Iván Júlia, az Amnesty International Magyaroszág igazgatójának beszéde 2017. december 9-én, az Amnesty International Németország Emberi Jogok Világnapja alkalmából rendezett berlini sajtótájékoztatóján.

Kedves barátaim, kedves újságírók,

Barátként köszöntelek titeket, és még ez a rövid berlini látogatás is olyan, mintha újra friss levegőt szívhatnék. Az Amnesty International Magyarország igazgatója vagyok Budapestről. Azért vagyok ma itt, hogy arról beszéljek, az elnyomó kormányok hogyan veszélyeztetik a közös európai és egyetemes értékeinket, az emberi jogok tiszteletét – nem kell messze mennünk, elég ha dél-kelet felé néztek.

Egy olyan országból jövök, amit a legtöbben ismertek. A kommunista rezsim bukása után egyike volt a Visegrádi Négyek úttörőinek. Magyarország a változás élharcosaként igyekezett a nyugati értékeket a magáévá tenni a kilencvenes években. És ma? Ma az Európai Unión belüli hamis propaganda bajnoka. Egy cinikus és embertelen kormány vezette országgá vált, amely semmibe veszi a kisebbségek, a migránsok, az LMBTI emberek, a nők és a jogvédők jogait.

Egy soha nem látott gyűlöletkampány folyik minden olyan civil szervezet ellen, amely kritizálni meri a kormányt. Külföldi ügynököknek, kémeknek, az állam ellenségeinek, árulóknak hívnak minket. Az Amnesty International Magyarországot, a Magyar Helsinki Bizottságot, a Transparency Internationalt, a kulturális programokon keresztül társadalmi problémákkal foglalkozó Krétakört és más szervezeteket is rendszeresen illetnek ilyen jelzőkkel.

Nem hiszem, hogy a bátor civilek és a szervezeteik ilyen bánásmódot érdemelnek. Ételt adunk a szegényeknek, fedelet biztosítunk a hajléktalan embereknek, kiállunk a menekültek jogaiért. Az Amnesty Bátorság kampánya elképesztően időszerű ma Magyarországon, és reméljük, hogy az európai országok szolidaritást vállalnak velünk, és segítenek, hogy ennek az emberi jogokat semmibe vevő rémálomnak minél előbb véget vethessünk.

Csütörtökön az Európai Bizottság úgy döntött, hogy négy ügyben is az Európai Unió Bíróságához fordul: a kvótadöntés megtagadása, a menekültek jogainak megsértése, a CEU elleni bosszúhadjárat és a civiltörvény miatt. Tehát nemcsak mi, magyar jogvédők látjuk úgy, hogy ezek komoly és rendszerszintű problémák, a Bizottság is ugyanerre a következtetésre jutott.

Az Amnesty International a világ legnagyobb emberi jogi mozgalma. Ezért döntöttünk úgy, hogy nem teszünk eleget a törvény előírásainak, és nem regisztráljuk magunkat külföldi ügynökként. A polgári engedetlenséget választottuk, mert szerintünk a törvény szükségtelen és káros. A törvény kizárólag a kormánypropaganda céljait szolgálja, hogy bemutathassanak minket, mint Soros György ügynökeit. Nem vagyunk azok. Átláthatóan működünk, állítson bármit is a magyar kormány. A kormány szerint veszélyt jelentünk a nemzetbiztonságra. Példa nélküli, hogy békeidőben a titkosszolgálatok civil szervezeteket vegyenek célba. A törvény alapján „külföldről támogatott szervezetként” kellene magunkat regisztrálni, majd ezt a bélyeget minden kiadványunkra ráragasztani, sőt a külföldi támogatóink nevét és lakcímét is át kellene adnunk. Ez tökéletesen ellentétes azokkal az alapvető szabadságjogokkal, például a személyes adatok védelméhez való joggal, amelyekben hiszünk és amelyekért küzdünk itt Európában.

Sajnos Magyarország is egy nemzetközi trend része. Ijesztő látni, hogy az Európai Unió és más országok is mennyire eszköztelenek és tehetetlenek a populista kormányokkal szemben. Ez a súlyos válság azonban megtanít minket egy dologra: a szabadságnak belülről kell fakadnia, vágynunk kell rá, hogy ki tudjuk kényszeríteni. A szabadságot és tiszteletet nem lehet kívülről megtanulni. A jó példák, az inspiráló együttműködések, az összetartás, a szolidaritás és a szeretet segít nekünk magyar jogvédőknek tovább küzdeni. Együtt erősebbek vagyunk.

Iván Júlia, az Amnesty International Magyaroszág igazgatójának beszéde

Elhangzott 2017. december 9-én, az Amnesty International Németország Emberi Jogok Világnapja alkalmából rendezett berlini sajtótájékoztatóján

Bejegyzés helye:Bátorság