Mi az Amnesty International?

Az Amnesty International több mint 7 millió tag, támogató, aktivista és önkéntes globális mozgalma. A súlyos jogsértések ellen kampányol, kutatásokat végez és akciókat szervez. Úgy kormányoktól, mint politikai ideológiáktól, gazdasági érdekektől és vallásoktól független, elsősorban tagjai és adományozói anyagi támogatásából tartja fenn magát. (http://www.amnesty.hu/szervezeti-dokumentumok) A nemzetközi szervezet több mint 150 országban van jelen, Magyarországon 1989 óta létezik.

Hogyan kapcsolódik az AI magyarországi szervezete a nemzetközihez?

Az AI Magyarország a nemzetközi mozgalom része. Az AI kampányai mentén mozgósítja a magyar társadalmat. Ugyanakkor a magyar szervezet feladatának tekinti azt is, hogy a hazai, általános emberi jogi problémákkal kapcsolatban is szót emeljen és fellépjen.

Hogyan indult az AI?

Több mint negyven évvel ezelőtt Peter Benenson brit ügyvéd megdöbbenve hallotta két portugál diák történetét, akiket hét év börtönre ítéltek a szabadságért mondott pohárköszöntőjükért. Írt a The Observer brit lapnak, és indítványozta, hogy világszerte tiltakozásukkal bombázzák a hatóságokat az "elfeledett rabok" ügyében. 1961. május 28-án Benenson elindította egy évig tartó, Kegyelmi Kérelem 1961 elnevezésű kampányát. Ebben arra szólította fel az embereket, hogy tiltakozzanak a politikai vagy vallási meggyőződésüket vállaló "lelkiismereti foglyok" bebörtönzése ellen.

Egy hónapon belül több mint ezer olvasó küldte el támogató levelét, melyben segítésüket ajánlották fel, és újabb esetekre is felhívták a figyelmet. Hat hónapon belül a rövid távú kezdeményezés mozgalommá nőtte ki magát. Már ebben az évben összesen 210 ügyet karoltak fel, és a tagok hét országban hoztak létre nemzeti szervezeteket.

Ahogy az Amnesty International nőtt, tevékenységi köre is tágult. Egy idő után nemcsak lelkiismereti foglyokkal, hanem a más emberi jogi sérelmeket elszenvedőkkel kínzás, "eltűnés" halálbüntetés áldozataival is foglalkoztak.

Az Amnesty International erőfeszítéseit 1977 -ben Nobel díjjal ismerték el. A mozgalom 1978-ban az ENSZ Emberi Jogi Kitüntetését is kiérdemelte.

Hogyan indult az Amnesty International Magyarországon?

Az AI Nemzetközi Titkárságának képviselői 1988 decemberében kezdeményezték a hazai szervezet létrehozását, majd Budapestre érkeztek az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata kibocsátásának 30. évfordulója alkalmából tartott Amnesty-koncertre. Találkoztak a liberális pártok képviselőivel, és tárgyaltak az AI magyarországi szervezetének létrehozásáról. 1989 januárjában Lakos György, Malina János és Sattler Katalin megkezdte a csoport szervezését.

A kezdeti idők két legfontosabb feladatát a Nemzetközi Titkársággal egyeztetett Alapszabály létrehozása és a bejegyzés formaságai, valamint a működés anyagi feltételeinek megteremtése jelentették. Az első kampány egy guatemalai kisfiú szomorú esetéről szólt, aki egy terrorkülönítmény (szakszervezeti aktivista édesapjának szánt) golyójától sebesült meg a nyílt utcán, és ennek következtében deréktól lefelé egész életére megbénult.

Az első két év a kezdeti nehézségek ellenére is – kevés tag, a vidéki próbálkozások sikertelensége, az összejövetelek alacsony látogatottsága – a sikeres építkezés korszaka volt. Többféle formában rendszeresen megjelentünk a nyilvánosság előtt – tüntetés, sajtó, utcai standok, kiállítások –, és létezésünk stabillá vált. 1991 tavaszára már volt jogunk az AI nevében nyilatkozni, elnököt választani, és 1991. szeptemberében első ízben nemzetközi AI rendezvényen is részt vettünk.

Mit csinál az Amnesty International?

Az Amnesty International függetlenül és pártatlanul dolgozik az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalt emberi jogok tiszteletben tartása érdekében. Az Amnesty International hisz abban, hogy az emberi jogok kölcsönösen függenek egymástól, oszthatatlanok, és valamennyi ember számára mindenkor elérhetőnek kell lenniük. Az Amnesty International elsősorban arra törekszik, hogy véget vessen a testi és mentális integritáshoz való jogok sérelmének, biztosítsa a lelkiismereti és véleménynyilvánítás szabadságát és a diszkrimináció megszűnését.

