Börtön, mert lehetséges emberi jogsértéseket tárt fel

Egyesült Államok, Az akció indult: 2014/11/5, A petíció aktív

2013. augusztus 21-én az amerikai hadseregben szolgáló Chelsea Manning közlegényt 35 év katonai börtönbüntetésre ítélték, miután titkosított kormányzati anyagokat szivárogtatott ki a Wikileaks weboldalnak. A kiszivárogtatott anyagok közül több is lehetséges emberi jogsértésekre és a nemzetközi humanitárius jog megsértésére mutatott rá, amiket a külföldi kiküldetésben lévő amerikai csapatok, az amerikai csapatokkal együttműködő iraki és afgán fegyveres erők, hadiipari cégek és a CIA követett el terroristaellenes műveletek során.

Legfrissebb hírek

8/112016

Megbüntethetik Chelsea Manninget, mert öngyilkosságot kísérelt meg

Újabb eljárást indítanak a háborús bűncselekményeket leleplező Chelsea Manning ellen. Az elítélt katona évek óta küzd azért, hogy az Egyesült Államok hadserege ismerje el nőként, de mivel ezt eddig megtagadták tőle, július elején öngyilkosságot kísérelt meg a börtönben. Emiatt indul most fegyelmi eljárás ellene. Tovább

3/62015

Mostantól hivatalosan is nőként kell kezelni Chelseat

Egy amerikai bíróság elrendelte, hogy mostantól nőként kell rá hivatkozni rá az eljárás során. Tovább

2/52015

Hormonkezelés: engedélyezve

Február 5-én az amerikai katonai hatóságok engedélyezték a hormonterápiát Chelsea Manningnek a nemi diszfóriája miatt. Tovább


Manning azt állította, hogy abban a hitben cselekedett, hogy kirobbanthat egy ésszerű nyilvános vitát a háborús költségekről, különös tekintettel az amerikai hadsereg vezetésére Irakban és Afganisztánban, valamint azt is elmondta, hogy úgy gondolta, hogy visszaélésekről számol be az információ felfedésével. Az amerikai kormány szerint Manning tettével kárt okozott a nemzetbiztonságnak és életeket sodort veszélybe.

Manninget 11 hónapig tartották előzetes letartóztatásban elszigetelt körülmények között Irakban, majd egy virginiai katonai támaszponton Amerikában, amit az ENSZ kínzással kapcsolatos ügyekért felelős különleges képviselője kegyetlennek és embertelennek írt le, a katonai büntető eljárást vezető bíró és katonai vezetők pedig katonai előírások megsértésről beszéltek.

A 2013 júliusi tárgyalásán Chelsea Manningnek nem engedték meg, hogy felsorakoztasson bizonyítékokat azt illetően, hogy közérdekből cselekedett, és pusztán az ítélethozatal során fejthette ki indítékát. Nyugtalanító, hogy a tárgyalás folyamán korábban ezt nem tehette meg, hiszen az, hogy csak az ítélethozatal során hagyták, hogy beszéljen indítékáról, veszélyes perecedenst teremthet, és negatív hatással lehet másokra, akik azt hiszik, hogy kiszivárogtatnak valamit vagy közérdekből fednek fel információt.

Chelsea Manning bűnösnek vallotta magát a titkosított anyagok kiszivárogtatásának vádjában. Azonban a katonaság további vádpontok alapján feljelentést tett ellene, egyebek mellett a kémtörvény megsértéséért és az „ellenség segítéséért”. Ez a további büntető eljárás nyilvánvalóan „túlzás” volt, és úgy tűnt, hogy inkább figyelmeztetésnek szánták más potenciális kiszivárogtatóknak, mintsem, hogy a jogsértésekkel foglalkoztak volna, amit Manning már elismert.

2014 márciusában egy kegyelem iránti kérelem került benyújtásra, amely 38.605 támogató aláírást tartalmazott, amit egy Amnesty International petíció segítségével gyűjtöttek össze. A kérelmet elutasították. Manning ügyvédei fellebbezéshez kívánnak folyamodni az ítélet ügyében a katonai fellebbviteli bíróságnál.

Chelsea Manning kegyelmet érdemel a cselekedetét kiváltó indítékok, a korai előzetes letartóztatás során tapasztalt bánásmód és a tárgyalás során tapasztalt hiányosságok fényében. Az ítéletet meg kellene változtatni és őt szabadon azonnal hatállyal szabadon kellene bocsátani, illetve az amerikai kormánynak a végére kellene járnia a visszaélésekről szóló kiszivárogtatott információknak ahelyett, hogy Manninget büntetnék, mert felfedte őket.

