Sürgős akció

Halálbüntetés 17 évesen

Irán (Iszlám Köztársaság), Az akció indult: 2015/12/4, A petíció aktív

Saman Naseemot, az iráni kurd kisebbség egy tagját halálra ítélték, amiért államellenes fegyveres tevékenységben vett részt, és amely a Forradalmi Gárda egy tagjának halálához vezetett. Az eseményekkor Saman még nem volt 18 éves. Tárgyalása nyilvánvalóan tisztességtelen volt. A bíróság felhasználta ellene kényszer alatt tett vallomását, figyelmen kívül hagyva azt, hogy kijelentéseit kínzás alatt tette, és hogy ujjlenyomatát úgy vették le, hogy közben be volt kötve a szeme.

Legfrissebb hírek

12/52015

Mongólia: Történelmi szavazás a halálbüntetés eltörléséről

A mongol parlament a legújabb, mely a történelemkönyvekbe száműzte a halálbüntetést. Ez az emberi jogok jelentős győzelmét jelenti az országban – közölte az Amnesty International. Tovább


Saman Nassemot 2011. július 17-én tartóztatták le egy a Forradalmi Gárda és a fegyveres ellenzéki csoport, a Kurdisztáni Szabad Élet Pártja (PJAK) között kitört tűzpárbaj után az iráni Nyugat-Azerbajdzsán tartományhoz tartozó Sardasthban. A bírósági iratok szerint az összecsapás során a Forradalmi Gárda egy tagja életét vesztette, három másik pedig megsebesült. Saman állítása szerint ő csupán a levegőbe lőtt, és nem a Forradalmi Gárda tagjaira. Letartóztatásakor 17 éves volt.

Miután a Forradalmi Gárda általi letartóztatta a Hírszerzési Minisztérium büntetés-végrehajtási intézetébe vitték a Nyugat-Azerbajdzsán tartománybeli Urmiába, ahol két hónapon át tartották fogva anélkül, hogy ügyvéddel vagy a családjával találkozhatott volna. 2011 szeptemberében vallomásra kényszerítették, amelyet aztán az állami televízióban is bemutattak. 2011. szeptember 27-én átszállították a sardashti börtönbe.

A bírósági dokumentumok szerint a nyomozás korai szakaszában (amikor nem volt ügyvédje) Saman elismerte, hogy 2011 júliusában rálőtt a Forradalmi Gárda tagjaira. Ezzel szemben ő az első bírósági tárgyalás alkalmával visszavonta ezt a nyilatkozatát, és azt állította, hogy csupán a levegőbe lőtt, és egyébként sem ismerte a kikényszerített vallomás tartalmát, mivel az egész kihallgatás során be volt kötve a szeme.

Azt is elmondta a mahabadi Forradalmi Bíróságnak, hogy fogva tartása ideje alatt megkínozták őt. Állítása szerint a kihallgatások során fejjel lefelé, bekötött szemmel lógatták őt le a plafonról, valamint, hogy kihallgatói anélkül vették le ujjlenyomatát a vallomásához, hogy vele ismertették volna annak tartalmát. A bíróság állítólag elutasította, és hazugságnak nyilvánította állításait. A hatóságok nem indítottak nyomozást a bíróságon elhangzott, a fogva tartása közbeni bánásmóddal kapcsolatban tett állításaival kapcsolatban.

Saman Naseemot először 2012 januárjában ítélte halálra a Forradalmi Bíróság, azonban 2012 augusztusában a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette az ítéletet, és egy alacsonyabb szintű bíróság elé utalta az ügyet újratárgyalásra, mert a vád szerint a bűncselekmény elkövetésekor még nem töltötte be a 18. életévét.

2013 áprilisában egy másik bíróság ismét halálra ítélte az „Isten elleni cselekedet (moharebe), és földi gonoszság (ifsad fil-ard)” bűnei miatt PJAK-beli tagsága alapján, amiért fegyveres tevékenységben vett részt a Forradalmi Gárda ellen. Ezen, homályosan megfogalmazott bűncselekmények sértik a jogszerűség és jogbiztonság elveit azzal, hogy túl tágan és sokféleképpen értelmezhetők, és nem teljesítik a büntetőjogban elvárt egyértelműség és precizitás követelményeit. Ebből következik, hogy a nemzetközi emberi jogok értelmében nem ismerhetők el bűncselekményként.

Az újratárgyalás során a bíróság ismét felhasználta azt a vallomást, amit a kihallgatása során kínzással kényszerítettek ki belőle. Bár a bírósági dokumentumokban van utalás arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság arra való tekintettel, hogy a bűncselekmények elkövetésekor Naseem még nem volt 18 éves, megsemmisítette az ítéletet, de az nem világos, hogy a bíróság ezt egyáltalán figyelembe vette-e az ítélet meghozatalakor, és ha igen, akkor milyen mértékben. A bíróság szerint Saman Naseem az után csatlakozott a PJAK-hoz, hogy politikai és teológiai tanulmányokat folytatott, ennélfogva teljes ismeretében és tudatában volt annak, hogy a csoport célja a rendszer megdöntése volt.

Háttér

A 2013 májusában hatályba lépett, átdolgozott iszlám büntető törvénykönyv értelmében bizonyos esetekben továbbra is ki lehet végezni olyan, a bűncselekmény elkövetésekor 18. életévüket még be nem töltött elítélt személyeket, akik qesas- (a szemet szemért elvet követő büntetés), illetve hodud- (az iszlám jog által előre meghatározott bizonyos bűncselekmények, és az értük járó büntetések köre) bűncselekményeket követtek el. Ezzel szemben az iszlám büntető törvénykönyv 91. cikke az ezekbe a kategóriákba sorolandó bűncselekmények esetén megengedi, hogy eltérjenek a halálos ítélettől, amennyiben a fiatalkorú elítélt nem fogta fel bűntettének természetét, vagy annak következményeit, illetve, ha kétségek merülnek fel az elítélt szellemi képességeit illetően. Az iszlám büntető törvénykönyv alapján az „Isten elleni cselekedetek, és a földi gonoszság” hodud-bűnök.

