A romák diszkriminációja ellen
((( Méltóságot mindenkinek )))- Kampány a romákkal szembeni diszkrimináció ellen Az AI Magyarország idén a romák lakhatáshoz és oktatáshoz való jogáért kiemelten kampányol miközben szót emel a romákat ért erőszakos támadások ellen. Célunk, hogy átfogó javulást érjünk el a roma közösségek életében Európa-szerte.
A belgrádi Belvil telepen élő 250 roma családot, több mint ezer személyt értesítettek kedden a hatóságok arról, hogy csütörtök reggel kilakoltatják őket.
Budapest, 2012. április 26.
Ha a kilakoltatást ma végrehajtják, azt a belgrádi önkormányzati szervek csak a – Szerbiára is vonatkozó - nemzetközi normák csúfos megsértésével fogják tudni megtenni, mondta az Amnesty International munkatársa.
Több mint száz romát és más rossz szociális helyzetben élő embert fenyeget azonnali és erőszakos kilakoltatás a Nagybányán (Baia Mare) található hivatalos engedéllyel nem rendelkező településen, Piritában. Alternatív szálláslehetőséget nem ajánlottak fel nekik, ezért sokuk válhat hajléktalanná. Ráadásul azokat, akik nem rendelkeznek Nagybányában regisztrált személyes okmányokkal azzal fenyegetik, hogy kiutasítják őket a városból.
Levélben is kifejeztük megdöbbenésünket a „Gyöngyöspata-bizottság” jelentésével kapcsolatban
2012. április 6. Az Amnesty International egy héttel ezelőtt már közleményben kifejezte, hogy aggasztónak és félrevezetőnek tartja az ún. „Gyöngyöspata-bizottság” végső, március 30-án elfogadott jelentését.
Ezzel kapcsolatban szervezetünk levelet is írt a kormánynak és a bizottság tagjainak.
Kudarc a Gyöngyöspata Bizottság, félrevezetőek a következtetések
2012. március 30.
Az Amnesty International aggasztónak találja és félrevezetőnek tartja az „Egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő eseti parlamenti bizottság” (Bizottság) ma nyilvánosságra hozott jelentését.
Diszkriminatív erőszak a Cseh Köztársaságban
Az Amnesty International, az Európai Roma Jogok Központja és a „A gyűlölet nem megoldás koalíció" közös levelet írt a cseh hatóságoknak a romákat érő erőszak elleni hatékonyabb fellépés érdekében
Az Európai Roma Jogok Központja (ERRC), az Amnesty International és a csehországi Nenávist není řešení (Hate Is No Solution Coalition – A gyűlölet nem megoldás koalíció)(1) egy közös levélben aggodalmukat fejezték ki a jelenleg is zajló diszkriminatív, etnikai indíttatású erőszakkal kapcsolatban, amely a romákat éri a Cseh Köztársaságban. A szervezetek arra szólították fel a cseh hatóságokat, hogy tegyenek sürgős lépéseket a további támadások megelőzése érdekében, védjék meg a romákat a diszkriminatív erőszakkal szemben, valamint biztosítsák minden támadás teljes körű és hatékony kivizsgálását. A Cseh Köztársaság a hatályos nemzetközi jogszabályok értelmében köteles ezeket a lépéseket megtenni.A levél eredeti angol nyelven letölthető az oldal alján.
