17 évnyi börtön után február 22-én szabadon engedték Muhammad Bekzhanovot, a világ leghosszabb ideje börtönben lévő újságíróját.

„Muhammad 17 rettenetesen nehéz és hosszú évet töltött az üzbég rácsok mögött. Bekzhanovot egy tisztességtelen eljárás után, kínzással kikényszerített vallomás után ítélték . Muhammad bűne az volt, hogy kritizálni merte az üzbég kormányt. Bekzhanov a világ leghosszabb ideig fogvatartott újságírója volt.” - mondta Denis Krivosheev, az Amnesty International európai és közép-ázsiai igazgatóhelyettese.

Bekzhanovot 1999-ben tartóztatták le, miután azzal vádolták meg, hogy több taskenti terrortámadásban is részt vett. Bekzhanovot ekkor már hosszú ideje zaklatták a hatóságok, egyrészt azért, mert a betiltott Erk szerkesztője volt, másrészt mivel testvére, Muhammad Salih vezette az ellenzéki Üzbegisztáni Emberek Mozgalma nevű pártot.

Bekzhanovot a börtönben kínozták: gumibottal verték, fojtogatták és elektromos árammal sokkolták. Arra kényszerítették, hogy „ismerje be”, államellenes bűncselekményeket követett el. A bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy csak a kínzások miatt tett beismerő vallomást, és nem indított vizsgálatot sem az ügyben. 1999-ben 15 év börtönre ítélték.

Bár egy 2003-as amnesztia során a büntetését közel négy évvel csökkentették, 2011 decemberében - alig három hónappal a szabadulása előtt - további 5 évre ítélték, mert állítólag megszegte a börtönszabályzatban foglaltakat. Elvileg tavaly decemberben kellett volna szabadon engedni, de a remény szertefoszlott, miután bejelentették, hogy Bekzhanovot magánzárkába csukták. A magánzárkát általában fegyelmi intézkedésként alkalmaznak Üzbegisztánban, amelynek elrendelése után rendszeresen meghosszabbítják a fogvatartás idejét is. Ezúttal erre szerencsére nem került sor.

„Nagyon örülünk Muhammad Bekzhanov szabadságának, de továbbra is követeljük, hogy vizsgálják ki a kínzással kapcsolatos vádakat, a felelősöket pedig állítsák bíróság elé.” - mondta Denis Krivosheev.

Az Amnesty International egyelőre nem tudott közvetlen kapcsolatba lépni Muhammad Bekzhanovval.