Nigéria: A büntető igazságszolgáltatási rendszer kudarca

A szervezet szerint a büntető igazságszolgáltatási rendszer ismétlődő mulasztásokat követ el a nigériai emberekkel szemben, és a rendszert “az elejétől a végéig az igazságtalanság futószalagjának” nevezte.
 
Egy 50 oldalas, részletes és szókimondó jelentésben a szervezet feltárja, hogy a nigériai fegyencek legalább 65 százalékát nem ítélték el egyetlenegy bûncselekményért sem, és némelyikük már 10 éve vár tárgyalásra;  hogy a börtönben lévők többsége túl szegény ahhoz hogy ügyvédet fizessen; hogy a tárgyalásra várók közül hétből csak egynek van lehetősége magán jogi képviseletre, és az országban mindössze 91 jogsegélyt nyújtó ügyvéd dolgozik; hogy a börtönökben uralkodó ijesztő állapotok, a komoly túlzsúfoltság több ezrek mentális és fizikai egészségét veszélyezteti súlyosan.
 
A rendőrségi kínzások szintén rutinszerûek és rendkívül elterjedtek, a kínzással kicsikart “vallomásokat” pedig gyakran használják fel bizonyítékként a tárgyalásokon.
 
“A nigériai büntető igazságszolgáltatási rendszerben, különösen a börtönök tekintetében olyan égbekiáltó és példátlan problémák halmozódnak, hogy a nigériai kormány kénytelen volt felfigyelni rájuk, és számos ígéretet tett arra, hogy megreformálja  a rendszert.”- mondta Aster van Kregten egy Abujában tartott sajtótájékoztatón.
 
“A valós helyzet az, hogy a börtönben lévőknek kicsi az esélyük, hogy a jogaikat tiszteletben tartják. Akiknek nincs pénzük, még kevesebb eséllyel bírnak. Néhányan életük végéig is rács mögött lehetnek, szörnyû körülmények között, anélkül hogy valaha is elítélték volna őket, –  sokszor, egyszerûen azért, mert a rendőrség elveszítette az ügyiratukat.”
 
“A tárgyalásra várók közül sokukat ténylegesen bûnösnek tartanak, annak ellenére, hogy kevés a bizonyíték arra, hogy részt vettek a bûncselekményben.”

Az Amnesty International azt is feltárta, hogy meglehetősen  gyakori, hogy olyan embereket is az elítéltekkel együtt tartanak börtönben, akiket semmilyen bûncselekménnyel nem gyanúsítanak. Néhányukat egy családtag helyett tartóztattak le, olyan esetben, mikor a rendőrség nem tudta feltárni a gyanúsított hollétét; másokat mentális betegség miatt családjuk vitt börtönbe annak okán, hogy nem tudták vagy nem akarták ellátni őket. Legtöbbjüknek nincs ügyvédjük, aki képviselné érdeküket.
 
Erre példa Bassy, egy 35 éves mentálisan sérült nő esete, akit bátyja vitt börtönbe, azt állítva, hogy a család nem tudja többé ellátni őt. A börtönhatóságok Bassy-t  “békés  őrültnek” nyilvánították.  Mivel semmilyen bûntettel nem vádolták és bíróság elé sem vitték, Bassy majdnem 3 évet töltött börtönben, ahol a földön aludt egy cellában 11 másik nővel.  A PRAWA, a mentálisan sérült bebörtönözöttekkel foglalkozó nigériai civil szervezet beavatkozása következtében Bassy-t végül átszállították egy kórházba, ahol most kezelés alatt áll.
 
“Ha  egy állam letartóztat vagy bebörtönöz valakit azért, mert egy gyanúsított rokona, vagy mert mentális betegségben szenved, ezzel megsérti a személy azon jogát, mely szerint senki nem tartóztatható le vagy tartható fogva önkényesen – azt a jogot, amelyet az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata biztosít.” – mondta van Kregten.
 
Az esetek olyan hosszú idő múlva kerülnek bíróságra, hogy amikor a börtönben lévő személyt bíróság elé állítják és elítélik, már vonakodnak a fellebbezéstől. Még azok is, akik ártatlannak vallják magukat, azt mondják, hogy a fellebbezéssel azt kockáztatják, hogy a válaszra való várakozás miatt több ideig maradnak börtönben, mint ha egyszerûen csak letöltenék büntetésüket.
 
Az Amnesty International a börtönben dolgozók helyzetét is kiemeli, akik hosszú és feszültséggel teli munkaórákon át dolgoznak alacsony bérért, amit gyakran késve kapnak meg. A rossz fizetés gyakran vezet a foglyok kicsinyes zsarolásához, és a munkaerőhiány mind a dolgozók, mind a börtönben lévők biztonságát veszélyeztetik. A börtönben lévőknek gyakran magukat kell irányítaniuk és fegyelmező funkciókat vállalnak fel, beleértve a testi fenyítéseket, a magánzárkát és az étkezési korlátozásokat, – mindez a nemzetközi mércének nem tesz eleget.

“A nigériai kormány a nigériai büntető igazságszolgáltatási rendszer szempontjából egyszerûen nem tesz eleget a hazai és nemzetközi kötelezettségeinek, és ezen komolyan és sürgősen változtatnia kell” – mondta van Kregten. “A körülmények, amiket tapasztaltunk, és a történetek, amiket hallottunk   botrányosak!”

Háttérinformáció

A nigériai kormány több alkalommal is kifejezte hajlandóságát a büntető igazságszolgáltatási rendszer megreformálására, elismerve a szerepét a meghosszabbított fogva tartás és a túlzsúfoltság  körülményeiben. A sok elnöki rendelkezés és reformjavaslatokat tevő bizottságok munkája ellenére a javaslatokat nem hajtották végre. Ehelyett, a kormány új bizottságokat állított fel, új rendelkezések tanulmányozását kérte, melyeket felülvizsgálnak és összehangolnak a korábbi javaslatokkal.

A Nigéria: A börtönben lévők jogainak módszeres megcsúfolása c. jelentést angol nyelven a https://www.amnesty.hu/Nigeria01.pdf webhelyen olvashatja.

Téma