Az ERRC számos esetben dokumentált romákat érő diszkriminációt, köztük 23 erőszakos támadást, amelyeknek három halálos áldozata volt az elmúlt fél évben.(2) Ez az erőszakos támadások növekedését jelenti 2011 augusztusához képest, amikor az ERRC legutóbb kifejezte aggodalmát a cseh hatóságoknak intézett levelében.(3)
2012 elején egy roma asszonyt megkéseltek és megöltek Jarovban, Prága 3. kerületében. Három fiatalember bevallotta, hogy részt vett a bűncselekményben. A médiajelentések szerint a férfiak egy olyan szélsőjobboldali szervezet tagjai, akik korábban rendszeresen támadtak meg helyieket és hajléktalanokat.(4)
Az ERRC emellett 11 gyújtogatási esetet is dokumentált, amelyeket az elmúlt évek során roma családok otthonai ellen követtek el.(5) A rendőrségnek az esetek közül csupán háromban sikerült előállítania a feltételezett elkövetőket. A többi nyolc esettel kapcsolatban az ERRC, az Amnesty International és „A gyűlölet nem megoldás" nevű koalíció a most elküldött levélben arra emlékeztette a cseh hatóságokat, hogy kötelességük azonnali lépéseket tenni a nyomozások megfelelő gondossággal történő és ésszerű időkereteken belüli lefolytatására.(6)
Legalább 16 romaellenes gyülekezés történt az elmúlt évben.(7) A gyülekezések alatt romaellenes szövegeket skandáltak, és a résztvevők néhány esetben a főleg romák lakta városrészekhez vonultak. Ebben a tekintetben a koalíció, az ERRC és az Amnesty International arra is emlékeztette a cseh hatóságokat, hogy a nemzetközi emberi jogi szabályok értelmében kötelességük az állampolgáraik biztonságának és fizikai sértetlenségének diszkrimináció nélküli biztosítása. Ennek érdekében a megfelelő gondossággal kell megelőzniük, feltárniuk, megbüntetniük és orvosolniuk a magánszemélyek által elkövetett támadásokat, különös tekintettel a rasszista indítékú támadásokra.
Az ERRC, az Amnesty International és a Koalíció arra is felhívta a figyelmet, hogy a nemzetközi és belföldi jogszabályok értelmében a cseh hatóságoknak kötelességük biztosítani valamennyi állampolgár életét és személyes sértetlenségét. A Cseh Köztársaság Alapvető Jogokról és Szabadságokról szóló Chartája, az alkotmányos rend egyik eleme, biztosítja az élethez és a személyes sértetlenséghez való jogot.(8) A Faji Megkülönböztetés Elleni Bizottság arra kéri a részes államokat, köztük a Cseh Köztársaságot, hogy „biztosítsák a romák megkülönböztetés nélküli védelmét és sértetlenségét azáltal, hogy az őket érő rasszista indítékú támadások ellen intézkedéseket hoznak; biztosítsák a rendőrség, az ügyészek és a bírói testület részéről a haladéktalan fellépést az ilyen tettek feltárásában és szankcionálásában; valamint hogy biztosítsák: az elkövetők, legyenek akár köztisztviselők vagy bárki más, semmilyen mértékű büntetlenséget nem élvezhetnek."
A Cseh Köztársaság azon kötelességét, hogy a feltételezhetően etnikai indíttatású bűncselekmények esetében erélyes és pártatlan nyomozást folytasson le, az Európai Emberi Jogi Bíróság is hangsúlyozta a Nachova és mások kontra Bulgária perben hozott ítéletében:
„Amennyiben egy erőszakos cselekmény esetén felmerül a rasszista indíték gyanúja, különösen fontos a hivatalos nyomozás erélyes és elfogulatlan elvégzése, mivel ez folyamatosan megerősíti a rasszizmus és a faji gyűlölet társadalmi elítélését, valamint megőrzi a kisebbségek bizalmát a hatóságokban, hogy azok képesek a rasszista fenyegetések ellen megvédeni őket."(9)
A Stoica kontra Románia ügyben a Bíróság továbbá azt állapította meg, hogy „amikor erőszakos bűncselekményeket vizsgálnak ki, az állami hatóságoknak további kötelességük, hogy minden ésszerű lépést megtegyenek a lehetséges rasszista indíték feltárásában, valamint hogy megbizonyosodjanak az esetben esetlegesen közrejátszó etnikai gyűlöletről vagy előítéletről. Az etnikai indítékú erőszak és brutalitás egyenlő szinten kezelése az olyan esetekkel, amelyek nem tartalmaznak rasszista elemet; szemet hunyna ezen, az alapvető jogokra nagy mértékben romboló hatással bíró cselekedetek természete felett."(10)
Az ERRC, az Amnesty International és a Koalíció arra szólította fel a cseh kormányt, hogy tegyen azonnali lépéseket a következő pontok biztosítása érdekében:
- a közfeladatot ellátó személyek és politikusok nyíltan és világosan elítélik a romákat érő támadásokat;
- a közfeladatot ellátó személyek tartózkodnak a romákat érintő sértő és rasszista megjegyzésektől;
- a rendfenntartó szervek hatékony lépéseket tesznek, hogy megvédjék a romákat az etnikai indíttatású támadások ellen;
- a rasszista indíttatású erőszakot és egyéb gyűlölet-bűncselekményeket teljes körűen és hatékonyan kivizsgálják – és azokat, akiket indokoltan gyanúsíthatóak ezen bűncselekmények elkövetésével, a nemzetközi előírásoknak megfelelően állítják bíróság elé;
- megfelelő rendőri erőket összpontosítanak az érintett területeken a roma lakosok testi épségének szavatolása érdekében;
- a rendőrök megfelelő továbbképzést kapnak a gyűlölet-bűncselekményekről és a rendőrség szerepéről az ellenük folytatott küzdelemben;
- a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos adatgyűjtés megerősítése olyan formában, hogy az emberi jogokat – beleértve a hátrányos megkülönböztetés elleni védelemhez való jogot – nem csorbítja, de alkalmas a tendenciák felismerésének segítésére.
