Meg kell állítani a civil szervezeteket támadó törvény elfogadását!

Magyarország, Az akció indult: 2017/6/1

A törvénytervezetről, mely a külföldi forrásokból is támogatott civil szervezeteket veszi célkeresztjébe azon az alapon, hogy azok “külföldi érdekeket” képviselnek, előreláthatólan június 12-15 között szavaz a magyar Országgyűlés. Elfogadása esetén a törvény lesz az utolsó szög a civil társadalom koporsójában Magyarországon. A jogszabály nem más, mint annak eszköze, hogy diszkreditálják és megfélemlítsék a civil szervezeteket és csökkentsék kapacitásaikat, melyek révén emberi jogokat védenek és más nélkülözhetetlen szolgáltatásokat nyújtanak a magyar emberek számára.

A “külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról” szóló törvénytervezet, melyet április 7-én a kormányzó Fidesz pártja terjesztett az Országgyűlés elé, kötelezővé tenné az évi több mint 7,2 millió forintnak (hozzávetőleg 24.000 EUR-nak) megfelelő támogatásban külföldről részesülő civil szervezetek számára, hogy a “külföldről támogatott civil szervezet” megjelölés alatt regisztráljanak és ezt a megjelölést külső kommunikációjukban minden esetben használják. Idetartozik minden olyan nemzetközi forrás, mely nem magyar központi költségvetési szerv által koordinált. Azok a szervezetek, melyek nem teljesítik az új előírásokat, akár törlésre is kerülhetnek.

A tervezet jelenleg megvitatás alatt áll, az elfogadásáról szóló szavazásra pedig várhatóan a június 12-15 közötti plenáris ülésen kerül sor.

A javaslat a magyar civil társadalom ellen folyó támadássorozat befejező aktusa. Azáltal, hogy a civil szervezeteket a “külföldről támogatott” kifejezéssel bélyegzi meg, a kormányzat nem tesz mást, mint hitelteleníti a szervezetek munkáját és ellenük hangolja az embereket. A törvény indoklása szerint a külföldről finanszírozott szervezetek “külföldi érdekeket” szolgálhatnak és forrásaik révén “veszélyeztethetik Magyarország nemzetbiztonságát és szuverenitását”. A jelenleg hatályos szabályozás egyébként biztosítja a civil szervezetek átláthatóságát és elszámoltathatóságát; a tervezet tehát a szabályozáshoz nem tesz mást, mint stigmatizálja, diszkreditálja és megfélemlíti a szervezeteket. A szervezetek kapacitásait - melyek elsősorban jogvédelemra és más nélkülözhetetlen szolgáltatásokra irányulnak - az új jogszabály által rájuk háruló adminisztrációs teher csökkenti. A kormányzat határozottan támadott is némely civil szervezeteket, jogvédőket, ellenörző szervezeteket és környezetvédelmi aktivistákat.

Háttér

A jelenleg hatályos szabályozás megfelelően biztosítja a civil szervezetek átláthatóságát és elszámoltathatóságát Magyarorságon. A törvényjavaslat azonban jelentősen szűkíti a civil társadalom számára nyitvaálló teret, különösen pedig azok munkáját korlátozza, akik az emberi jogok védelmében fejtik ki tevékenységüket és más, a társadalom számára hasznos szolgáltatásokat nyújtanak. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény részletes bejelentési kötelezettséget ír elő a civil szervezetek számára.

Az Európai Parlament 2017. május 17-én elfogadott határozatában (2017/2656(RSP)) felszólította a magyar kormányt, hogy vonja vissza a törvénytervezetet. A határozat kiemeli, hogy az Európai Unió, melyhez MAgyarország 2004-ben csatlakozott, az emberi méltóság, szabadság, demokrácia, egyenlőség, jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának értékei mentén alapítatott. Az EP határozatot követően - mely megfogalmazta az abbéli aggályokat, hogy a Magyarország az említett uniós alapértékekkel szembemegy - a magyar kormány tagjai elutasították a javaslat visszavonását vagy módosítását.

A javaslatot aggályokkal fogadta számos, az egyesülési és véleménynyilvánítási joggal foglalkozó szakértő és jogvédő, ideértve az Európa Tanács emberi jogi biztosát és az ENSZ különleges előadóit. A tervezetet jelenleg a Velencei Bizottság vizsgálja, mely álláspontját júniusban közli.

A nemzetközi jog szabályai és sztenderdjei garantálják a szabad egyesülés szabadságát, melybe beletartozik formális vagy informális csoportok alapításának és az azokhoz való csatlakozás joga kollektív tevékenység kifejtése érdekében - ez a jogvédők munkájának elengedhetetlen eleme. Az államok kötelezettsége, hogy a társulások alapításához szükséges jogi kereteket garantálják és tartózkodjanak attól, hogy a joggyakorlást aránytalanul vagy indokolatlanul korlátozzák. A forrásokért történő folyamodás joga, azok kézhezvételének és felhasználásának joga - ideértve a nemzetközi forrásokat is - az ENSZ jogvédőkről szóló nyilakozatában is szentesített.

Minden eset

Köszönjük, hogy te is kiálltál az ügy mellett

Áder János köztársasági elnök június 16-án aláírta a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt. A törvényt továbbra diszkriminatívnak és az egyesülési jogot sértőnek tartjuk, amely ellen minden lehetséges törvényes eszközt igénybe fogunk venni.

Következő követelésekkel küldtük el aláírásaitokat:

  • hogy a kormányzó Fidesz vonja vissza a tervezetet és
  • biztosítsa a civil szervezetek számára annak lehetőségét, hogy külföldi és nemzetközi forrásokat aránytalan akadályoztatás nélkül használhassanak
  • hogy a magyar hatóságok hagyjanak fel a civil társadalom stigmatizációjával és megfélemlítésével

Petíció címzettje(i):

  • Orbán Viktor: Miniszterelnök