Egy új, a mai napon kiadott jelentésben a szervezet felszólította a hatóságokat, hogy sürgősen töröljék el a jogszabályt, vagy módosítsák az ország büntető törvénykönyvét, és addig is tegyenek meg mindent a 2002-ben a bírói testület által a megkövezés alkalmazására kibocsátott moratórium betartásáért.

"Örömmel vesszük a jelenlegi reformtörekvéseket és jelentéseket, miszerint a Majles (az iráni parlament) a büntető törvénykönyv módosításáról folytat vitát, amely lehetővé tenné legalább néhány megkövezés általi ítélet felfüggesztését olyan esetekben, amikor ezt 'célszerûnek' tekintik", mondta Malcolm Smart az Amnesty International Közel-Kelet és Észak-Afrika Programjának Igazgatója. "De a hatóságoknak meg ennél is többet kell tenniük. Lépéseket kell tenniük azért, hogy az új büntető törvénykönyv nemcsak megtiltsa a megkövezés általi halálbüntetést, de arra se adjon lehetőséget, hogy bármilyen más módon bárkit is kivégezzenek házasságtörésért."

Az iráni büntető törvénykönyv előírja a megkövezés általi halálbüntetést. Még azt is megszabja, hogy a kövek elég nagyok legyenek ahhoz, hogy fájdalmat okozzanak, de ne legyenek akkorák, hogy az áldozat azonnal meghaljon. A büntető törvénykönyv 102-es cikkelye szerint a férfiakat derékig, a nőket pedig mellmagasságig kell a földbe temetni a megkövezés általi kivégzéshez. A 104-es cikkely a házasságtörésért járó büntetésre hivatkozva előírja, hogy a felhasznált kövek "ne legyenek akkorák, hogy egy-két ütéssel végezzenek a személlyel; de ne legyenek olyan kicsik sem, hogy már nem tekinthetőek köveknek".

Az igazságszolgáltatási rendszer súlyos hibái gyakran eredményeznek méltánytalan bírósági eljárást, a halálbüntetések esetében is. A 2002-es moratórium, illetve a megkövezés általi halálbüntetés jelenlegi alkalmazását tagadó hivatalos cáfolatok ellenére továbbra is érkeznek jelentések ilyen esetekről. Qazvin tartományban, a Takestan közelében lévő faluban, Aghche-kand-ban Ja-far Kiani-t 2007. július 5-én halálra kövezték. A férfit a Mokarrameh Ebrahimi-vel elkövetett házasságtörésért ítéltek el,  akitől két gyermeke volt, és akit szintén megkövezés általi halálbüntetéssel sújtottak. A halálra kövezést a kivégzés felfüggesztését előíró rendelet és a 2002-es moratórium ellenére is végrehajtották.

Ez volt az első hivatalosan megerősített halálra kövezés a moratórium bevezetése óta, habár egyes források szerint Mashhad-ban 2006 májusában egy férfit és egy nőt halálra köveztek. Félő, hogy Mokarrameh Ebrahimi is erre a sorsra jut. Jelenleg Choubin börtönében, Qazvin tartományban van, az értesülések szerint egyik gyermekével.

Az Amnesty International ugyanúgy aggodalmát fejezi ki a további nyolc nő és két férfi életéért, akik a többi áldozathoz hasonlóan végezhetik, és akik esete az új jelentésben ismertetésre kerül.

A megkövezés általi halálbüntetésre ítéltek nagy többsége nő. A nők aránytalanul nagy mértékben szenvedik el ezt a büntetést. Ennek egyik legfőbb oka, hogy nem kezelik őket egyenrangúan a törvény és a bíróság előtt, ami egyértelmûen a méltányos bírósági eljárásra vonatkozó nemzetközi normák megszegése. Különösen azért vannak kitéve tisztességtelen bírósági eljárásnak, mert köztük jóval több az írástudatlan, mint a férfiak között, és ezért közülük többen írnak alá olyan bûncselekményt beismerő vallomást, amelyet el sem követtek. A nőket az élet más területein érő megkülönböztetés miatt is valószínûsíthetően többször ítélnek el házasságtörés vádjával.

A sötét valóság ellenére is van remény arra, hogy a halálra kövezést Iránban teljesen el fogják törölni a jövőben. A helyi emberi jogvédők bátor erőfeszítéseket tesznek Iránban, és a 2006 májusi mashhad-i halálra kövezést követően elindították az "Örökre állítsuk meg a halálra kövezést" kampányukat. Munkájuk eredményeként négy nőt és egy férfit sikerült már megmenteniük, akik név szerint Hajieh Esmailvand, Soghra Mola-i, Zahra Reza-i, Parisa A és férje, Najaf. Ezenfelül egy másik nő, Ashraf Kalhori halálbüntetését is átmenetileg felfüggesztették.

"Arra ösztönözzük az iráni hatóságokat, hogy fordítsanak figyelmet a felhívásunkra és azokra az irániakra, akik fáradhatatlanul azon igyekeznek, hogy ennek az embertelen gyakorlatnak vége legyen," mondta Malcolm Smart.

Ám ezekért az erőfeszítésekért magas árat kell fizetni. Az iráni tüntetőknek újabb zaklatással és megfélemlítéssel kell szembenézniük a hatóságok részéről. 2007 márciusában Teheránban 33 nőt tartóztattak le, amikor 5 női emberi jogvédő pere ellen tiltakoztak. Közöttük volt Asieh Amini, Shadi Sadr és  az "Örökre állítsuk meg a halálra kövezést" kampány egy másik vezető tagja, Mahboubeh Abbasgholizadeh. A letartóztatottak közül harmincegy személyt március 9-ével elengedtek. Mahboubeh Abbasgholizadeh-t és Shadi Sadr-t csak március 19-én engedték szabadon 200 millió touman (több mint US$215 000) óvadék fejében. Elképzelhető, hogy pert indítanak ellenük, valószínûleg "rendzavarás" és "az állambiztonság megsértésének" vádjával.

Az iráni emberi jogvédők hisznek abban, hogy a helyi erőfeszítéseket támogató nemzetközi nyilvánosság és nyomás segítségével változás érhető el az országban.

A jelentést angolul itt olvashatja.