A magyar hatóságoknak is tettünk hasonló ajánlásokat, ezekről bővebben a csatolt jelentésben olvashat.
-----
Jegyzetek:
1. A gyűlölet nem megoldás koalíció olyan csehországi civil szervezeteket gyűjt össze, amelyek a roma kisebbséget érő erőszak vagy gyűlöletbeszéd ellen kampányolnak.
2. Az ERJK által készített, a romák elleni támadásokról készített sajtófigyelés elérhető itt: http://www.errc.org/cms/upload/file/attacks-list-in-czech-republic.pdf
3. http://www.errc.org/article/concerted-effort-needed-by-national-and-international-authorities-to-end-rising-tension-in-the-czech-republic/3924
4. http://www.romea.cz/english/index.php?id=detail&detail=2007_3066
5. A támadások teljes listája, köztük a 11 gyújtogatásról, elérhető itt: http://www.errc.org/cikk.php?cikk=3835 és http://www.osce.org/odihr/83769
6. http://www.errc.org/cms/upload/file/attacks-list-in-czech-republic.pdf
7. Pl.: http://www.romea.cz/english/index.php?detail=2007_2788&id=detail
8. Alapvető jogok és szabadságok chartája, 6. és 10. cikk.
9. Lásd Emberi Jogok Európai Bírósága, Nachova és mások vs Bulgária: http://cmiskp.echr.coe.int/tkp197/view.asp?item=1&portal=hbkm&action=html&highlight=Nachova&sessionid=87674116&skin=hudoc-en
10. Emberi Jogok Európai Bírósága, Stoica v Románia: http://cmiskp.echr.coe.int/tkp197/view.asp?item=1&portal=hbkm&action=html&highlight=Stoica&sessionid=87674876&skin=hudoc-en
Sajtóközlemény
Budapest, 2012. március 8.
Az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság a Melegekért, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, valamint a Társaság a Szabadságjogokért 2012 elején kezdett a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó hazai szabályozás problémáit feltáró kutatásba. Ennek során a szervezetek megosztották egymással a jogi szabályozással és annak alkalmazásával kapcsolatos tapasztalataikat, feldolgozták a rendelkezésre álló statisztikai adatokat, valamint áttekintették a nemzetközi ajánlásokat és jó gyakorlatokat. A szervezetek a héten írásban juttatták el javaslataikat a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak, ahol jelenleg folyik az új Büntető Törvénykönyv kodifikációja.
A Minisztériumnak eljuttatott véleményt közleményünkhöz mellékeltük.
„Magyarországon nemzetközi összehasonlításban rendkívül kevés esetben indul eljárás gyűlölet-bűncselekmények miatt, holott tapasztalhatjuk, hogy a rasszista, homofób, antiszemita támadások igen gyakoriak" – ismerteti az alapproblémát Ivány Borbála, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa. „Kutatásaink azt mutatják, hogy a hatóságok sokszor csak a jóval enyhébb elbírálás alá eső garázdaság vagy testi sértés miatt indítanak eljárást, ha egyáltalán sor kerül erre."
