindig kérdéses.
  • Megígérte, hogy a guantánamói foglyok eseteit folyamatosan felülvizsgálják és amint lehetséges, meghatározzák, hogy kit kell áthelyezni, vagy szabadon engedni. Az évek óta tartó fogság ellenére, hónapokkal az új kormány megalakulása után, január óta csak egyetlen embert engedtek szabadon, és egy sem került bíróság elé. Sőt számos fogoly meghatározhatatlan idejű őrizetben maradt, hónapokkal azután, hogy az Egyesült Államok szövetségi bírói azonnali szabadon engedésüket kérte.
  • Elrendelte a CIA titkos büntető intézményeinek bezárását, valamint megtiltotta az ügynökségnek a hasonló intézmények működtetését, de meghagyta a lehetőséget, hogy a CIA őrizetbe vegyen embereket rövid időre ún. átmeneti intézményekben.
  • Kibocsátott egy végrehajtási tervet a kínzások és más kegyetlen bánásmódok beszüntetésére, de korlátozás nélkül támogatja a Katonai Kézikönyv (US Army Field Manual) szabályozásait, amik meghosszabbított alvásmegvonást és izolációt, valamint a foglyok félelmeinek kihasználását is engedélyezhetik. Mindezt olyan mértékben, mely sértené a nemzetközi tilalmat a kínzásokra és más embertelen bánásmódra vonatkozóan.
  • Jelezte, hogy elhatárolódik a Bush-kormány titoktartásától, mégis alkalmazta az állami titoktartást, mellyel hatásosan akadályozta az emberi jogi sérelmek orvoslását. Ezen kívül információt tartott vissza, a Bagram-i katonai bázison fogva tartott közel 500 fogolyról.
  • Beszüntette a háborús frázisok alkalmazását terrorista vagy ellenséges megnyilvánulások alkalmával, de továbbra is a háborús törvényekre támaszkodik, a büntetőjog és az emberi jogok helyett, melyek a terrorellenes intézkedések alapjait kéne, hogy alkossák.

Az Amnesty International jelentése szerint Obama elnök és kormánya kudarcot vallott az emberi jogok védelmében, amikor:

  • Kijelentette, hogy nem kerülnek vád alá azok a CIA ügynökök, akik az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumának jogi tanácsait követték eljárásaik során, még akkor sem, ha kínzást hajtottak végre (például a vízbefojtás szimulálásának technikájával). Emiatt védettséget élvezhetnek olyanok, akik kínzás elkövetésében vétkesek, és ez már önmagában sérti a nemzetközi jogot.
  • Megtagadta a bírósági felülvizsgálat lehetőségét amerikai bíróságokon azon külföldi polgárok számára, akiket az afganisztáni Bagram légitámaszponton tartottak fogva.
  • Sikertelen lépéseket tett annak érdekében, hogy felelősségre vonás történjen a széleskörű emberi jogi sértések ügyében, melyek a terrorellenes háború következményei. Igaz a 100. nap felé közeledve, Obama elnök hozzájárulását adta egy kétrétű folyamathoz, melynek célja a korábbi politika és eljárás vizsgálata. Az Amnesty International 2004 óta kérelmezi egy teljesen független bizottság felállítását, mely felülvizsgálná az Egyesült Államok letartóztatási és vallatási eljárásainak minden aspektusát, mely lehetővé tette a Bush-kormánynak a terrorellenes háborút.

„A kérdés az, hogy Obama elnök ígéretei és a lépések melyeket kormánya tett, vajon elősegítik-e a változást az emberi jogok tiszteletben tartásának irányába a terrorizmus elleni küzdelemben. A mi küzdelmünk biztosan folytatódik egy ilyen változás eléréséért az elkövetkezendő napokban, hónapokban és években.” – tette hozzá Irene Khan.