A lett leszbikusok, homoszexuálisok, biszexuálisok és transzvesztiták szervezete, a Mozaika által rendezett felvonulás 2009. május 8-án megkapta az engedélyt a Rigai Városi Tanácstól. Tekintve a felmerült biztonsági kockázatokat, amelyek az ellen-tüntetőkkel kapcsolatos esetleges konfliktusok miatt merültek fel, megegyeztek abban, hogy a felvonás a Vermandarzs Parkban és az azt körülvevő néhány utcában lesz.
Ma a Rigai Városi Tanács többsége nyílt levelet írt a Városi Tanács vezetőjének, Andris Grinbergs-nek, akit arra szólítottak fel, hogy vonja vissza a felvonulásra adott engedélyt, azon az alapon, hogy az közszemérem-sértő és fenyegeti a közbiztonságot.
 
A Tanács tagjai azt mondták, amennyiben a Tanács vezetője nem vonja vissza az engedélyt május 14. 16 órai határidővel, akkor egy szavazással tennék lehetetlenné a döntést a Városi Tanácsban.
„A felvonulás betiltása jogszerűtlen lenne a lett törvények értelmében,” mondta Nicola Duckworth, az Amnesty International Európai és Közép-Ázsiai Programjának igazgatója. “Ezen kívül megsértené a Baltikumban élő leszbikus, homoszexuális, biszexuális és transzszexuális emberek szabad véleménynyilvánítási és gyülekezési jogait. “
 
Az Amnesty International felszólítja a lett hatóságokat, hogy garantálják a Baltic Pride rendezvény megrendezését, az eredeti feltételeknek megfelelően, és hogy elégséges védelmet biztosítsanak a felvonulók számára az ellentüntetők erőszakos megnyilvánulásaival szemben.
 
Háttér információk:

23 európai országból 75 Amnesty International aktivista fog Rigába utazni, hogy részt vegyenek a felvonuláson, és hogy szolidaritásukat fejezzék ki az észt, lett és litván leszbikus, homoszexuális, biszexuális és transzszexuális emberek felé.
 
A nemzetközi emberi jogi törvények szerint a szabad véleménynyilvánítást, a békés gyülekezést és egyesülést nem lehet korlátozni vagy betiltani csupán azon az alapon, hogy ez sokkoló, bántó vagy sértő lenne. Így egy békés gyülekezést nem lehet korlátozni, csak azért, mert az sért egyes egyéneket vagy csoportokat. Ezen felül, az államok kötelesek megvédeni a békés gyülekezők jogait, még akkor is, ha egy békés összejövetelre erőszakos ellentüntetésekkel reagálnának.