Megkínozták, megverték és halálra ítélték Mosest

Nigéria, Az akció indult: 2014/11/11, A petíció aktív

Moses Akatugba 16 éves volt, amikor 2005 novemberében fegyveres rablás vádjával letartóztatták, amit saját bevallása szerint nem követett el. Több mint három hónapot töltött fogságban, és állítja, hogy csak azt követően tett vallomást, hogy megkínozták. 2013. november 12-én, 24 éves korában, nyolc évnyi börtön után került sor a tárgyalásra, ahol halálra ítélték beismerő vallomása és az áldozat tanúvallomása alapján.

Legfrissebb hírek

6/22015

Nigéria: Kiszabadult a megkínzott Moses Akatugba – megrendítette az élete megmentéséért folytatott kampány

Múlt hét csütörtökön kegyelmet kapott a megkínzott Moses Akatugba – akit három mobiltelefon ellopásáért jogtalanul halálra ítéltek – azt követően, hogy az Amnesty International támogatói a világ minden tájáról összefogva intenzív kampányt folytattak a szabadon engedéséért. Tovább

6/22015

Kiszabadult a börtönből Moses!

Ma délután szabadon engedték a férfit. Tovább

5/292015

Kegyelmet kapott Moses!

Megmenekült a haláltól Moses Akatugba! Tovább

3/32015

A kormányzó egyelőre mossa kezeit Moses ügyében

A kormányzó szerint csak akkor kaphatna Moses Akatugba kegyelmet, ha ügyvédei visszavonnák a fellebbezésüket. Tovább

7/92014

Moses hálás az Amnesty Internationalnek

Moses levelet küldött az Amnesty nigériai szekciójának. Tovább


Az édesanyja szerint senki nem értesítette őket fiuk hollétéről, miután letartóztatták. Csak másnap szerzett tudomást az esetről egy nőtől, aki azon az utcán árulta portékáit, ahol Moses Akatugbát letartóztatták. Moses elmondta, hogy a letartóztatása során a katonák a fejét és hátát ütötték, átlőtték a kezét, illetve később a rendőrősön is megkínozták. Azt is elmondta, hogy először a katonai támaszponton tartották fogva, ahol a katonák egy ismeretlen férfi hulláját mutatták meg neki, és azt akarták, hogy azonosítsa. Amikor nem sikerült azonosítania a halott férfit, összeverték, majd a Delta állambeli Epkan rendőrségre vitték, ahol további kínzásnak és embertelen bánásmódnak vetették alá.

Moses elmondása szerint a rendőrőrsön machetével és gumibottal ütötték. Egy jogvédőnek elmondta, hogy összekötözték, és több órára fellógatták a vallatószobában. Azt is elmesélte, hogy a nyomozók fogóval tépték ki a körmeit, hogy rávegyék két, a rendőrség által már előre megírt „beismerő” vallomás aláírására.

Moses Akatugba éppen érettségi vizsgája eredményére várt, amikor letartóztatták. Moses szerint sok osztálytársa egyetemen vagy más felsőoktatási intézmény falai közt folytatta tanulmányait. Azt is elmondta, hogy néhányuk jelenleg különféle nigériai szervezeteknél dolgozik. Moses Akatugba azt is megosztotta az Amnesty Internationallel, hogy orvosnak akart tanulni, hogy eleget tegyen édesapja kívánságának.

Moses az utóbbi nyolc évet családja nélkül töltötte el. Havonta csak kétszer találkozhat családjával, amióta 2006 márciusában átszállították a börtönbe,

A bírósági eljárás ideje alatt ügyvédje tárgyaláson belüli tárgyalást követelt, hogy kivizsgálják a rendőrtisztek felelősségét a kínzással kapcsolatos vádakban. Azonban a nyomozást lefolytató és a kínzásért állítólagosan felelős rendőrtisztek nem jelentek meg a tárgyaláson, így 2013 novemberében Moses Akatugbát pusztán Mr. Mazino bíróság előtt tett vallomása és a kínzással kikényszerített vallomások alapján elítélték.