„Nem vitás, hogy a probléma egy része abból származik, hogy a hatóságok egyszerűen nem alkalmazzák az ilyen esetekre vonatkozó speciális tényállásokat. Ez azonban csak az érem egyik oldala: magával a jogszabállyal is komoly problémák vannak" – mondja Udvari Márton, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda munkatársa. „Igen gyakori az olyan rongálás például, amikor a tulajdonos védett csoporthoz tartozása miatt annak vagyontárgyában tesznek kárt. Az ilyen eseteket azonban a hatályos magyar jog nem kezeli gyűlölet-bűncselekményként" – teszi hozzá Jovánovics Eszter, a TASZ Romaprogramjának vezetője.
Pontosításra szorul a gyűlölet-bűncselekmények által védett csoportok köre is. „A hatályos szabályozás egyszerre hiányos és túl tág: míg ma akár a focidrukkerek közötti összecsapások is gyűlölet-bűncselekménynek minősülnek, a jelenlegi jogszabály nem nevesíti a szexuális irányultság, nemi identitás vagy fogyatékosság szerinti csoportok védelmét. Olyan módosításra tettünk javaslatot, amely a jogalkalmazó számára egyértelművé teszi, milyen esetekben van szükség e speciális tényállás alkalmazására" – emeli ki a javaslat másik fontos elemét Dombos Tamás, a Háttér Társaság a Melegekért munkatársa.
A civil szervezetek – a rongálás büntetőjogi értékelése és a védett csoportok pontosítása mellett – javaslatot tettek a garázda jellegű gyűlölet-bűncselekmény meghatározásának javítására és arra, hogy az előítéletes indokból elkövetett bűncselekményeket általános jelleggel súlyosabban büntessék. A szervezetek ugyanakkor erősen kritizálták a Btk. tervezet azon pontját, amely megszüntetné a gyűlölet-bűncselekmények előkészületének büntethetőségét, amely még a hatályos szabályozáshoz képest is visszalépés.
Átol Dorottya az Amnesty International Magyarország képviseletében vett részt a munkában: „Fontosnak tartottuk a nemzetközi ajánlások beépítését a javaslatba, illetve azt, hogy tanuljunk más országok tapasztalataiból. A probléma súlyát jelzi, hogy a gyűlölet-bűncselekmények kapcsán Magyarország számos ajánlást kapott az ENSZ-től. Ezeket a Kormány 2011 tavaszán egytől-egyig elfogadta. A büntetőkódex reformja lehetőség a Kormány számára, hogy végre megkezdje vállalásai teljesítését, és nekiálljon a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos jogalkotási és jogalkalmazási problémák szisztematikus megoldásának."
Javaslatok a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiához
2012. március 6.
Magyarországi civil szervezetek – a romákkal és romákért tevékenykedő roma és nem roma civilek – együttműködésében elkészült egy a magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiával kapcsolatos civil szakmai észrevételeket tartalmazó dokumentum a Stratégia szakmai értékelésében és továbbfejlesztésében közreműködő európai és hazai szereplők számára.
A dokumentum magyar nyelven elérhető itt.
Az észrevételek célja, hogy növeljék a 10 éves stratégia szakmai elfogadottságát, és segítsék annak hatékonyabb, kormányokon is átívelő megvalósulását. A dokumentum az emberi jogok, oktatás, foglalkoztatás, lakhatás, kultúra területén, valamint a roma nők esélyegyenlősége, az érintettek részvétele szempontjából fogalmaz meg szakmai véleményt. Külön fejezet foglalkozik továbbá a megvalósítás elsődleges forrásának szánt EU-s források elosztásának problémáival.
A munkát a Partners Hungary Alapítvány kezdeményezte az Open Society Foundations támogatásával. A dokumentumot a Roma Integráció Évtizede Titkársága megküldte többek között az Európai Bizottság érintett szervezeteinek, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárságának és az Országos Roma Önkormányzatnak.
Az észrevételeket február 21-én megvitatták az Európai Bizottság által kezdeményezett civil konzultáció résztvevői, majd március 6-án az összeállításban résztvevő szervezetek bemutatták a magyar kormány és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség képviselőinek is a Bizottság által szervezett „Az EU alapok szerepe a roma integráció elősegítésében" című plenáris ülésen.
Az együttműködő szervezetek célja, hogy a stratégia megvalósításának tíz éve alatt fenntartsák, illetve tovább szélesítsék ennek a civil csoportnak az együttműködését, ezen keresztül figyelemmel kísérjék a stratégia megvalósulását, és rendszeres visszajelzést adjanak erről az Európai Bizottságnak, és a mindenkori magyar kormánynak.