Háttér

Chelsea Manning 25 éves volt és a hadsereggel Irakban állomásozott katonai elemzőként, amikor 2010 májusában letartóztatták és számos pontban vádolták több mint 700.000 titkosított dokumentum, egyebek között hírszerzési jelentések, diplomáciai sürgönyök és harci felvételek megszerzésével és a Wikileaks weboldalhoz való eljuttatásával 2009 novembere és 2010 májusa között. A vádak közül az „ellenség segítése” volt a legsúlyosabb, amivel az amerikai kormány megpróbálta bebizonyítani, hogy Manning készakarva segítette az Al-Qaidát és járult hozzá ahhoz, hogy titkos hírszerzési információk hozzáférhetőek legyenek az interneten. Ez a vádpont halálbüntetést is kilátásba helyezett, bár az ügyészek jelezték, hogy nem áll szándékukban ezt kérni a bíróságtól. Ennek ellenére azonban Manning a vádpont szerint szembe kellett, hogy nézzen egy lehetséges életfogytig tartó börtönbüntetéssel feltételes szabadlábra helyezés esélye nélkül, egészen addig, amíg a katonai tárgyalást vezető bíró ebben a vádpontban ártatlannak nem ítélte.

Manning által kiszivárogtatott és a Wikileaks által nyilvánosságra hozott anyagok közül több is lehetséges emberi jogsértésekre és a nemzetközi humanitárius jog megsértésére mutatott rá, amiket a külföldi kiküldetésben lévő amerikai csapatok, az amerikai csapatokkal együttműködő iraki és afgán fegyveres erők, hadiipari cégek és a CIA követett el terroristaellenes műveletek során.

Manninget azt követően tartóztatták le, hogy egy korábbi számítógépes hacker jelentette őt az FBI-nak, és azzal vádolta, hogy elismerte titkosított anyagok kiszivárogtatását. Manning állítólag azt mondta a hackernek, hogy borzasztó dolgokat látott a dokumentumokban, és úgy gondolta, hogy nyilvánosságra kell hoznia őket. A Manning által kiszivárogtatott információk között egyebek között szerepelt egy felvétel egy 2007-es Apache helikopterrel elkövetett bagdadi légitámadásról, amelynek során amerikai katonák 12 embert öltek meg, beleértve civileket is. A felvétel azt megelőzően nem volt nyilvánosan hozzáférhető. Bár egy amerikai katonai belső vizsgálat úgy határozott, hogy a katonák megfelelően jártak el, a támadást illetően nem folytattak le független és pártatlan nyomozást. A Manning által kiszivárogtatott egyéb fájlok magukba foglaltak több ezernyi, a harcmezőről szóló jelentést Afganisztánból és Irakból, valamint titkos üzeneteket, amelyeket amerikai nagykövetségek és a washingtoni külügyminisztérium váltottak egymással.

Letartóztatását és iraki kezdeti fogva tartását követően Manninget Kuvaitba vitték, ahol amerikai katonai őrizetben volt egészen addig, amíg 2010. július 29-én Amerikába nem szállították, ahol a quanticói tengerészgyalogosok számára fenntartott bázison tartották fogva. Quanticóban három törvényszéki katonai pszichiáter ismételt javaslata ellenére Manningot maximális biztonságot igénylő fogvatartottként azonosították és szigorú megfigyelés alatt tartották (annál már csak az öngyilkosságot megelőző megfigyelés szigorúbb) 2010 júliusától 2011 áprilisáig, nehogy kárt tegyen magában.

24-ből 23 órát a magánzárkájában kellett töltenie, amely egy nagyjából 6.7 négyzetméteres ablaktalan helység volt, pusztán egy ággyal, WC-vel és mosdókagylóval felszerelve. Ételét a cellájába vitték, más fogvatartottakkal nem érintkezhetett, és naponta csak egy órát edzhetett egyedül egy üres szobában. Manning nem rendelkezhetett személyes tárgyakkal és korlátozott hozzáférése volt könyvekhez és papírhoz, illetve írószerekhez. Látogatóival, beleértve a családtagokat és ügyvédjét, nem találkozhatott, és a látogatások alkalmával megbilincselték.

A szigorú megfigyelés során, hogy nehogy kárt tegyen magában, Manning lehetőségeit tovább korlátozták: az őrök öt percenként ellenőrizték és nem hagyták napközben aludni. Egész nap láthatónak kellett lennie, így éjszaka is, ezért nem kapott takarót és külön párnát, illetve csak egy bokszert viselhetett alvás közben.

2011. január 18-án Manninget átmenetileg „öngyilkosságra hajlamosnak” ítélték meg, így minden ruhájától (kivéve fehérneműjétől) és szemüvegétől is megfosztották a nap nagy részére, ami Manning szerint lényegében megvakította. Manning leírta, hogy hogyan bántalmazták verbálisan a megfigyelés kezdete előtt, és hogy azt hitte, hogy ez a büntetés egyfajta megtorlás volt a tiltakozás miatt, amit a quanticói bázis előtt tartottak az azt megelőző napon. Manning január 21-ig maradt öngyilkosságot megelőző megfigyelés alatt.

