"Fear spread to other villages and other counties. Roma were afraid everywhere, they felt that the police are not able to protect them."

Roma in Kisléta talking to Amnesty International

The Hungarian government should thoroughly investigate racially motivated violent attacks against Roma and provide the victims with access to justice, Amnesty International has said in a new report published today.

Violent attacks against Roma in Hungary shows how racially motivated crimes impact on individual victims, communities and society as a whole. It also shows how shortcomings in the Hungarian justice system hinder the prevention of and response to such attacks.

 Töltsd le jelentésünket!

 [for English, please scroll down]

2008 januárja és 2009 augusztusa között a magyarországi romák sorozatos Molotov-koktélos támadások és hat halálos áldozattal is járó lövöldözések célpontjaivá váltak. Az áldozatok között volt egy negyvenes éveiben járó pár, egy idős férfi, egy apa és négy éves kisfia, valamint egy egyedülálló anya tizenhárom éves lányával.

“A magyar hatóságoknak kötelességük, hogy megelőzzék a diszkriminációt és biztosítsák a gyűlölet-bűncselekmények áldozatai számára az igazságszolgáltatást. Ez azt is jelenti, hogy kötelezettségük kivizsgálni, szerepet játszott-e vagy sem ezekben vagy bármely hasonló támadásban a rasszista vagy etnikai alapú gyűlölet vagy előítélet.” – mondta Nicola Duckworth, az Amnesty International európai és közép-ázsiai térségének programigazgatója. “A rasszizmus és a rasszista alapú erőszak elleni küzdelemmel a hatóságok kifejezésre juttathatják azt a fontos üzenetet, hogy a sokszínűséget nem szabad fenyegetésként felfogni. Azt az egyértelmű üzenetet kell közvetíteniük, hogy a rasszizmust semmilyen formában nem fogják tolerálni.”

A gyűlöletre uszítás és a rasszista alapú bűncselekmények a magyar törvények alapján is büntetendőek. Azonban a rasszista indíttatásból elkövetett támadások vádjával benyújtott vádiratok és az ez alapján hozott ítéletek száma alacsonynak tűnik, ha a nem-kormányzati szervezetek által készített, hasonló támadásokról szóló jelentések számához viszonyítjuk őket.

A magyar rendőrség elmondása szerint 2008-ben 12, 2009-ben pedig 6 rasszista indítékból elkövetett támadás történt roma közösségek ellen. A nem-kormányzati szervezetek ugyanakkor 2009-ben 25, 2008-ben 17 ilyen rasszista indíttatásból elkövetett támadást jegyeztek fel.

A számbeli eltérés annak tudható be, hogy az áldozatok – gyakran félelemből – nem jelentik be a hatóságoknak az összes ténylegesen megtörtént gyűlölet-bűncselekményt, illetve annak, hogy a rendőrség és az ügyészek gyakran nem veszik figyelembe a támadások mögötti rasszista indítékot.

Sok, az Amnesty International által megkérdezett, az ellenük elkövetett erőszak miatt traumatizált áldozat nem volt tisztában azzal, hogy számukra segélyszolgáltatások állnak rendelkezésre, és hogy azok miként érhetőek el.

“A rasszista indítékból elkövetett bűncselekmények rögzítésének, kivizsgálásának, üldözésének és megbüntetésének, valamint az áldozatok számára történő jóvátétel biztosításának elmulasztása a magyarországi roma közösség cserbenhagyását jelenti.” - mondta Nicola Duckworth.

“A kormánynak a nemzetközi jogból eredő kötelezettsége küzdeni a hátrányos megkülönböztetés bármely formája ellen, és ennek kulcsfontosságú része, hogy információkat gyűjtsenek a gyűlölet-bűncselekmények létezéséről és előfordulásának mértékéről.”

Az Amnesty International továbbá felszólítja a magyar hatóságokat, hogy:

  • biztosítsák, hogy a roma közösség, valamint egyéb kiszolgáltatott csoportok védelemben részesüljenek az erőszakkal szemben
  • biztosítsák, hogy a rendőrtisztek és az ügyészek a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatban, valamint a rendőrségnek e bűncselekmények elleni küzdelemben betöltött szerepét illetően képzésben részesüljenek
  • működjenek együtt a roma önkormányzatokkal, a nem-kormányzati és emberi jogi szervezetekkel annak érdekében, hogy közösen biztassák a romákat a gyűlölet bűncselekmények bejelentésére és biztosítsák, hogy az áldozatok számára elérhető legyen az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés, és a rehabilitációt és kártalanítást is magában foglaló jogorvoslati lehetőség.