Az Amnesty International világszerte azért küzd, hogy az emberi jogok mindenki számára egyenlően érvényesüljenek. Kormányokon, hatóságokon, vállalatokon kérjük számon nemzetközi kötelezettségeiket. Kutatunk, lobbizunk, sajtóban kommunikálunk és milliókat mobilizálunk, hogy változást érjünk el – hogy adott esetben életeket mentsünk. Az Amnesty International Magyarország hazai és nemzetközi kampányokkal egyaránt foglalkozik.

Van eredménye az Amnesty International tevékenységének?

Minden egyes emberi sors jobbra fordulása siker számunkra. Nyomásgyakorlásunkra törvények és azok alkalmazása is megváltozhat. Máskor szolidaritásunkkal tartjuk az elesettekben a reményt. A támogatás fontos fegyver a túlélésért küzdő rabok, a szeretteik nevében igazságot kereső rokonok, és a veszélyes vagy elszigetelt körülmények között működő jogvédők számára.

Nagy eredménynek tartjuk, hogy tevékenységünk hozzájárult számos lelkiismereti fogoly szabadon bocsátásához. Köztük van például Vaclav Havel cseh író, politikus, előbb csehszlovák, majd cseh köztársasági elnök, a világhírű burmai ellenzéki vezető, Aung Szan Szú Kji, és az első, Afrikában demokratikusan megválasztott női államfő, Ellen Johnson Sirleaf (Libéria elnöke). További sikerekről itt olvashatsz.

Hogyan működik az Amnesty International?

A súlyos, rendszerszintű jogsértések helyszínére szakértőket küldünk, majd a kutatás alapján alakítjuk ki véleményünket, melyet nyilvánosságra hozzuk. Ezenfelül demonstrációkat tartunk, petíciókat írunk, aláírást gyűjtünk, és bombázzuk a jogsértés mögött álló intézményt, szervezetet vagy akár az érintett kormányt. A szervezet demokratikus felépítésű, csak saját tagságának felel. Valamennyi stratégiai döntést a tagok által megválasztott szervek hoznak meg.

Ki finanszírozza az Amnesty International munkáját?

Emberi jogi munkánkért nem fogadunk el pénzt államoktól, kormányközi szervezetektől, pártoktól, egyházaktól. Ez alól egyedül emberi jogi oktatási programunk élvez kivételt. Oktatási munkánkra ugyanis, igaz nagyon szigorú feltételek mellett, elfogadhatunk nemzetközi és állami támogatást, miután meggyőződtünk arról, hogy a támogatás semmilyen körülmények közt nem befolyásolja működésünket. Működésünket a 3 millió tag tagdíja és az adományok teszik lehetővé. Segíts Te is!

Miért írjak alá egy-egy petíciót? Aláírásokkal nem lehet meggyőzni egy nagyhatalmat.

De igen, minden aláírás számít. A tömegek erejét egyetlen politikai döntéshozó sem tudja figyelmen kívül hagyni – mi pedig esetenként több millió aláírást tudunk összegyűjteni. Minél hangosabb a közvélemény, annál nagyobb sajtófigyelmet kap az ügy, így a jogsértésekre felfigyel a világ, nő a nyomás a döntéshozókon, így változást tudunk elérni.

Miért kellene nekem a halálbüntetéssel/fegyverkereskedelemmel foglalkozni, miközben Magyarországon is akad bőven probléma?

Mi a nemzetközi szolidaritásban hiszünk, tevékenységünk arra épül. Úgy gondoljuk hogy ha nem foglalkozunk a világ más pontjain előforduló emberi jogi sérelmekkel, nem várhatjuk el, hogy hasonló helyi probléma esetén bárki is mellénk álljon. Ahogy az emberi jogok egyetemesek, az összefogást sem lehet határok közé szorítani. Az Amnesty International ereje éppen a nemzetközi információáramlásban és a globális cselekvésben rejlik.

Ki védi a többség jogait?

Mi mindig abból indulunk ki, hogy minden embert megilletnek az emberi jogok, pusztán azért, mert mindannyian emberek vagyunk, függetlenül a nemünktől, származásunktól, bőrszínünktől, szexuális irányultságunktól vagy attól, hogy melyik pártra szavazunk vagy hova járunk templomba. A kisebbség tagjai azonban mindig sokkal sérülékenyebbek és kiszolgáltatottabbak a többségi társadalommal szemben, ezért szorulnak gyakrabban védelemre.

Miért mindig csak a cigányok és a melegek védelmében szólalnak fel? Amikor a cigányok meglopják a szomszédot, vagy amikor a magyarokat ér jogsérelem, hallgatnak!