Az elemzést készítő szervezetek, és a területek, melynek kidolgozásában részt vettek:
Amnesty International Magyarország (emberi jogok)
Autonómia Alapítvány (foglalkoztatás, lakhatás, EUs fejlesztési források)
Habitat for Humanity Magyarország (lakhatás)
Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (roma nők esélyegyenlősége)
Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (emberi jogok)
Polgár Alapítvány (foglalkoztatás)
Romano Instituto (kultúra)
Romaversitas (oktatás)
Társaság a Szabadságjogokért (emberi jogok)
Városkutatás Kft. (lakhatás)
Támogató szervezet:
RomNet-Média Alapítvány
Koordináló szervezetek:
Partners Hungary Alapítvány
Roma Integráció Évtizede Titkárság Alapítvány
****** ENGLISH ******
Recommendations to the Hungarian National Social Inclusion Strategy
Prepared by a group of Hungarian non-governmental organizations
6 March 2012
Hungarian Roma and non-Roma non-governmental organisations co-operated in the elaboration of a document containing expert observations on the Hungarian National Social Inclusion Strategy and its Action Plan, to share with European and national actors, who participate in the technical evaluation and further development of the Strategy.
The document in English can be accessed here.
The observations aim to increase the acceptance of the 10 year Roma Strategy among professionals, and provide assistance for a more effective implementation of the Strategy, regardless of change of governments in power. The document contains expert observations in the field of human rights, education, employment, housing and culture, as well as the equal opportunities of Roma women and stakeholders' participation. At the end of our document there is a separate chapter dealing with the problems related to the distribution of EU funds, which are meant to be the primary source of the Strategy's implementation.
The work has been initiated by Partners Hungary Foundation with the support of the Open Society Foundations. The document was sent by the Decade of Roma Inclusion Secretariat, inter alia, to the relevant bodies of the European Commission, the Office of the Minister of State for Social Inclusion of the Ministry of Public Administration and Justice, as well as the National Roma Self-government.
Key findings were discussed on 21 February in the NGO consultation initiated by the European Commission, and presented by participating organisations to representatives of the Commission, the Hungarian government and the National Development Agency on 6 March, at the high level meeting „The role of EU finds in the promotion of Roma integration" organised by the Commission.
The aim of participating NGOs is to maintain, widen and further develop the cooperation of the participating civil organisations throughout the implementation period of the 10 years' long Strategy; and on the basis of such a co-operation, to follow up the implementation of the Strategy and will provide regular feedback to the European Commission and the given Hungarian government in power.
Organisations preparing the analysis:
Amnesty International Hungary (human rights)
Autonómia Foundation (employment, housing, distribution of EU funds)
Habitat for Humanity Hungary (housing)
Hungarian Women's Lobby (gender issues)
Legal Defence Bureau for National and Ethnic Minorities (human rights)
Polgár Foundation (employment)
Romano Instituto (culture)
Romaversitas (education)
Hungarian Civil Liberties Union (human rights)
Metropolitan Research Institute (housing)
Supporting organisation:
RomNet-Média Foundation
The drafting of the report was coordinated by:
Partners Hungary Foundation
Decade of Roma Inclusion Secretariat Foundation
Berlinále: az Amnesty International díjazottja
Az Amnesty International filmdíját az idei Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon a Fliegauf Bence által rendezett Csak a szél című alkotás kapta. // The Amnesty International Film Award at the Berlin International Film Festival (Berlinale) will go to Just the Wind (Csak a szél) by Bence Fliegauf.
Berlinále: az Amnesty International díjazottja
Berlin, 2012. február 18.
Csak a szél
Az Amnesty International filmdíját az idei Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon (Berlinále) a Fliegauf Bence által rendezett Csak a szél (magyar-német-francia koprodukció, 2012) című alkotás kapta. A filmet a versenyfilm kategóriában vetítették az idei szemlén.
„A film művészi eszközökkel mutatja be a magyarországi romák elkeserítő helyzetét", indokolták döntésüket az Amnesty International filmdíját odaítélő zsűri tagjai, Birgit Minichmayr színész, Ayat Najafi rendező és a szervezet munkatársa, Markus Beeko. „Fliegauf Bence félelmetesen emlékeztet minket arra, hogy milyen az, amikor embertársaink a mindennapjaik során szembesülnek az őket érő diszkriminációval, és rasszista fenyegetettség légkörében kényszerülnek élni."
