Mindez újabb bizonyítéka annak, hogy a szegénység nem csupán alacsony jövedelmet jelent, hanem egyben a jogfosztottság, bizonytalanság és kirekesztettség állapota. Az etnikai előítéletek ellen a társadalom peremén tiltakozók hangjai nem hallatszanak a magyar közbeszédben. Az Amnesty International felszólítja a magyar hatóságokat, hogy törvényes eszközökkel biztosítsák, hogy a köztisztviselők és állami alkalmazottak, beleértve a rendőröket is, ne tehessenek büntetlenül olyan jellegű kijelentéseket, amelyek a romákat megbélyegzik, félelmet gerjesztenek vagy gyűlöletet szítanak a roma közösségekkel szemben.
 
Az Európai Rasszizmus és Intolerancia-ellenes Bizottság (ECRI) jelentése alapján egyértelműen elmondható, hogy Magyarországnak nem sikerült féken tartania a közbeszédben egyre nagyobb teret nyerő rasszista megnyilvánulásokat. Ennek egyik oka lehet, hogy a véleményszabadság magas szintű alkotmányos védelme miatt csak a rasszista megnyilvánulások legszélsőségesebb formái büntethetők. A jelentés továbbá arra szólít, hogy a hatóságok határozottabban alkalmazzák a gyakorlatban a rasszizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos büntetőjogi rendelkezéseket, mert fennáll annak a veszélye, hogy az esetlegesen faji indíttatású bűneseteket nem vizsgálják ki kellő következetességgel. Ezt támasztja alá az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) véleménye, mely szerint Magyarországon a rendőrség, az ügyészség és a bíróság ritkán állapít meg rasszista indítékot. 2006-ban pl. a Legfőbb Ügyészség csupán 13 esetet regisztrált nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja ellen elkövetett erőszakként, vagy közösség elleni izgatásként. További aggodalomra ad okot, hogy az elmúlt évben legalább 10 romák lakta házra támadtak fegyverrel vagy Molotov-koktéllal. Az Amnesty International felszólítja a rendőrséget, hogy haladéktalanul és hatékonyan akadályozza meg, illetve vizsgálja ki a romákat érő támadásokat. A kormánynak biztosítania kell továbbá, hogy a rendőrség különleges iránymutatást és képzést kapjon a rasszista indítékból elkövetett támadások felderítéséhez és kivizsgálásához.
 
A rasszista közbeszéd és agresszió elleni fellépés alapvető fontosságú, de nem elégséges lépés a romák társadalmi integrációjának megteremtésében. A térség országainak, köztük Magyarországnak pontos mutatók mentén kell értékelnie a romák társadalmi integrációját célzó programokat, többek között a Roma Integráció Évtizede Programot (RIÉP), és azok tartalmáról és eredményeiről rendszeresen tájékoztatnia kell a közvéleményt. Ahhoz, hogy a romák nagyobb arányban szólhassanak bele a róluk folytatott közbeszédbe, és részt vehessenek az élethelyzetüket meghatározó vagy éppen javító programok tervezésében, kivitelezésében és ellenőrzésében, szükséges a roma civil szerveződések és a kisebbségi önkormányzatok érdekérvényesítő képességének megerősítése, csakúgy, mint a helyi önkormányzatok elkötelezettsége az integrációs programok végrehajtásában. A romák integrációja érdekében hozott intézkedések értékelésében komoly akadály az etnikai hovatartozást feltüntető adatok alkalmazásának tilalma. Az elszámoltathatóság érdekében ki kell dolgozni olyan adatgyűjtési mechanizmust, amely az európai normáknak eleget téve védi a személyes adatokat és az önazonossághoz való jogot, és mindemellett lehetővé teszi, hogy többek között az oktatás, az egészségügy, és a foglalkoztatás terén mérhetőek legyenek a romákat célzó integrációs erőfeszítések.