Különbség van a gyűlölet-bűncselekmény és egyéb bűncselekmény között. Előbbinél a tett elkövetésének indoka az áldozat valamely társadalmi csoporthoz (pl. faji, etnikai, nemzeti, vallási, szexuális orientáció) való tartozása, az irántuk érzett gyűlölet. Mi nem a cigányok vagy melegek védelmében, hanem a gyűlölet-bűncselekmények ellen szólalunk fel, vagyis védjük a magyar társadalmat az ellen, hogy az előítéletekre alapozott gyűlölet teret nyerjen. Akkor lépünk, amikor a hatóságok nem ismerik fel, hogy gyűlölet-bűncselekményről van szó, vagy amikor az ügyet nem nyomozzák ki megfelelően. A nem roma vagy heteroszexuális embereket nagyon ritkán ér előítélet motiválta támadás. Ha mégis ér, azt is kiemelten kezeljük.

Minden magyar állampolgár emberi jogi problémáival foglalkoztunk akkor, amikor a 2006-os rendőri túlkapások vagy az Alaptörvény (vagy annak negyedik módosítása) ellen szólaltunk fel, hisz ezek a többségi társadalmat érintő jogsérelmek voltak.

A határon túli magyarok problémáival miért nem foglalkoznak?

Mi abban az esetben teszünk lépéseket a határon túli magyarok vagy bármelyik más etnikai kisebbség ügyében, ha felmerül, hogy az erőszakot előítéletességből követik el, és ezt a hatóságok nem ismerik fel, illetve nem tesznek megfelelő lépéseket. Még egy dolog szükséges a fellépéshez, hogy szervezetünknél az adott időben tudjunk erre megfelelő kapacitást áldozni. Ha felemeljük a hangunkat, azzal nyomást gyakorlunk a döntéshozókra. A megvert szlovákiai magyar lány, Malina Hedvig esetével például a szervezet 2007. évi jelentése külön bekezdésben foglalkozik , és ügyét az idegenek és nemzetiségiek elleni támadás egyik példájaként említjük.

Miért támogatják a melegeket és a melegfelvonulást? Ki védi meg a többséget a melegektől? A felvonulás ráadásul megbénítja a várost.

A melegeket éppúgy megilleti valamennyi emberi jog, mint bárki mást. Azért támogatjuk őket, mert az ő jogaik is csorbulnak: gyakran megtámadják őket csak azért, mert a saját nemükhöz vonzódnak. A homofób erőszak pedig nemcsak az egyént, hanem az egész meleg közösséget is félelemben tartja (Magyarországon kb. 5─600 ezer emberről beszélünk).

A Pride-ot azért rendezik, hogy felhívják a figyelmet az LMBTI (leszbikus, meleg, biszex, transznemű és interszexuális) közösséget érő jogsértésekre. Ha a jogsértések megszűnnek, és megvalósul a jogegyenlőség, a felvonulásokra sem lesz többé szükség. A Pride nem bénítja meg jobban a várost, mint például az Autómentes világnap vagy bármelyik futóverseny. A sok rendőrre pedig az erőszakos ellentüntetők miatt van szükség.

Hol volt az Amnesty 2006 őszén, amikor a rendőrök kilőtték a tüntetők szemét?

Az Amnesty International elsőként tiltakozott a 2006-os rendőri erőszak ellen. Áldozatok és szemtanúk vallomásai alapján több nyilatkozatot adtunk ki, jeleztük aggályainkat a rendőrség és a belügyi vezetők felé. Szervezetünk 2007-es, majd 2008-as globális éves jelentésében is foglalkozott a témával, és a rendőri vezetők felelősségre vonásának elmaradásával.

Miért támogatják Izraelt?

Egyetlen kormányt sem támogatunk, így Izraelt sem. Izraellel kapcsolatban tiltakoztunk például Gáza lerohanása ellen 2008 végén (http://www.amnesty.org/en/gaza-crisis), és háborús, illetve emberiesség elleni bűncselekményeket dokumentáltunk. A 2010. tavaszi flottillát ért izraeli támadással kapcsolatban követeljük a háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel kapcsolatos felelősségre vonást (http://www.amnesty.org/en/news-and-updates/concerns-over-israel-inquiry-gaza-flotilla-raid-2011-01-24).

Miért nem reagálnak arra, hogy ha valakinek megsértik a gyülekezéshez való jogát (pl. TEK lezárja a Vár területét), miközben a Pride felvonulás esetén felszólalnak?

Az Amnesty International nem reagál azonnal minden, az adott országban felmerülő jogsértésre. Működésünk lényege, hogy a nemzetközileg kirívó emberi jogi problémák megszüntetése érdekében kampányolunk, azaz mozgósítjuk a közvéleményt. Az egyik kiemelt kampányunk a szexuális kisebbségeket érintő, hátrányos megkülönböztetés megszüntetése, és a jogi egyenlőség elérése. A szexuális kisebbségek legfőbb nyilvános rendezvénye a Pride felvonulás, amelyet a hatóságok gyakran megpróbálnak korlátozni.