Esetek

2009. február 29-én kora reggel Cs. Róbertet és négy éves fiát lelőtték, miközben megpróbáltak kimenekülni a Molotov-koktélokkal felgyújtott házukból a Pest megyei Tatárszentgyörgyön. Bár tanúk beszámoltak lövésekről, a rendőrségi nyomozás eredetileg mégis balesetként kezelte az ügyet. Csupán Mohácsi Viktória, akkori európai parlamenti képviselő közbelépését követően találták meg a nyomozók a Molotov-koktélokhoz használt üvegeket, valamint a söréteket és tölténytárakat.

A boncolást követően, amely során bebizonyosodott, hogy Róbert és fia halálos lövést kaptak, megváltoztatták a rendőrségi jelentést. A Független Rendőri Panasztestület megállapítása szerint az, hogy a rendőrség nem kezelte a gyilkosságot gyűlölet-bűncselekményként, súlyosan gátolta a nyomozást és ezáltal sértette az áldozatok jogait.

2008. június 15-én egy fényeslitkei falusi kocsmában, szóváltást követően egy 40 éves férfi megkéselt egy 14 éves roma fiút, K.H.-t és unokatestvérét, F.N.-t.

A bírósági ítélet szerint a férfi azért keveredett szóváltásba az áldozatokkal, mert rossz néven vette, hogy F.N. hátat fordított neki, miközben a férfi a bárpultnál állt. Erre K.H. és F.N. úgy döntöttek, hogy kimennek a kocsmából. Az ajtóhoz érve K.H. állítólag ezt mondta a férfinak: “Ha akarsz valamit, menjünk ki!”. A férfi elővett egy 11 cm hosszú és 2 és fél cm széles zsebkést és háromszor mellkason szúrta K.H.-t. Ezt követően F.N.-t is mellkason szúrta, majd elmenekült. K.H. a szúrt sebek következtében még a helyszínen életét vesztette. F.N. életveszélyes sérüléseket szenvedett. Beszámolóik szerint F.N. és K.H. családját nem látták el megfelelő segítséggel és támogatással a nyomozás során. K.H. családjának jogi képviselője azt állítja, hogy a rasszista indítékkal kapcsolatban a rendőrség nem folytatott nyomozást. Az áldozat jogi képviselője az Amnesty International-nek elmondta, hogy két szemtanút azonosított, akik azt állították, hogy hallották, amint a támadó azt mondta, azért követi el a bűncselekményt, mert „egyetlen roma sem fordíthat neki hátat”.

Jeney Orsolya a jelentést bemutató sajtótájékoztatón

Háttér

A magyarországi romákat súlyoson érinti a szegénység – hétszer nagyobb arányban, mint a nem romákat. A romák marginalizáltak és az oktatáshoz, lakhatáshoz és foglakoztatáshoz való hozzáférésben hátrányos megkülönböztetés éri őket. A roma gyerekeket gyakran sújtja szegregáció, azáltal, hogy szellemi fogyatékos gyerekek számára létesített speciális iskolákban, illetve külön roma osztályokban és iskolákban helyezik el őket. A helyi hatóságok roma családokkal szembeni diszkriminatív szabályai és gyakorlata megakadályozza a szociális lakhatáshoz való hozzáférésüket. Becslések szerint a romák körében 70 százalékos a munkanélküliek aránya, ami a nemzeti átlag több mint tízszerese.

Download our report 

Hungary urged to thoroughly investigate attacks on Roma

Fear spread to other villages and other counties. Roma were afraid everywhere, they felt that the police are not able to protect them.

Roma in Kisléta talking to Amnesty International

 

The Hungarian government should thoroughly investigate racially motivated violent attacks against Roma and provide the victims with access to justice, Amnesty International has said in a new report published today.