A film alapjául az a magyarországi gyilkosságsorozat szolgált, amelynek kevesebb mint egy év alatt nyolc ember esett áldozatául. A filmben Fliegauf portrékon keresztül mutatja meg azt a pogromszerű hangulatot, amely megágyaz a hasonló erőszakos cselekedeteknek. „A néző egy roma család mindennapjait éli át addig a pillanatig, amíg meg nem gyilkolják őket. A közelgő, tragikus végkifejlet kínzó árnyékot vet a nyári idillre", mondta el Berlinben Birgit Minichmayr a díj bemutatásakor.
„Az a rendkívüli közelség, amit a kameraman mozgó technikája életre kelt, a főszereplők félelmeinek kellemetlenül valóságos átérzését eredményezi. A Csak a szél forgatócsoportja ennek is köszönheti, hogy az Amnesty International filmdíját ők kapják", tette hozzá.
Idén nyolcadik alkalommal adták át az Amnesty International filmdíját a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon. A díj része egy 5,000 eurós pénzösszeg is. A korábban díjazott filmek között megtalálhatók Mantas Kvedaravicius Barzakh (2011), Lucy Walker Vik Muniz - A szemét művésze és Mohamed Al Daradji Son of Babylon (mindkettő 2010), Hans-Christian Schmid Vihar (2009), Alex Rivera Sleep Dealer (2008), Anders Nilsson Mikor leszáll a sötétség (2007), Masoud Arik Salih és Hussein Hassan Ali U Nergiz Biskivin (2006), valamint Hani Abu-Assad Mennyország most (2005) című alkotása.
Az Amnesty International filmdíját a Berlinálé és más, köztük az Amszterdam, Rotterdam, Koppenhága és Los Angeles Nemzetközi Filmfesztiválok alkalmából ítélik oda.
Az Amnesty International díj célja, hogy felkeltse a mozilátogatók és a filmipar érdeklődését az emberi jogok ügye iránt, valamint hogy támogassa az alkotókat ennek a létfontosságú témának a megjelenítésében.
****** ENGLISH ******
BERLINALE: AMNESTY INTERNATIONAL FILM AWARD
JUST THE WIND
BERLIN, 18 FEBRUARY 2012
The Amnesty International Film Award at the Berlin International Film Festival (Berlinale) will go to Just the Wind (Csak a szél) by Bence Fliegauf (Hungary/Germany/France 2012). The film was screened as part of the Competition section of this year's festival.
"The film artfully portrays the appalling situation of Roma in Hungary", the Amnesty International Film Award jury members (actress Birgit Minichmayr, director Ayat Najafi and Markus Beeko of Amnesty International) explained their decision. "In a haunting way, Bence Fliegauf reminds us of what it means for people to be living between everyday discrimination and racist terror."
Based on an actual series of killings in Hungary that claimed the lives of eight people in
less than a year, Bence Fliegauf portrays the pogrom-like atmosphere which breeds such violence. "The viewer experiences the everyday life of a Romany family right up until their assassination. The impending tragic end casts a tormenting shadow over the summer idyll", said actress Birgit Minichmayr at the presentation of the award in Berlin.
"The extraordinary proximity created by the unsteady camera work gives us a disturbing understanding of the protagonists' fear. This is why the Just the Wind team deserves the Amnesty International Film Award!"
This year marks the eighth time that the Amnesty International Film Award – endowed with 5,000 euros - is presented at the Berlin International Film Festival. Films formerly honoured with this award include Barzakh by Mantas Kvedaravicius (2011), Waste Land by Lucy Walker and Son of Babylon by Mohammed Al-Daradji (both 2010), Storm by Hans-Christian Schmid (2009), Sleep Dealer by Alex Rivera (2008), When Darkness Falls by Anders Nilsson (2007), U Nergiz Biskivin by Masoud Arik Salih and Hussein Hassan Ali (2006) and Paradise Now by Hani Abu-Assad (2005).
The Amnesty International Film Award is bestowed at the Berlin International Film Festival and other international film festivals in Amsterdam, Rotterdam, Copenhagen and Los Angeles.