Ügyvéde amellett érvelt, hogy az, hogy a férfi alibijének sosem jártak utána, hogy a tanúvallomás ellentmondásos volt, valamint, hogy a vád képtelen volt behívni a rendőrtisztet, aki a nyomozást lefolytatta, elegendő lett volna ahhoz, hogy felmentsék Mosest a vádak alól. Végül Moses Akatugbának esélye sem volt fellebbezni a bírósági döntés ellen az általa elszenvedett kínzás miatt.

Moses Akatugba sosem kerülhetett volna halálsorra, mivel kiskorú volt a feltételezetten elkövetett bűncselekmény idején. A nemzetközi jog világos kimondja, hogy tizennyolc éven aluli gyermeket nem lehet halálra ítélni.

Háttér

A nigériai igazságügyi rendszer rendkívül gyenge, működését mélyreható korrupció és az emberi jogok folyamatos megsértése jellemzi. A hatóságok sokszor bizonyíték nélkül fognak el és tartóztatnak le embereket, anélkül, hogy bármivel is tudnák bizonyítani a törvénysértések gyanúját. A beismerő vallomások gyors megszerzése érdekében a rendfenntartó erők kínozzák és börtöncellában tartják a gyanúsítottakat, így megsértve a kínzás és más embertelen, kegyetlen vagy megalázó bánásmódot tiltó nemzetközi szabályokat. A foglyoktól gyakran megtagadják a kapcsolattartást, nem beszélhetnek családjukkal, sőt orvossal vagy ügyvéddel sem. Sokan hetekig vagy hónapokig várnak addig, amíg ügyük bíróság elé kerül, mindeközben pedig a gyanúsítottaknak fizetniük kell az ételért és az egészségügyi ellátásért.

Az igazságügyi rendszer tehát működésképtelen és sürgősen reformra szorul. A bírósági eljárások rendkívül lassúak, ennek következtében sokakat tárgyalás nélkül tartanak fogva; az is előfordul, hogy a foglyok kiszabott büntetésük letöltése ellenére még évekig börtönben vannak. Nigériában a fogva tartottak jelentős százaléka vár bírósági eljárásra úgy, hogy bűncselekményük nem bizonyítható. 2014 januárjában 55 ezer fogvatartott közül 36 ezer várt tárgyalásra.

A rendőri őrizetbevétel során tapasztalt emberi jogi sértések kiküszöbölése érdekében a gyanúsítottakat késlekedés nélkül bíró elé kellene állítani, lehetőséget adva nekik, hogy megkérdőjelezzék elfogatásuk jogosságát. Minden, a szabadságától megfosztott személynek joga van olyan eljáráshoz, melynek során őrizetbe vételének törvényességéről a bíróság rövid határidőn belül dönt. A letartóztatott vagy őrizetbe vett személynek joga van arra, hogy ésszerű időhatáron belül tárgyalást tartsanak ügyében.

A nemzetközi jogszabályoknak megfelelően a gyanúsítottakat haladéktalanul tájékoztatni kell letartóztatásának okairól és az ellene felhozott vádakról. Joguk van a tisztességes eljáráshoz, a méltányos ítélkezéshez és az ártatlanság vélelméhez, amíg bűnösségüket a törvénynek megfelelően meg nem állapították.

Tilos a vallomás kikényszerítése, és minden bűncselekménnyel gyanúsított embernek joga van ahhoz, hogy kérdéseket intézhessen a vád tanúihoz, és kérhesse tanúk megidézését és kihallgatását ugyanolyan feltételek mellett, mint ahogy a vád tanúit megidézik, illetve kihallgatják. Mindezek a jogok garantáltak a nemzetközi- és a nigériai nemzeti jogszabályok által is, érvényesítésük azonban nehézkes és néhány esetben teljesen lehetetlen.

