Sürgős akció

Börtönben a Nobel-békedíjra jelölt azeri jogvédő és férje

Azerbajdzsán, Az akció indult: 2015/3/9

Leyla Yunus ismert, sőt talán a legismertebb emberi jogi aktivista Azerbajdzsánban. Férjével, Arif Yunusszal aktív résztvevői a helyi civil életnek. Leyla 1995 óta a Béke és Demokrácia Intézet (Institute for Peace and Democracy) elnevezésű civil szervezet vezetője. A nőt 2014. július 30-án tartóztatták le hazaárulás, adócsalás, okirat-hamisítás, csalás, valamint a vezetése alatt álló civil szervezet által kapott támogatással kapcsolatos illegális üzlet lebonyolításának vádjával. Arifot sokáig megfigyelte a rendőrség mielőtt augusztus 5-én letartóztatták. A férfinak szintén hazaárulás, adócsalás és csalás vádjával kell szembenéznie.

Legfrissebb hírek

4/202016

Leyla és Arif Yunus megérkezett Hollandiába lányukhoz

Leyla és Arif Yunus, Azerbajdzsán leghíresebb jogvédő házaspárja végre találkozhatott lányukkal Hollandiában. Leyla Yunust 2015 decemberében, férjét Arifot pedig egy hónappal korábban bocsátották feltételesen szabadon. Tovább

12/92015

Azerbajdzsán: Leyla Yunus szabadon bocsátása fel kell hogy gyorsítsa az összes lelkiismereti fogoly szabadulását

Leyla Yunus, Azerbajdzsán egyik legkiemelkedőbb emberi jogi aktivistájának mai feltételes szabadlábra helyezése után az összes lelkiismereti fogoly azonnali és feltétel nélkül szabadon bocsátása kell hogy következzen – jelentette ki az Amnesty International. Tovább

7/212015

Leyla és Arif első tárgyalása

Július 15-én megtartották az első tárgyalási napot Leyla és Arif Yunus, a két ártatlanul bebörtönzött azerbajdzsáni lelkiismereti fogoly ügyében. Tovább

3/202015

Azerbajdzsán: A bebörtönzöttek szabadon engedése csak jelképes gesztus

A két lelkiismereti fogoly szabadon bocsátása reménykeltő fejlemény, de mivel további 20 fogoly marad rács mögött, csak jelképes gesztusként értékelhető, amelynek fő célja az országot kritizálók megbékítése az Európa Játékok előtt. Tovább


Végzettségüket tekintve mindketten történészek. Emberi jogi tevékenységük kezdete a kilencvenes évekre vezethető vissza, amikor békés megoldást igyekeztek találni az örmény-azeri konfliktusra, amelynek következtében több százezer ember vesztette életét vagy kényszerült elhagyni lakóhelyét. A megbékélés melletti nyilvános kiállásán kívül Leyla az azeri kormány elnyomó belpolitikáját illető heves bírálataival is felhívta magára a figyelmet.

Leyla jogvédő tevékenységét több magas rangú díjjal is jutalmazták, beleértve a Francia Köztársaság Becsületrendjének lovagi fokozatát, valamint a Theodor Haecker-díjat. Bekerült továbbá a gondolatszabadságért járó rangos Szaharov-díj döntősei közé, illetve 2015-ben Nobel-békedíjra is jelölték.

Leylát 2014. július 30-án tartóztatták le hazaárulás, adócsalás, okirat-hamisítás, csalás, valamint a vezetése alatt álló civil szervezet által kapott támogatással kapcsolatos illegális üzlet lebonyolításának vádjával. Arifot sokáig megfigyelte a rendőrség mielőtt augusztus 5-én letartóztatták. A férfinak szintén hazaárulás, adócsalás és csalás vádjával kell szembenéznie, mert részt vett a Béke és Demokrácia Intézet tevékenységeiben.

Az Amnesty International rendelkezésére álló információk szerint Leylát és Arifot az örmény civil szervezetekkel közösen folytatott békítő programokban való részvétel miatt vádolják hazaárulással. Az adócsalás, okirat-hamisítás, csalás és illegális üzleti ügyek lebonyolításának vádja pedig a Béke és Demokrácia Intézet tevékenységeivel van összefüggésben, amelynek bejegyeztetését az azeri hatóságok nem tették lehetővé Leyla számára. Azerbajdzsánban a hatóságok önkényesen megtagadják a civil szervezetek bejegyzését, később pedig erre hivatkozva indítanak büntetőeljárást a szervezetek vezetői ellen.

Az Amnesty International meggyőződése szerint a pár ellen koholt vádak alapján indítottak eljárást azért, hogy elhallgattassák őket, ezért Leyla és Arif is lelkiismereti foglyok.

Leyla cukorbeteg, és a veséje rossz állapota miatt más egészségügyi problémákkal is küzd. Ebből kifolyólag speciális gyógyszereket és egyedi étrendre lenne szüksége, amelyeket a börtönben nem kap meg.

