A magyar kormány folytatja a támadásait a civil szervezetek ellen, de mi ellenállunk.

Még úgy is, hogy lelkiekben felkészültem a törvény elfogadására, a mai nap felért egy pofoncsapással.” - meséli nekem Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója. “Elvesznek a nehezen kivívott szabadságaink, és a civil szervezetek szabadabb és igazságosabb társadalomért folytatott hiánypótló munkája kerül komoly veszélybe az orbáni megfélemlítésre építő hatalomgyakorlás miatt.” 

Mint az új törvény által érintett egyik szervezet vezetője, pontosan tudja, miről beszél.

Az Országgyűlés által tegnap kényelmes többséggel elfogadott A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról nevet viselő törvény a felszínen nem tűnik ártalmasnak. A cím azt sugallja, hogy a célja, növelje a szervezetek átláthatóságának növelése, ami a hatóságok szerint fontos a pénzmosás és terrorizmus ellenes küzdelemben.

De ha közelebbről megnézzük, ez az álca gyorsan lehullik. Valójában a törvény alig titkoltan azt a célt szolgálja, hogy megbélyegezze a külföldről támogatást kapó civil szervezeteket, és aláássa a fontos munkájukat.

A törvény arra kényszeríti az éves szinten 7,2 millió forintnál több külföldi támogatást kapó szervezeteket, hogy magukat “külföldről támogatott szervezetként” (újra) regisztrálják, majd ezt a megbélyegző jelzőt minden nyilvános kiadványukon feltüntessék. A hivatalos magyarázat szerint ugyanis ezek a szervezetek külföldi érdekeket szolgálhatnak, és “fokozottan veszélyeztethetik Magyarország nemzetbiztonságát és szuverenitását.”

Bár néhány képviselő a vita során megpróbálta eljátszani, hogy tényleg elhiszik ezt, a legtöbben értették, hogy ez valójában egy újabb kísérlet a kritikus hangok elhallgattatására. A törvényjavaslat egyik későbbi kezdeményezője, Németh Szilár januárban arról beszélt, hogy „minden eszközzel vissza kell szorítani, és azt gondolom, hogy el kell innen takarítani” a civileket. Márciusban Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, hogy azoknak a civil szervezeteknek, amelyek kritizálták a menekülőkkel szembeni embertelen bánásmódot „semmi közük a valódi civil szervezetekhez és jelenlétük tarthatatlan”.

Egy ideje már tart a lejáratókampány azok ellen a kormánytól független szervezetek ellen, amelyek külföldi vagy nemzetközi forrásokat kapnak. Ennek a harcnak az egyik csúcspontja a miniszterelnök június elején elmondott interjúja, amelyben az mondta, hogy Soros György hálózata és „annak ügynökszervezetei” maffiaszerű hálózatban működnek, és „aligha lehet őket civil szervezetnek tartani”.

Februárban a Fidesz Amnesty Internationalt „az ügynökszervezetek egyikének” nevezte, amely arra biztatja a migránsokat, hogy megszegjék a magyar törvényeket, és amely hamis jelentéseket ír. A kormánynak láthatóan különösen rosszul esik a családapa Ahmed H. szabadsága érdekében folytatott Amnesty kampány: a férfit tavaly terrorcselekményért tévesen 10 év fegyházra ítéltek, miután egy megafonnal a kezében 2015-ben megpróbálta lecsillapítani a tömeget a röszkei határátkelőnél. Ahmed bevallotta, hogy a magyar rendőrsorfal irányába eldobott három tárgyat a zavargás közben, de ez azért nagyon messze van a terrorcselekménytől. A férfi másodfokú tárgyalása holnap lesz.

A kormány folyamatosan igyekszik a lehető legteljesebb kontrollt kialakítani a közmédia felett. Tavaly több mint 78 milliárd forintot költöttek a kormány szócsöveként szolgáló állami tévékre és rádiókra. 2016-ban a kormányhoz közeli álló befektetők szerezték meg és zárták be a legnagyobb ellenzéki napilapot, a Népszabadságot, és tették rá a kezüket több mint egy tucat megyei újságra, illetve vettek meg és állítottak a kormány oldalára más tévécsatornákat.

A közélet totális megszállása közben a jogvédők és a civil szervezetek maradtak a független társadalom és kritikus hangok egyik utolsó mentsvára Magyarországon. Nagyszerű eredményeket tudnak felmutatni dacára a munkájukat évek óta jellemző nehézségeknek és kockázatoknak. Az egyik ilyen szervezet, a Magyar Helsinki Bizottság – az egyik legjobban támadott civil szervezet – például sikeresen akadályozta meg az Emberi Jogok Európai Bíróságán, hogy különleges bánásmódot igénylő menedékkérőket tartson jogellenesen fogva a magyar állam a tranzitzónákban.

A törvény valódi célja a napnál világosabb. A hatóságok az orosz külföldi ügynök törvény magyar verziójával próbálják meg a külföldi támogatást kapó civileket az országot belülről bomlasztó ellenségként beállítani. A civilek által végzett hiánypótló és sokszínű munka – a jogállamiság védelmétől, a menekültek, migránsok és más sérülékeny csoportok jogainak képviseletén át az állam által nem biztosított szociális és jogi segítségig bezárólag – forog most kockán.

Népszava

nepszava.hu

A civil szervezetek segítsége nélkül nagyon sokan maradnának teljesen magukra a problémáikkal. A törvény – a hatóságok állításaival ellentétben - nemcsak a menekültek jogérvényesítő lehetőségeit sújtja, hanem súlyos következményei lesznek az autizmussal élő gyerekekre vagy terhes nőkre nézve is. A vesztesek között lesznek a roma, LMBTI, fogyatékossággal élő, HIV fertőzött emberek, a szerhasználók, a hajléktalan emberek, a kapcsolati erőszak áldozatai és még nagyon sokan mások.

A magyar civil társadalom elleni előre kitervelt, aljas támadásnak minden szinten ellen kell állni – a kis helyi szervezetektől kezdve egészen az Európai Unió szintjéig. Ahogy az már történik is

„Nehéz a mai napban bármi pozitívumot találni, de az mindenképpen fantasztikus eredmény, hogy a magyar civil szféra még sosem volt ennyire egységes, mint az elmúlt hónapokban.” - meséli Iván Júlia. ”Több mint 250 civil szervezet fogott össze, hogy Civilizáció 2017 néven közös kampányban tiltakozzon a törvény ellen. Nem fogjuk feladni.”

A cikk eredetileg az Al Jazeerán jelent meg angolul.

Bejegyzés helye:Bátorság