The Amnesty International Film Award wants to draw the attention of cinema-goers and the film industry to the issue of human rights and to encourage filmmakers to take up this vital topic.
****** DEUTSCH ******
BERLINALE: AMNESTY-FILMPREIS FÜR JUST THE WINDDer Amnesty-Filmpreis auf der diesjährigen Berlinale geht an Just the Wind (Csak a szél) von Bence Fliegauf (Ungarn/Deutschland/Frankreich 2012). Der Film lief in der Sektion Wettbewerb des Festivals.
"Der Film Just the Wind weist kunstvoll auf die erschreckende Situation der Roma in Ungarn hin", begründete die Amnesty-Jury (Schauspielerin Birgit Minichmayr, Regisseur Ayat Najafi und Markus Beeko von Amnesty International) die Entscheidung. "Bence Fliegauf erinnert uns auf eindringliche Weise daran, was es für Menschen bedeutet, zwischen alltäglicher Diskriminierung und rassistischem Terror zu leben."
Ausgehend von einer realen Mordserie, der in Ungarn in gut einem Jahr acht Menschen zum Opfer fielen, schildert Fliegauf die Pogromstimmung, aus der Gewalt gegen Minderheiten entsteht. "Der Zuschauer erlebt den Alltag einer Roma-Familie bis zu ihrer Ermordung. Das sich ankündigende tragische Ende liegt beklemmend über der Sommeridylle", sagte Schauspielerin Birgit Minichmayr bei der Verleihung des Preises in Berlin. "Die außergewöhnliche Nähe, die die nervöse Kameraführung schafft , bringt uns der Angst der Protagonisten verstörend nahe. Deswegen verdient das Team von Just the Wind den Amnesty-Filmpreis!"
Der Amnesty-Filmpreis wurde in diesem Jahr zum achten Mal verliehen. Er ist mit 5.000 Euro dotiert. Bisherige Preisträger sind Barzakh von Mantas Kvedaravicius (2011), Waste Land von Lucy Walker und Son of Babylon von Mohammed Al-Daradji (beide 2010), Sturm von Hans-Christian Schmid (2009), Sleep Dealer von Alex Rivera (2008), Bei Einbruch der Dunkelheit von Anders Nilsson (2007), U Nergiz Biskivin von Masoud Arik Salih und Hussein Hassan Ali (2006) und Paradise Now von Hani Abu-Assad (2005). Der Amnesty-Filmpreis wird neben der Berlinale auf internationalen Filmfestivals in Amsterdam, Rotterdam, Kopenhagen und Los Angeles vergeben.
Mit dem Preis möchte Amnesty International die Aufmerksamkeit von Fachleuten und Publikum auf das Thema Menschenrechte lenken und Filmemacher dazu ermutigen, sich dieses Themas verstärkt anzunehmen.
http://www.amnesty.de/2012/2/18/berlinale-amnesty-filmpreis-fuer-just-wind?destination=node%2F19508
Sürgős Akció // Erőszakos kilakoltatások Albániában
Sürgős Akció: Állítsák meg a romák erőszakos kilakoltatását Albániában!
FRISS HÍREK SZERINT MEGFELELŐ ÁTMENETI SZÁLLÁST KAPTAK AZ ÉRINTETT CSALÁDOK. EGYELŐRE NE ÍRJATOK TÖBB LEVELET!
2012 feburár 12-én, miután a 9 család rövid ideig az albán ombudsman irodájában húzhatta meg magát, a Romani Baxt Albania (Albániai Romák Egyesülete) tiranai épületébe költözhetett.
A hatóságok szerint a katonia barakkok felújítási munkálatainak befejeztéig itt maradatnak a családok. Sajtóértesülések szerint ugyanakkor a barakkok állapota nem reményt keltő, és a terület, ahol elhelyezték őket, vitatott tulajdonosi háttérrel rendelkezik.
------------------------------
Kilenc hajléktalan roma családot költöztettek az albán hatóságok egy magántulajdonban lévő földterületre, és most azzal fenyegetik az ideiglenes sátortábor lakóit, hogy hamarosan kilakoltatják őket. Más alternatívát, amely megfelelő megoldást jelenthetne a lakhatásukra, nem ajánlottak fel nekik.
A weboldalt Rátonyi András készítette