Miért ódzkodik az Amnesty a pártoktól annyira? Ha egy képviseleti demokráciában változást akarunk, akkor azt elsősorban a pártok révén lehet elérni.

Munkánk csak akkor hiteles, ha működésünket sem anyagi érdek, sem politikai haszonszerzés nem motiválja, nem befolyásolja, csak és kizárólag az emberi jogi kérdések lebegnek a szemünk előtt. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy elzárkóznánk a pártoktól. Emberi jogi észrevételeinkről, ajánlásainkról rendszeresen egyeztetünk velük.

Véleményünket határozottan képviseljük a társadalmi párbeszédben, és azon dolgozunk, hogy a nemzetközi törvények igazáról minél több embert és szervezetet meggyőzzünk.

Az embereknek gyakran nincsenek kellő ismeretei az emberi jogokkal és azok megvalósulásával kapcsolatban. Az oktatás nem az Ön feladatuk?

Az Amnesty International Magyarország emberi jogi oktatással is foglalkozik. Évek óta szervez foglalkozásokat budapesti és vidéki középiskolákban, felkészítő képzéseket tart önkénteseknek, és próbál minden oktatással kapcsolatos elvárásnak eleget tenni. Két évvel ezelőtt elindította az Emberi Jogi Baráti Iskola projektet a sajókazai dr. Ámbédkar Iskolával, mely projektnek köszönhetően a diákok és a pedagógusok is megismerhetik az emberi jogokat, és beépíthetik mindennapjaikba. Rendszeresen járunk a borsodnádasdi Móra Ferenc Általános Iskolába, a budapesti József Attila Általános Iskolába, és folyamatosan szervezzük az Összpont elnevezésű középiskolai versenyünk programjait. Szeretnénk mindenhova eljutni, de a szándék mellett ehhez meghívásokra, önkéntesekre és támogatókra is szükségünk van. (http://amnesty.hu/aktivizmus/osszpont)

Hogyan lehetek az Amnesty International részese?

Többféle módon csatlakozhatsz hozzánk. Egyéni tagként, helyi, tematikus csoport vagy specialista hálózat tagjaként, támogatóként, illetve önkéntesként. (http://amnesty.hu/tamogasd-munkankat Aktuális álláshirdetéseinket pedig itt találod. (http://amnesty.hu/allasok)

Jogokról eleget hallottam. Ki foglalkozik a kötelességekkel?

A jogokkal járó kötelezettségek betartatása általában az állam és hatóságainak a feladata.

Miért csak a romák védelmére kelnek, a magyarokat érő jogsértésekkel egyáltalán nem foglalkoznak?

Nem etnikai alapon válogatjuk meg, kinek az érdekében szólalunk fel. Azok hangján szólunk, akikét nem lehet hallani, azaz elsősorban a sérülékeny csoportok védelmére kelünk. Azokért állunk ki, akiket előítéletből ér támadás – és ez ma elsősorban a romákat és a melegeket jelenti. De egyébként minden magyar állampolgár emberi jogi problémájával foglalkoztunk akkor is, amikor a médiaszabályozás vagy az Alaptörvény, és annak negyedik módosítása ellen szólaltunk fel. (http://hvg.hu/itthon/20130309_Amnesty_akadalyozza_meg_Orban_az_alaptorv)

A határon túli magyarok kettős állampolgárságát érintő problémák kapcsán miért nem szólaltak fel?

Megvizsgáltuk az ügyet, valamint a vonatkozó nemzetközi szerződéseket, és arra a megállapításra jutottunk, hogy emberi jogi szempontból az az igazán aggályos, amikor valakit úgy fosztanak meg állampolgárságától, hogy teljesen állampolgárság nélkül marad, vagy ha az állampolgárság visszavonása nem törvényben meghatározott, vagy diszkriminatív. Tudtunkkal a határon túli magyarok esetében (legalábbis Szlovákiában) egyikről sincs szó.

Miért csak papol, miért nem tesz az Amnesty feljelentést, ha jogsértést észlel?

Az Amnesty International azzal, hogy felhívja a közösség, akár az egész világ figyelmét egy-egy súlyos, általában rendszerszintű jogsértésre, nagyon sokat tesz a helyzet javítása érdekében. Mi inkább feltárjuk az alapvető problémákat, és azok okait, majd a nyomásgyakorlás különböző eszközeivel akarunk változást elérni. Nemcsak egy adott ügyben szeretnénk győzelmet aratni, hanem az egész rendszert szeretnénk megváltoztatni. Ettől függetlenül támogatunk stratégiai pereskedéseket, ha úgy látjuk, hogy az közelebb vihet minket a rendszerszintű változáshoz.

Van még valami, amire választ szeretnél?

Tedd fel kérdésedet! Küldd el nekünk! office@amnesty.hu