A Legfelsőbb Bíróság 2013 decemberében jóváhagyta a Saman Naseemre kirótt halálbüntetést. Bármikor kivégezhetik, mivel ítéletét megküldték a büntetések végrehajtásáért felelős hivatalnak. A fiatalkorú elítéltekre (vagyis, akik 18 év alatt voltak, amikor megvádolták őket) a nemzetközi jog értelmében szigorúan tilos halálbüntetést kiszabni, ez derül ki a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányának (ICCPR) 6(5). cikkéből, valamint a a gyermekek jogairól szóló egyezmény (CRC) 37. cikkéből is. Irán mindkét dokumentumot elfogadta.

A CRC 37(d)., valamint 40(20(b)(ii) cikkei biztosítják a szabadságuktól megfosztott vagy bűncselekménnyel gyanúsított gyermekek jogi, és más megfelelő segítséghez való jogát, hogy előkészíthessék, és bemutathassák védelmüket – ezen segítséget minél hamarabb meg kell adni számukra. A gyermekek mindenek felett álló érdekeit kell olyan esetekben szem előtt tartani, amikor gyerekek érintettek jogi eljárásokban, és amelyek különös odafigyelést igényelnek a gyerekek azon jogainak tiszteletben tartása érdekében, hogy ne legyenek olyan nyomás alatt, hogy saját bűnösségüket bevallják, vagy hogy saját maguk ellen valljanak.

A Gyermekek Jogainak Bizottsága tágan értelmezi a kényszerítés tilalmát, mivel a gyerekek - korukból, fejlettségi szintjükből kifolyólag, ha megfosztják őket szabadságuktól, vagy mert nem értik, mi történik velük, félnek az ismeretlen következményektől, esetleg enyhébb büntetést, szabadulást ígérnek nekik - könnyen irányíthatók úgy, hogy magukra nézve végül terhelő vallomást tegyenek.

Azok, akik az általuk állítólag elkövetett bűncselekmény elkövetésekor még nem töltötték be 18. életévüket, a nemzetközi jog értelmében gyereknek tekintendők, kivégzésük pedig ennél fogva szigorúan tilos.

Az ICCPR-hez és a CRC-hez csatlakozott országként Irán elfogadta, hogy nem végez ki elítélt gyerekeket. Ennek ellenére Irán továbbra is szab ki halálos ítéletet, és hajtja végre azt elítélt gyerekeken. A CRC-t felügyelő Gyermekek Jogainak Bizottsága szerint Irán elköteleződése amellett, hogy nem hajt végre az iszlám joggal szemben álló rendelkezéseket, aggodalomra ad okot, mivel ezzel összeférhetetlenné válik az egyezmény szándékával és céljával.

Irán azon maroknyi ország közé tartozik, amelyek még mindig hajtanak végre halálos ítéleteket fiatalkorú elítélteken. 2014 folyamán az Amnesty International legalább 14 olyan személy kivégzéséről szerzett tudomást, akik az általuk állítólag elkövetett bűncselekmények elkövetésekor még nem voltak 18 évesek. 2013-ból az Amnestynek legalább 8 fiatalkorú elítélt kivégzéséről van tudomása Iránban, a valós számok azonban még ennél is magasabbak lehetnek. Az ENSZ főtitkárának 2014 augusztusában a Közgyűlés felé tett jelentése szerint jelenleg legalább 160 fiatalkorú elítélt vár a kivégzésre. Az Amnesty International rögzítette más, Iránban halálra ítélt, és így a kivégzés veszélyében forgó fiatalkorúak eseteit is, köztük Rasoul Holoumiét, akit 2010 októberében ítéltek halálra qesas alapján. A bíróság emberölés bűntettében ítélte el őt, mert állítólag egy 2009 szeptemberi konfliktus alkalmával egy kemény tárggyal fejbe dobott egy másik fiút, aki aztán belehalt sérülésébe. Az iráni emberi jogi helyzetért felelős különmegbízott 2014 szeptemberében az ENSZ-főtitkárnak tett jelentésében azt állította, hogy csak 2014-ben legalább 8 olyan személyt végeztek ki Iránban, akik állítólagos bűnük elkövetésekor még nem töltötték be a 18-at.

Minden eset

Szólítsd fel online:

További információt kérek az új esetekről e-mailen vagy SMS-ben

Aláírásod feldolgozás alatt, kérlek várj...

Támogathatod az ügyet levél küldésével postán.

Mutasd a petíciót, amelyeket kiküldünk.

Petíció címzettje(i):

  • Sadegh Larijani ajatollah: A Bírói testület vezetője, A Bírói testület vezetőjének Hivatala

Követeljük:

  • A tárgyalás igazságos legyen és feleljen meg Irán nemzetközi kötelezettségeinek, amelyek teljes mértékben tiltják a halálbüntetés kiszabását azokkal szemben, akik 18 éves kor alatt követtek el bűncselekményt
  • A kínzással kikényszerített “vallomások” ne legyenek felhasználhatóak bizonyítékként a bíróságon
  • Saman Naseem kapjon ügyvédet, láthassa családját és kapja meg a számára szükséges orvosi ellátást