2011 márciusában Manningtől egy éjszaka elvették ruháit és számos egymást követő napon keresztül meztelenül kellett aludnia, miután azt mondta az egyik őrnek, hogy ha kárt akarna tenni magában, akkor azt a fehérneműjének a gumis részével is meg tudná tenni. Az ENSZ kínzással kapcsolatos ügyekért felelős különleges képviselője a Chelsea Manninggel való bánásmódot Quanticóban kegyetlennek és embertelennek nevezte.

Egy 2013 februárjában történt előzetes meghallgatás során, amikor a kevésbé súlyos vádpontok közül 10-ben bűnösnek vallotta magát, Manning felolvasott egy nyilatkozatot, amelyben elmagyarázta, hogy a tetteit a iraki katonai konfliktus által kiváltott depressziója motiválta. Elmagyarázta, hogy azt remélte, hogy az információk kiszivárogtatásával „kirobbantana egy, a katonai és általánosságban a külpolitikánkról szóló vitát, [amely] talán elgondolkodtatná a társadalmat, hogy szükséges-e részt venni terroristaellenes tevékenységben úgy, hogy közben szemet hunyunk azoknak az embereknek a helyzete felett, akikkel nap nap után kapcsolatban állunk.” A meghallgatás során Manning 12 súlyos vádpontban ártatlannak vallotta magát. Különösen tagadta azt a vádat, miszerint „segítette az ellenséget”.

A tárgyalás során Manningnek nem engedték meg, hogy felsorakoztasson bizonyítékokat azt illetően, hogy közérdekből cselekedett, mivel a bíró határozata szerint a bizonyíték nem volt releváns abból a szempontból, hogy törvényszegést követett-e el és pusztán enyhítő körülményként lehet értékelni az ítélethozatal során.

Manninget 2013 augusztusa óta a Forth Leavenworth-i katonai börtönben tartják fogva Kansasben. 2014 júliusában Charles Hagel hadügyminiszter jóváhagyta kérését, hogy kapjon kezelést (többek közt hormonterápiát). és hogy nőként élhessen. 2014 áprilisában jóváhagyták névváltoztatási kérelmét, így nevét Bradley-ről Chelsea-re változtatta. 2010-ben a szövetségi bíróság alkotmányellenesnek minősítette a törvényt, amely tiltotta, hogy a fegyveres erők kötelékében nyíltan meleg, leszbikus és biszexuális emberek szolgáljanak (ismertebb nevén „Ne kérdezd, ne mondd” törvény), 2010 decemberében pedig Obama amerikai elnök aláírta a "Ne kérdezd, ne mondd-ot" hatályon kívül helyező törvényt. Az új törvénynek köszönhetően a meleg, leszbikus és biszexuális személyeseket érintő korlátozások 2011. szeptember 20-ával véget értek. Jelenleg transznemű emberek nem szolgálhatnak nyíltan az amerikai hadseregnél a katonai szolgálatot érintő egészségügyi előírások miatt. Azonban egy bizottság 2014 márciusi jelentése szerint, amely azért gyűlt össze (társelnöki székében egy korábbi amerikai sebész tábornokkal), hogy meghatározza, hogy a transzneműek katonai szolgálatát tiltó amerikai katonai intézkedések orvosilag helyesen alá vannak-e támasztva, azt találta, hogy „nincs ésszerű orvosi magyarázat a transzneműek katonai szolgálatának tiltására”.

2014 májusában Chuck Hagel hadügyminiszter kijelentette, hogy a transznemű egyéneket érintő tiltást felül kellene vizsgálni.

Minden eset

Szólítsd fel online:

További információt kérek az új esetekről e-mailen vagy SMS-ben

Aláírásod feldolgozás alatt, kérlek várj...

Támogathatod az ügyet üzenet küldésével weben továbbá postán.

Mutasd a petíciót, amelyeket kiküldünk.

Petíció címzettje(i):

  • Barack Obama: az Amerikai Egyesült Államok Elnöke, Fehér Ház, Washington DC

Követeljük:

  • Vizsgálják ki a Chelsea Manning által feltárt jogsértéseket;
  • Biztosítsanak védelmet azoknak a kiszivárogtatóknak, akik olyan információkat tárnak fel, amelyeket a közvéleménynek joga van tudni;
  • Csökkentsék Chelsea Manning büntetését, annyi időre, amennyit már előzetesben eltöltött. Ennek megfelelően azonnal engedjék szabadon.