Nem sikerült minden kérdésedre választ kapnod?

Az alábbiakban igyekeztünk a leggyakoribb kérdésekre rövid válaszokat adni, ám ha ennél még többet szeretnél megtudni, írj levelet az Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezd a Javascript használatát, hogy megtekinthesd. e-mail címre.

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (EJENY) az alapja az emberi jogok védelmére kialakult nemzetközi rendszernek. 1948. december 10-én érvényesítette az ENSZ központi bizottsága, azóta ez a nap az Emberi Jogok Világnapja. Az EJENY 30 cikkelye alapozza meg a minden emberre vonatkozó civil, szociális, kulturális, gazdasági és politikai jogokat. Ez a 30 cikkely együtt a politikai határokon túlnyúló emberi méltóság vízióját jelképezi, és arra kötelezi az egyes kormányokat, hogy biztosítsák minden ember számára az alapvető jogokat.

Az Amnesty International (AI) egy demokratikus önfenntartó mozgalom, amelynek működését a globális tagsága tartja fenn. Az AI nem fogad el pénzt egyetlen kormánytól sem.

Nem. Az AI elfogulatlan. Független minden kormánytól, politikai ideológiától vagy vallási nézettől. Nem támogat vagy ellenez kormányokat és politikai rendszereket, vagy az áldozatok által vallott nézeteket. Az AI csakis az emberi jogok védelmében érdekelt, függetlenül kormányok ideológiájától, ellenzéki erőktől vagy kérdéses személyektől.

Az AI kampánytevékenységei aprólékos kutatásokon alapulnak. A szervezet rendszerezetten és pártatlanul kutat a tények után, amelyek az egyéni eseteknél valamint más emberi jogi jogsértések esetében fellelhetőek. A jogsértések felderítését Londonból a Nemzetközi Titkárság vezeti.

A lelkiismereti foglyok azok az emberek, akiket kizárólag hitük, etnikai hovatartozásuk, nemük, bőrszínük, anyanyelvük, nemzetiségük, anyagi helyzetük vagy nemzetiségük miatt tartanak börtönben. Néhány lelkiismereti fogoly prominens személyiség, akit ismernek az emberek. Legtöbben mégis hétköznapi nők, férfiak és alkalmanként akár gyerekek is. Legtöbbször nem is tartoznak a politikai ellenzék soraiba. Általában emberi jogaik békés gyakorlásáért zárják őket börtönbe.

Politikai fogoly mindenki, akit politikai okok miatt zárnak börtönbe. Akár ha „bűncselekmény” politikailag motivált; akár ha a letartóztatást, a tárgyalást vagy az ítélethozatalt motiválta politikai érdek. Azokban az esetekben, ahol ez nem egyértelmű, az AI jogi irodája esetről esetre megvizsgálja a történteket. Amikor a politikai foglyokat nem tekinthetjük lelkiismereti fogolynak, az AI azon dolgozik, hogy igazságos tárgyalásban részesülhessenek ezek az emberek. Amennyiben egy fogvatartottat vádemelés nélkül zártak börtönbe, az AI célja, hogy a törvényeknek megfelelően emeljenek ellene vádat, vagy engedjék szabadon.

Az ENSZ összeállított egy nemzetközi standardot az igazságos tárgyalásokról. Az AI szeretné, ha ezt minden ország alkalmazná is, valamint közbenjár azért, hogy a politikai foglyokat és a vádemelés nélkül fogvatartottakat reális időn belül állítsák igazságos bíróság elé.

Mind a Kínzás Elleni Egyezmény, mind a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezménye tiltja a „kegyetlen, lealacsonyító és embertelen bánásmódok és büntetéseket”. Habár a kifejezést részleteiben nem definiálták, a lehetséges legszélesebb körű védelmet hivatott biztosítani a fizikai és pszichológia túlkapások ellen, mint amilyen a halálra kövezés vagy a 24 órás elszigetelések.

Az ítélet nélküli kivégzések (politikai gyilkosságok), olyan megtervezett kivégzések, amelyeket kormányok, vagy kormányok által fizetett ügynökök követnek el, jogi védelem vagy a bírói döntés teljes hiányában. Ezek a gyilkosságok leggyakrabban olyan katonai, rendészeti illetve különleges erők bevett gyakorlata, ahol nem megfelelő az ellenőrzés, és míg ezek a „halálosztagok” tevékenykednek, a kormány általában elnéz a másik irányba. A háborúzó alakulatok által elkövetett emberölések nem tartoznak ebbe a fogalomba.

10. Mik azok az „eltűnések”?

Az AI erőszakos eltűnésként definiálja az olyan kormány- vagy biztonsági erők által végrehajtott letartóztatásokat, amikor az őrizetbe vételnek semmilyen hivatalos nyoma sincs. A letartóztatottak ilyen esetben gyakran kínzás vagy kivégzés áldozataivá válnak. Az esetek többségében lelkiismereti foglyokról van szó. Az „eltűnéseknél” az elkövetők kilétét homály fedi. Ha nem sikerül egy azonosítható áldozatot, foglyot vagy holttestet találni, akkor bizonyíték hiányában lehetetlen az elkövetők felelősségre vonása.

11. Miért küzd az AI a halálbüntetés ellen?

Mivel kegyetlen, lealacsonyító és embertelen büntetés, amely megsérti a nemzetközi emberi jogi standardokat, az AI feltétlenül ellenzi a halálbüntetést. A halálbüntetés alkalmazása önkényes és igazságtalan büntetés, amelyet sok esetben diszkriminatív okokból hajtanak végre a szegényeken és etnikai kisebbségeken. Mindemellett túl nagy esélye van annak, hogy egy ártatlan embert végeznek ki. 1973 óta csak az Egyesült Államokban 125 embert engedtek szabadon a halálsorról, miután bebizonyosodott az ártatlanságuk.