Violent attacks against Roma in Hungary shows how racially motivated crimes impact on individual victims, communities and society as a whole. It also shows how shortcomings in the Hungarian justice system hinder the prevention of and response to such attacks.

Between January 2008 and August 2009 Roma in Hungary were subjected to a series of Molotov cocktail attacks and shootings in which six people died. Among the victims were a couple in their forties, an elderly man, a father and his four-year-old boy, and a single mother with a 13-year-old daughter.

“The Hungarian authorities have a duty to prevent discrimination and to ensure justice for victims of hate crimes. This includes the obligation to investigate whether or not racial and ethnic hatred or prejudice played a role in these and any similar attacks,” said Nicola Duckworth, Europe and Central Asia Programme Director.

“By combating racism and racial violence, the authorities will send an important message that diversity should not be perceived as a threat. They must sent a clear message that racism will not be tolerated.”

Hungarian law criminalizes incitement of hatred and racist crimes. However, the number of indictments and convictions on charges of racially motivated attacks appears low when compared to the number of reports of such attacks collated by NGOs.

Hungarian police said that there were 12 racially motivated attacks on Roma communities in 2008 and six in 2009. However NGOs recorded 25 racially motivated attacks in 2009 and 17 attacks in 2008.

This gap is attributed to the underreporting of hate crimes by victims often because of fear or by the failure of the police and prosecutors to take into account the racist motive of offences.

Many of the Roma victims interviewed by Amnesty International were traumatised and not aware of the support services or how to access them.

“The failure to record, investigate, prosecute, punish racially motivated crimes and provide remedies for the victims is letting down the Romani community in Hungary,” Nicola Duckworth said.

“The government is obliged under international law to combat discrimination and a key part of that is collating information on the existence and extent of hate crimes.”

Amnesty International also calls on the Hungarian authorities to:

  • Ensure that members of the Romani community, as well as members of other vulnerable groups are protected from violence;
  • Ensure that police officers and prosecutors receive training on the nature of hate crimes and the role of police in combating them;
  • Work with Roma self-governments, NGOs and human rights organizations to encourage Roma to report hate crimes and ensure that the victims have access to redress, including access to justice, rehabilitation and compensation.

Cases

In the early morning of 23 February 2009, 27-year-old Róbert Cs. and his four-year-old son were both shot dead when they attempted to escape a house set on fire by Molotov cocktails in the village of Tatárszentgyörgy in Pest County. Although shots had been heard, the initial police investigation treated the case as an accident. Only after the intervention of Viktória Mohácsi, then a Member of the European Parliament, investigators found the bottles used for the Molotov cocktails, as well as lead shot and shot cartriges.

The police report was changed after the autopsy which confirmed that Róbert and his son were shot dead. The Independent Police Complaints Board concluded that the failure of the police to treat the murder as a hate crime seriously hindered the investigation and thus violated the rights of the victims.

On 15 June 2008, a 14-year old Romani boy K.H. and his cousin F.N. were stabbed by a 40-year old man following a verbal argument in a pub in a village of Fényeslitke.

According to a court judgement, the man started an argument with the victims because he resented the fact that F.N. had turned his back to him while the man was standing at the bar. K.H. and F.N. decided to leave the pub. Once they reached the door, K.H. allegedly told the man: “If you want something, let’s go out.” The man took out a 11 cm-long and 2.5 cm-wide pocket knife and stabbed K. H. three times in the chest. He then stabbed also F.N. in the chest and fled. K.H. died at the scene as a result of the stab wounds. F.N. suffered life-threatening injuries. F.N.’s and K.H.’s families were reportedly not provided with adequate advice and support during the investigation. The legal representative of K.H.’s family alleged that racial motivation was not pursued during the investigation. The victim’s legal representative told Amnesty International that he had identified two witnesses who claimed they heard the offender saying he would carry out the crime because “No Roma should turn his back on him”.

Background

Roma in Hungary are severely affected by poverty - seven times more than non-Roma. They are marginalized and discriminated against in their access to education, housing and employment. Romani children are frequently placed in special education designed for children with mental disabilities and are segregated in separate Roma-only classes and schools. Discriminatory rules and practices of local authorities towards Romani families impede their access to social housing. The unemployment rate of Roma is estimated to be 70 per cent, more than 10 times the national average.