A főváros, Baku közelében lévő Kurdakhany fogda büntetés-végrehajtási hatóságai megtagadták Leyla kórházba szállítását, valamint a megfelelő egészségügyi ellátás biztosítását. Emellett szándékosan késlekedtek a papírmunka elvégzésével, amely elengedhetetlen volt ahhoz, hogy Leyla megkapja a szükséges gyógyszereket. A jelentések szerint ennek köszönhetően romlott Leyla egészségügyi állapota és nagy fájdalmai voltak.

Annak ellenére, hogy jelenleg jobb a helyzet, mivel Leyla most már megkapja a szükséges orvosi ellátást és élelmiszereket, még mindig van rá példa, hogy a hatóságok nem biztosítanak számára azonnali orvosi ellátást.

Aggasztó továbbá Leyla személyes biztonsága is. Az aktivista elmondása szerint szóbeli és fizikai bántalmazás is érte egy rabtársa és egy börtönőr részéről is, amit a büntetés-végrehajtás tisztjei tétlenül néztek végig.

Háttér

Leylát és Arifot külön fogdában őrzik, és megtagadták tőlük, hogy találkozzanak, illetve, bármilyen módon kommunikáljanak egymással. Annak reményében, hogy valahogy elérheti a férjét, Leyla írt egy nyílt levelet, amelyben beszámolt arról, mennyire nehéz neki férje nélkül 36 év házasság után.

Leyla levele férjének:

Drága Arifom!

36 együtt töltött év után különböző börtönök különböző celláinak foglyai vagyunk...

Drágám, talán nem tudod, de kibírok mindent: a borzalmas fizikai fájdalmat (a hideg víz miatt tüdőgyulladást kaptam), a fegyőr kegyetlen bántalmazásait (képzeld, ő is Ganjából származik {egy Nyugat-Azerbajdzsánban lévő város}, Ganja megint megszégyenít minket), és még az ügyészi hivatal borzalmas látogatásait is.

Elviselem, hogy nem beszélhetek veled (tudom, hogy te senkivel nem válthatsz egy szót sem, ráadásul másik ruhád és gyógyszered sincs). Éhezem és nem kapok gyógyszereket sem. Csak képzeld el, hogy ezek az emberek {a belügyminiszter Ramil} Usubovs és {az ügyész, Ibrahim} Lemberanskys annyira aljasok, hogy nemcsak egy levegőtlen cellában tartanak minket, de még ételt és gyógyszert sem kapunk.

De a legnehezebb, hogy nem vagy velem. Az elmúlt 36 év alatt szinte semennyi időt nem töltöttünk külön. Nem tudom elviselni, hogy nem beszélhetek veled, ezért úgy döntöttem, hogy nyílt leveleket fogok írni neked. Emlékszel, együtt olvastuk Szolzsenyicin {orosz író, aki élesen kritizálta a szovjet totalitárius államot}, Shalamov {orosz Gulág túlélő író}, Grosszman {szovjet író és újságíró} és Akszjonov {orosz író és KGB célpont} műveit. Sokszor beszéltünk arról, hogy a házastársak, akiket együtt tartóztattak le, hogyan érezhették magukat. És 1937-ben jó sok ilyen ember volt. Csak azt nem gondoltuk soha, hogy a 21. században újra megismétlődnek a harmincas évek rémségei.

Tegnap eszembe jutottak Grosszman Élet és sors című könyvében írottak. Így ír a foglyok érzéseiről: „a borzalmas kínt felvátja az esztelenség ópiuma, az optimizmus...” Milyen pontosan fogalmazott az autoriter kormányok börtöneiben uralkodó optimizmusról. Még a lágerbe zárt zsidók is 1942-ben egymás között arról beszéltek, hogy Hitlernek ultimátumot adtak, hogy azonnal engedje szabadon őket. És az emberek elhitték... Elhitték, mert görcsösen kapaszkodtak a bolondság ópiumába, az optimizmusba. Mindketten realisták vagyunk: „ A politika mocskos ügy.” Ezzel tökéletesen tisztában vagyunk. Azonban, ahogy arra az élet rámutatott, a legnehezebb, hogy nem láthatlak. És ez a közös 37. évünk.

Ölellek, Leyla.

Minden eset

Köszönjük, hogy te is kiálltál az ügy mellett

Leyla és Arif Yunis megérkeztek Hollandiába lányukhoz, ahol végre hozzájuthatnak azokhoz az orvosi kezelésekhez, amelyeket Azerbajdzsán megtagadott tőlük. A jogvédő pár menekültkérelmet is benyújtott.

Következő követelésekkel küldtük el aláírásaitokat:

  • Azonnal és feltétel nélkül engedjék szabadon Leyla és Arif Yunust, és a többi Azerbajdzsánban bebörtönzött lelkiismereti foglyot
  • Biztosítsák Leyla Yunus számára a megfelelő orvosi ellátást
  • Azerbajdzsán tartsa tiszteletben a véleménynyilvánításhoz, gyülekezéshez és egyesüléshez való jogot, biztosítsa, hogy ezeket a jogokat mindenki szabadon élvezhesse, ahogyan azt az Emberi Jogok Európai Egyezménye előírja

Petíció címzettje(i):

  • Ilham Aliyev: az Azerbajdzsáni Köztársaság Elnöke, az Azerbajdzsáni Köztársaság Elnökének Hivatala