"Ha nem lesz mindenre kiterjedő, pártatlan ENSZ-vizsgálat, és az áldozatok nem kapnak kártérítést, a történelem megismételheti önmagát. Hiányzik a politikai akarat az ezernél is több civil legyilkolásáért felelős személyek megbüntetésére, ez pedig az áldozatok elárulása, és menlevél esetleges további vérontásra", mondta Malcolm Smart, az Amnesty International közel-keleti és észak-afrikai programigazgatója.

Az Amnesty International a háború alatt és után vizsgálta a nemzetközi emberi jogoknak az izraeli hadsereg, illetve a Hezbollah harcosai által elkövetett megsértéseit, köztük háborús bûnöket, és megállapításait tavaly három jelentésben tette közzé. Mivel az érintett felek semmi hajlandóságot nem mutattak a jogsértések kivizsgálására, az AI felszólította az ENSZ-t, hogy hozzon létre egy pártatlan, független és széles jogkörrel rendelkező vizsgálóbizottságot, amely feltárja annak bizonyítékait, hogy mind a Hezbollah mind Izrael követett el nemzetközi emberi jogokat sértő akciókat. A bizottság az áldozatok kárpótlásáról is rendelkezne.

A nemzetközi közösségből azonban hiányzott a politikai akarat ilyen vizsgálat lefolytatására. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa lenne az a testület, amely az érintett felek beleegyezése nélkül is dönthetne ilyen ügyekben, ám az ott és hasonló testületekben észlelhető elfogultság eredményeként az áldozatok jogorvoslat nélkül maradtak.

Az a tény viszont, hogy a BT vizsgálóbizottság létrehozását határozta el Rafik Hariri volt libanoni miniszterelnök meggyilkolásával és más politikai gyilkosságokkal vádolt személyek felelősségre vonása céljából, azt mutatja, hogy ahol van kellő politikai akarat, ott létrehozhatók az igazság kiderítésére szolgáló mechanizmusok. Az Amnesty International üdvözli a vizsgálóbizottság létrehozását, de változatlanul sürgeti a Libanonban - többek között múlt év július-augusztusában - elkövetett bûncselekményekre és jogsértésekre vonatkozó átfogó stratégia kialakítását.

A hadsereg tevékenységét vizsgáló izraeli bizottság csak katonai stratégiai kérdésekkel foglalkozott. Az izraeli hadsereg által elkövetett háborús bûntettek kivizsgálására és az elkövetők felelősségre vonását célzó eljárások kialakítására kísérletet sem tett. Libanonban pedig semmiféle hivatalos vizsgálatot nem folytattak. Az ENSZ Emberi Jogok Tanácsa által kijelölt vizsgálóbizottság felemás felhatalmazást kapott: csak izraeliek által elkövetett jogsértések bizonyítékait kereste.
Izraelnek, Libanonnak és minden más erre képes országnak vizsgálnia kell a háborús bûntettekkel gyanúsított személyeket, és alapos gyanú esetén bíróság elé kell őket állítania.

A konfliktus ugyan az ENSZ közvetítésével létrejött tûzszünettel 2006. augusztus 11-én véget ért, hatásaitól azonban ma is szenved a lakosság.
Dél-Libanonban az izraeli hadsereg által főleg a konfliktus utolsó 72 órájában, tehát a tûzszünet aláírása és hatályba lépése közötti időben ledobott fürtös - más néven kazettás - bombák sok embert megöltek vagy megsebesítettek. Az ENSZ egyik szervezete, a United Nations Mine Action Coordination Centre (UN-MACC) 922 helyszínt jelölt meg, ahol fürtös bombák és más lőszerek fel nem robbant, még életveszélyes maradványai hevernek. Számításuk szerint ezek összegyûjtése akár egy évnél is több időbe telhet. A szervezet szerint a tûzszünet életbe lépése és 2007. június 20. között az előzőleg fel nem robbant fürtös bombáktól 32 személy (24 civil és nyolc tûzszerész) vesztette életét, és 210 személy sebesült meg Dél-Libanonban.

"Az Amnesty International felszólítja Izraelt, jelölje meg azokat a helyeket, ahova fürtös bombákat dobott. Ez létfontosságú ahhoz, hogy a területeket megtisztíthassák és elkerülhetők legyenek a további veszteségek", mondta Malcolm Smart.

A szervezet ugyancsak felszólítja az izraeli kormányt, hogy hirdessen moratóriumot mindenféle kazettás lőszerre, és adja át a Dél-Libanonban az elmúlt évek során elaknásított területek térképét.

"A Biztonsági Tanács hirdessen fegyverembargót Izraelre és a Hezbollah-ra egyaránt, amely mindaddig legyen érvényben, míg megszületnek azok az eljárások, amelyek biztosítják, hogy fegyvereket nem használnak a nemzetközi emberi jogok súlyos megsértésére", tette hozzá Malcolm Smart.

Az Amnesty International ismételten felszólítja a Hezbollah-ot, adjon tájékoztatást a 2006. július 12-én elfogott két izraeli katonáról, és haladéktalanul tegye lehetővé a Nemzetközi Vöröskeresztnek a velük való találkozást.