A gyanúsítottak vallomása nem használható fel bizonyítékként a bírósági eljárás során, ha azt kényszer, erőszak, megfélemlítés, kínzás és embertelen vagy megalázó büntetés alkalmazásával szerezték. Jogszerűen a vádló felelőssége lenne annak a bizonyítása, hogy vallomását a vádlott önként tette. A Nigériai Szövetségi Köztársaság szabályai is tiltják a fenyegetés, ígéretek vagy erőszak által kikényszerített információ használatát. Bizonyítási szabályozásuk 28. cikkelye alapján „ a bűncselekménnyel gyanúsított személyek vallomása irrelevánsnak tekintendő a bírósági eljárás során, ha azokat fenyegetés, ígéretek vagy kényszer hatására tették...”. A meglévő jogi garanciák ellenére az erőszak használata gyakori és széleskörűen dokumentált Nigériában. Az esetek nagy része éppen azért marad kivizsgálatlan, mert az erőszakot maguk a hatóságok követik el.

A nigériai rendőri erők nem rendelkeznek elegendő erőforrással ahhoz, hogy hatékonyan lássák el feladatukat és alaposan kivizsgálják az összetett bűncselekményeket. Az általuk elkövetett jogsértések és tisztességtelen eljárások komoly problémát jelentenek Nigériában. Az Amnesty International 2007 óta tartó vizsgálata szerint a rendőrség rendszeresen alkalmaz erőszakot és a kínzás különböző fajtáit annak érdekében, hogy információt kényszerítsen ki a fogvatartottaktól. Az így megszerzett vallomásokat ráadásul sok esetben fel is használják a gyanúsítottak ellen a bírósági eljárás során, ez pedig a nemzetközi és a nigériai jog egyértelmű felrúgása. A kínzás és az embertelen bánásmód széleskörű használata egyre aggasztóbb jelenség.

Az Amnesty International küldöttségei 2007 óta látogatják Nigéria szerte a rendőrőrsöket és börtönöket, az azóta eltelt időben pedig rengeteg kínzásról és embertelen bánásmódról szóló vallomást rögzítettek. A beszámolók alapján a fegyveres rablással vagy gyilkossággal gyanúsított embereket még akkor is börtönben tartják tárgyalásukig, ha a rendőrségnek nem áll rendelkezésére elegendő bizonyíték a vádemeléshez. Azon ügyek esetében, ahol kínzás gyanúja áll fenn, a bírónak elméletileg egy külön tárgyalást kellene nyitnia a tárgyaláson belül, hogy kivizsgálják az feltételezett jogsértést.

A nemzetközi jog értelmében a kínzás minden körülmények között tiltott. Az ENSZ Kínzás Elleni Egyezménye - melynek Nigéria hivatalosan a tagja - megköveteli a részes államoktól, hogy megakadályozzák a hatóságaik által elkövetett kínzás és embertelen vagy megalázó büntetés vagy bánásmód bármilyen formáját. Ezen felül kötelesek biztosítani az ügyek gyors és független kivizsgálását.

Az ENSZ kínzással kapcsolatos ügyekért felelős különleges képviselője 2007-ben, a Nigériában uralkodó helyzetről tett nyilatkozata szerint „a kínzás és az embertelen bánásmód elterjedt a hatóságok köreiben, és rendszerszerűnek mondható a rendőrség bűnügyi osztályain".

Az Amnesty International és több más nemzetközi szervezet is többször fellépett már a nigériai hatóságok által elkövetett rendőri túlkapások - a kínzás és embertelen bánásmód ellen -, ennek ellenére az ügyben nem történt jelentős előrelépés. A nigériai rendőrség elbukott a gyanúsítottak kínzásának megakadályozásában.

Minden eset

Szólítsd fel online:

További információt kérek az új esetekről e-mailen vagy SMS-ben

Aláírásod feldolgozás alatt, kérlek várj...

Támogathatod az ügyet üzenet küldésével weben, e-mailben vagy Twitteren továbbá postán.

Mutasd a petíciót, amelyeket kiküldünk.

Petíció címzettje(i):

  • Dr. Emmanuel Uduaghan: Delta Állam kormányzója, Kormányzói Hivatal

Követeljük:

  • Csökkentsék Moses büntetését, hogy ne kelljen meghalnia
  • Indítsanak egy független nyomozást, amelyben kivizsgálják Moses Akatugba megkínzását, amelyet állítása szerint Delta Állam rendőrei követtek el ellene